Ajkai Bányászati Múzeum

Az 1867-es kiegyezés időszaka körüli kedvező gazdasági és politikai körülmények között alakult ki az ajkai bányászat. A környékén talált értékes nyersanyagok, mint a barnakőszén, mangán és bauxit kitermelése és feldolgozása tette a falusi Ajkát iparvárossá.

1865-ben Puzdor Gyula földbirtokos nyitotta az első bányatelket. Megbízásából Hantken Miksa, korának egyik legkiválóbb geológusa végzett kutatásokat, aki megállapította, hogy a krétai korú szénképződmény, amit talált nagy jövőt jósol a szénbányászatnak. Igaza is lett: többszöri tulajdonosváltás, államosítás és összevonás után végül a bányaterületet utolsó tulajdonosa, a Bakonyi Erőmű 2004-ben zárta csak be.

A bánya folyamatos fejlődése miatt hamarosan kialakultak a bányász lakótelepek, a Viktor telepen a ’40-es években még kórház is működött. A kulturális élet is pezsgett, a ’20-as évektől működött az olvasókör, amely mulatságokat és színielőadásokat is szervezett. 1924-ben alakult meg a Bányász Zenekar, ami a mai napig működik. A sportra is nagy hangsúlyt fektettek, már 1914-ben megalakult a Csingervölgyi Turista Szakosztály, ami a Veszprém megyei Turista Egyesülethez tartozott. Ezen kívül számos egyéb csapat - foci, kézilabda- és kör működött rövidebb-hosszabb ideig a bányászok közösségében. 

Az ajkai bányászat kezdetének 100. évfordulójára felújították a bánya egyik legrégibb részének, a Riethmüller Ármin bányafelügyelőről és igazgatóról elnevezett Ármin szállítóaknának megmaradt gépházát, az aknaházat, a kis kovácsműhelyt és az egykori transzformátorházat – ez lett a múzeum alapja. A következő évtizedekben hozták létre a szabadtéri gépparkot – itt láthatjuk azt a csillét, amiben az utolsó szénszállítmányt hozták fel 2004-ben - és a múzeum egyik különlegességét, az 54 méter hosszú, bejárható tárót is.

Az Őslény- és kőzettár a volt bányamentő állomás épületében kapott helyet, az itt látható kiállításon több mint ezer darabos gyűjtemény szemlélteti az egyes korok jellemző kőzettípusait és ősállatvilágát a földtörténeti ókortól a jelenkorig.

1909 januárjában súlyos bányakatasztrófa történt az Ármin szállítóaknában: a légaknában belobbant a bányatűz, és a keletkezett gázban, füstben 55 csingervölgyi bányász vesztette életét. Erről is megemlékezik a múzeum, láthatjuk a tragédia emléktábláját is, de nem messze az épülettől felkereshetjük az aknát is, ahol mindez történt.

A múzeum legutóbbi, 2019-es felújítása során adták át a geológiai foglalkoztató teret, a gyerekeket pedig digitális oktató játékokkal és kis geológus homokozóval várják.

A múzeum épületei, valamint az 1903-ban gyártott ikerdugattyús gőzgép, amely az aknaházban látható liftet működtette, műemléki védettségűek.  

Nyitvatartás

Árak:

• Teljes árú: 1800 Ft
• Kedvezményes (diák, nyugdíjas): 1300 Ft
• Tárlatvezetés: 400 Ft/fő

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2025 októberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!