Körösök mentén a Wenckheimek útján

Itiner

• A vasútállomásról a felüljáró felé indulj el a Vasút utcán, majd fordulj balra a Csabai utat (47-es főút) elérve, és kövesd a kerékpárutat a város központja felé.
• A körforgalomból a Fő út felé hajts ki, majd fordulj jobbra a második lehetőségnél (Szent István utca). A Kálmán fürdőt elhagyva térj balra, és haladj a Báthory utcán a Vésztői út felé; az utca végén fordulj jobbra.
• A Kettős-körös hídját elhagyva fordulj jobbra, a gátra.
• A gátról az első szivattyútelep után térj le balra, a földút kivezet a Vésztő felé vezető útra.
• Bélmegyeren a fáspusztai kitérőhöz a főútról (Berényi utca) a Bem utcára kell balra fordulni.
• Bélmegyert elhagyva a következő kereszteződésben balra (Vésztő felé) kell kanyarodnod.
• Vésztőn végig a település főutcáján (Békési út, majd Kossuth Lajos utca) vezet a túra útvonala.
• A központban Szeghalom felé fordulj balra (Wesselényi utca).
• 3 km múlva teszünk egy kitérőt a Vésztő- Mágor Történelmi Emlékhelyre.
• Szeghalom határában fordulj balra a 47-es főutat elérve, majd kövesd a kerékpárutat az út mentén. A vasúti átjáró után az első lehetőségnél (Bartók Béla utca) térj balra, az utca végétől pedig kövesd a földutat a szennyvíztelep mellett a gátig (kb. 200 méter). A gáton fordulj jobbra, Körösladányig nem kell letérni a töltésről.
• Körösladányt elérve az első lehetőségnél hagyd el a gátat, és a Vásártér utcán gurulj el a főútig (Simai út), és itt fordulj balra (ha szeretnéd megnézni a Wenckheim-mauzóleumot, a főutat keresztezve csak egyenesen kell menned a Hunyadi utcán).
• Körösladányon kerékpárút vezet végig a 47-es út mellett, majd a Sebes-Körös hídját követően Újladány határában véget ér. Itt kelj át a főúton, és folytasd a túrát a folyó gátján.
• Köröstarcsát elérve fordulj jobbra, kelj át a Kettős-Körös hídján, és innen Mezőberényig kövesd a 47-es út melletti kerékpárutat.

A túra részletes leírása

A Mezőberényből induló túrán rögtön a város központjában egy kastélyba botlunk (Wenckheim-Fejérváry-kastély). A Wenckheimek örökségével lépten-nyomon találkozhatunk Békés megyében, nem lesz ez másképp ezen a túrán sem. A Wenckheim-család a 18. század első felében, egy házasság révén vetette meg a lábát a megyében: I. Gróf Wenckheim József Ágost egy Harruckern-lányt vett feleségül, abban az időben, amikor gyakorlatilag az egész megye ennek a családnak a birtoka volt. (Az eredetileg ausztriai Harruckern János György letelepedésének története is érdekes: a király szolgálatáért való elismeréseként földbirtokot kért, két opciót megnevezve a kérelemben. Az egyik a budai hévíz malom volt, a másik pedig Békés, Csaba, Gerla, Gyarmat, Gyula, Körös-Ladány, Öcsöd, Szeghalom, Vésztő, és ezen települések pusztáira vonatkozott). A mezőberényi kastélyban jelenleg az Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjteménye működik, ami nem más, mint a hagyományos paraszti kultúra emlékeinek bemutatóhelye.

Mezőberényből Vésztő felé indulunk, az első lehetséges megálló a Kettős-Körös gátja, ahol egy emlékoszlop tanúskodik arról, hogy Petőfi Sándor Bem apó seregébe igyekezvén itt kelt át a rév segítségével a folyón. A hídon átkelve jobbra fordulunk a gáton, amelynek kanyarulatait egy régi szivattyútelepig követjük. Az impozáns műtárgy nem más, mint a Hosszúfoki szivattyútelep, amelyet a Körös jobb partjának belvíz elleni védelme céljából hoztak létre a 19. század utolsó éveiben. Az akkori kor legmodernebb technikáját felvonultatva a szivattyút gőzgép hajtotta, amelyet – a kazánnal együtt – 2012-ben védetté nyilvánítottak, és elvileg ma is működőképes állapotban van. A szomszédban található új szivattyútelep átadását követően 1974-ben nyitotta meg a kapuit az ódon gépezetet rejtő épületben a Bodoki Károly Vízügyi Múzeum.

Vadas vidék, fás puszta

Bélmegyert már ismét aszfaltúton érjük el. Mint a falu központjában álló helytörténeti infótábla állítja, „vadas vidék” volt a környék évszázadokkal ezelőtt – és ez valószínűleg ma sincs másként, ugyanis a Fáspusztára vezető úton egy kisebb őzrudli kószált teljes nyugalomban. Az említett pusztára két okból érdemes kilátogatni: az egyik egy Wenckheim-kastély, a másik a névadó Fáspuszta. Előbbi Ybl Miklós tervei alapján épült romantikus-eklektikus stílusban, 2010 körül felújították, de magántulajdonban van, nem látogatható, csak a kerítés mellől lehet egy pillantást vetni a félig a fák takarásában álló épületre, két – meglehetősen tájidegen – emu sanda pillantásától kísérve.

Fáspuszta a Körös-Maros Nemzeti Park része, mint részben fokozottan védett terület. A környéket már a honfoglalás idején is erdők borították, ma pedig hazánk utolsó, épen fennmaradt sziki tölgyeseinek egyike. A nemzeti park honlapja szerint „Fáspuszta a szikes legelőn álló magányos, több száz éves kocsányos tölgyekkel, idős vadkörtefákkal az ősi erdőssztyep látványát idézi”. Valaha kisvasút is futott itt, az Alföldi Első Gazdasági Vasút egyik szárnyvonala vezetett ide. Az 1894-1971 között üzemelő AEGV fénykorában 152 kilométer hosszú hálózata Orosházától Szabadkígyóson, Békéscsabán, Békésen át Vésztőig ért. Bélmegyeren ma is látható egykori állomásépülete.

Vésztőn áthaladva balra, Szeghalom irányába kell fordulni, a település legfőbb nevezetessége a közeli Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori árterében, egy természetvédelmi területen egymás mellett két, 9-10 méter magas halom áll, amelynek régészeti feltárása számos újkőkori, rézkori, bronzkori és Árpád-kori leletet hozott felszínre, amelyek az 1810-12 között épített Wenckheim-borospincében berendezett kiállítótérben várják a látogatókat. Itt állt egykor a Csolt nemzetség Árpád-kori monostora is, amelyet a bencések a 10-12. században emeltek: háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkezett a kolostor. A közelebbi múlt emléke a Pákásztanya, egy tanösvény pedig a környék élővilágát mutatja be.

Bárók és kubikosok földje

Szeghalom felé alacsony forgalmú út vezet tovább, amelyen a legnagyobb izgalmat a település határában álló Berettyó-híd jelenti. A név berekkel szegélyezett folyót jelent – maga a vízfolyás egyébként Romániában, a Réz-hegységben ered, és 167 kilométernyi kanyargást követően torkollik a Sebes-Körösbe, nem messze a hídtól.

Szeghalom két kastéllyal is büszkélkedhet – bár a kúria elnevezés talán jobban illene rájuk az épületek méretéből adódóan (ez igaz egyébként a többi környékbeli kastélyra is). A Wenckheim-D’Orsay kastélyban a Nagy Miklós Városi Könyvtár és Sárréti Közérdekű Muzeális Gyűjtemény működik, ahol a Sárréttel ismerkedhetnek a látogatók. A Nagy-Sárrét a folyószabályozásokat megelőzően a vizek birodalma volt, mocsarak és nádasok uralták a vidéket, és az itt élő népesség is ennek megfelelő életmódra rendezkedett be: állattartással, halászattal, pákászattal foglalkoztak a sárrétiek. A Körösök, a Berettyó és a Hortobágy megzabolázása nyomán átalakult az élet: egyrészt a félig szilaj állattartás helyét átvette az istállóhoz kötöttség, a mocsarak lecsapolása nyomán jó minőségű termőföldek kerültek szárazra, egyre több gabona termelésére nyílt lehetőség. Emellett a lecsapolási munkák és a fellendülő vasútépítések sok száz munkáskezet igényeltek, rájuk emlékezik a Fáy András utcában a Kubikos emlékmű.

A Kárász-kastélyt, amely ma kollégiumként működik, Wenckheim Henrietta férje, Kárász Miklós építtette az 1830-as években. Egykori fényéből (az eredeti, négy toszkán oszlopos szárazbejáróval díszített épületet Ybl Miklós tervei alapján bővítették egy keresztszárnnyal és egy zenepavilonnal) nem sokat őriz már, ami nem csoda, mert 1944-ben kifosztották és felgyújtották az épületet, 1945-ben itt működött a járási internálótábor, majd 1954-től leánykollégiumként fungál.

Szeghalom városát a gát felé tartva hagyjuk el, amelyen a legközelebbi megállónk a körösladányi duzzasztómű a Sebes-Körösön, amely 1977 óta üzemel. Legfontosabb feladata, hogy a Tiszából a Körös-völgybe átvezetett vizet az igények szerint megossza, és gazdaságosabbá tegye a víz eljuttatását a felhasználási területekre. A névadó településig még kell tekerni pár kilométert, és természetesen itt is a Wenckheimek nyomába eredhetünk.

A település központjában áll az általános iskolaként működő, 1806-ban épült Wenckheim-Merán kastély, amely mellett több 18. századi uradalmi épület áll, köztük minden bizonnyal az is, amelyikben a 19. század közepén vendégfogadó és sörház működött a források tanúbizonysága alapján. A temető mellett áll a Wenckheim-család temetőkápolnája. A kripta – amelyben összesen 19 koporsó található, köztük Wenckheim Béláé is, aki a belügyminiszteri, a király személye körüli miniszteri pozíciója mellett rövid ideig miniszterelnök is volt – a római Pantheon kicsinyített másának tekinthető, ennek megfelelően mellszobrok és fali domborművek díszítik belül a kápolnát.

A Sebes-Körösön átkelve Újladány határában a 47-es főutat keresztezve, a folyó bal parti gátján folytatjuk a túrát. Ahogy a töltéseken általában, itt is teljes nyugalomban lehet tekerni Köröstarcsáig, előbb a Sebes- majd a Kettős-Körös védvonalát követve. Köröstarcsát és Mezőberényt jó minőségű bringaút köti össze a főúttal párhuzamosan. Az utolsó kilométerek lezárásaként a késő tavasztól kora őszig nyitva tartó Kálmán fürdő családias kis strandjának négy medencéjében (úszó-, gyógy-, gyermekmedence és pancsoló) lehet kipihenni a túra fáradalmait.