MTSZ
MTSZ térképportál
Turista Magazin
TuristaShop
Kéktúra
Gerecse50
A kéktúrázás napja
Barlang
· Bakonyvidék
· 379 m
-
A Pokol-lik (Savanyó Jóska-barlang) belsejében bepillantunk a hegység geológiájábaFénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
A Bakony rengetege híres volt a benne rejtőző törvényen kívüliekről, a magyar vadon banditáiról, a betyároktól. Bár a betyárok valójában rablók, haramiák, vagyis közönséges bűnözők voltak, a nép szemében olyan vakmerő és lázadó emberek voltak, akik a társadalmi igazságtalanságok ellen harcoltak, kifosztották a gazdagokat és segítették a szegényeket. A betyárromantika szerint, ha öltek is, azt nem vérszomjból tették. Számos monda, ballada, dal őrzi tetteik emlékét, erdőinkben pedig barlangok, források idézik fel a kalandos bujdosások emlékét.
A szurdokok sekély barlangjai is tökéletes búvóhelyül szolgáltak a betyároknak, amit a népnyelv meg is őrzött a nevükben. A Bakony vidékén több barlang is őrzi Savanyú (Savanyó) Jóska emlékét, Ajka mellett is található egy, ahol feltehetően többször rejtőzött a híres bakonyi betyár az őt üldöző pandúrok elől.
A Csinger-patak völgye feletti hegyoldalban, árnyas bükkösben egy félkör alakú, sötét lyuk tátong a gyökerek között. A Pokol-liknak nevezett karsztos üreg a nép szerint Savanyú Jóska búvóhelye volt. A mészkőben képződött barlang az alacsony és szűk bejárat mögött zsákszerűen kiszélesedik, és bár ferde aljzata nem éppen kényelmes szálláshely, a belseje elég tágas, nagyobb szobára emlékeztet valóban. A 15 méter hosszú, 8 méter mély és 3 méter magas üregben több kisebb oldalfülke is található.
Savanyú Jóska mokány ember volt, 160 cm magas - ezt az adottságát használta ki, hogy szorongatott helyzetéből megmeneküljön. A Bakony erdős, sziklás vidékén sokszor húzta meg magát szűk sziklaodúkban, hogy üldözői nyomát veszítsék.
A 19. század végén tevékenykedő betyár végül egy árulás következtében került a törvény kezére: egyik társa altatót kevert italába, így a zalahalápi fogadóban rájuk törő csendőrök könnyűszerrel lefogták. Az indíték a rablóvezér fejére kitűzött 1000 forint vérdíj mellett az volt, hogy árulója bátyját egy vitában lelőtte Savanyó Jóska.
Bár már a bitót állították, végül életfogytiglani fogságra ítélték, mert kegyetlen tetteinek csak egy részét tudták rábizonyítani - sokat csak a nevében követtek el. Végül húsz év rabság után a váci püspök kegyelmével szabadult, hogy szabólegényként fejezze be életét. Mindössze egy évet élt a börtön után, 1907 áprilisában önkezével véget vetett életének, levelében elviselhetetlen reumáját okolva. Sírja Tótvázsonyban afféle romantikus zarándokhely.
Nyitvatartás
| hétfő | 00:00–24:00 |
| kedd | 00:00–24:00 |
| szerda | 00:00–24:00 |
| csütörtök | 00:00–24:00 |
| péntek | 00:00–24:00 |
| szombat | 00:00–24:00 |
| vasárnap | 00:00–24:00 |
Egész évben szabadon látogatható.
Árak:
Ingyenes
Tömegközlekedéssel
- Jókai bánya elágazás megállónál szálljunk le a helyi buszról.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- A buszmegállóból a Jókai utcán induljunk el a patakkal párhuzamosan. Egy pihenőhelynél a S jelzés jobbra kanyarodik, ezt kövessük a barlangig (3 km).
- Az erdei iskolától a Sárcsikút tanösvény piros tölgyfalevél jelzését kövessük a barlangig (650 m).
Parkolás
- Autóval a Hubertus Erdészeti Erdei Iskoláig érdemes menni.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
Az alacsony térszín ellenére mély völgyekkel szabdalt és sűrű, öreg erdőkkel borított dél-bakonyi táj megkapó túraútvonalakat rejt.
A Déli-Bakony Ajka feletti térségébe kóstolunk bele ezen a kiránduláson. A terep kevés szintkülönbséggel és több kiépített pihenőhellyel ...
A Kab-hegyet is felépítő bazalttakarót néhány barlangnyílás szakítja át a Bakony egyik legnagyobb erdőtömbjében, Ajka közelében. A javarészt ...
Az ember tájátalakító tevékenysége nem minden esetben fest nyomasztó képet, Halimba határában például egy tanösvényt bejárva lenyűgöző a látvány, ...
A Pula határában található, nem mindennapi földtani bemutatóhely egy tűzhányó és egy hajdani krátertó látványos nyomaihoz „kalauzol el” minket.
Az Országos Kéktúra Városlőd és Bakonybél közötti szakasza a változatos bakonyi táj leginkább hegyvidéki jellegű részét mutatja be.
Hosszú, ám kevés szintkülönbséget tartogató, kényelmes terepen, könnyen járható túra, amely Városlődről vezet át Úrkútra a Csárda-hegy ...
Az Országos Kéktúra ezen a szakaszon a Bakony hegyvidéki részét szeli át. Egyetlen nagyobb emelkedőt leszámítva lapos, erdős terepen járunk; magas ...
Az alacsony térszín ellenére mély völgyekkel szabdalt és sűrű, öreg erdőkkel borított dél-bakonyi táj megkapó túraútvonalakat rejt.
A Déli-Bakony Ajka feletti térségébe kóstolunk bele ezen a kiránduláson. A terep kevés szintkülönbséggel és több kiépített pihenőhellyel ...
A Kab-hegyet is felépítő bazalttakarót néhány barlangnyílás szakítja át a Bakony egyik legnagyobb erdőtömbjében, Ajka közelében. A javarészt ...
Az ember tájátalakító tevékenysége nem minden esetben fest nyomasztó képet, Halimba határában például egy tanösvényt bejárva lenyűgöző a látvány, ...
A Pula határában található, nem mindennapi földtani bemutatóhely egy tűzhányó és egy hajdani krátertó látványos nyomaihoz „kalauzol el” minket.
Az Országos Kéktúra Városlőd és Bakonybél közötti szakasza a változatos bakonyi táj leginkább hegyvidéki jellegű részét mutatja be.
Hosszú, ám kevés szintkülönbséget tartogató, kényelmes terepen, könnyen járható túra, amely Városlődről vezet át Úrkútra a Csárda-hegy ...
Az Országos Kéktúra ezen a szakaszon a Bakony hegyvidéki részét szeli át. Egyetlen nagyobb emelkedőt leszámítva lapos, erdős terepen járunk; magas ...
Felhasználói kérdések