Úrkúti-őskarszt
Úrkút határában hatalmas gödör tátong a földben. A Csárda-hegy „Jurassic Parkja" egy mozgalmas formakincsű sziklafolyosó, mely a hegy gyomrában helyezkedik el. Nem kell a felszín alá ereszkednünk, hiszen a természetes csapdában felhalmozódott mangánércet külszíni fejtéssel bányászták. Ennek következtében szerencsére a robbantásos módszereket kerülték a kitermelés során, így napjainkig is megőrződött az a látvány, amely a földtörténeti középidőben jött létre.
Kis képzelőerővel könnyedén felfedezhetjük az alaktani hasonlóságot az úrkúti sziklák és a napjainkban Dél-Kína vagy Kuba területén látható kúpkarsztok közt. (Gondoljunk csak a hatalmas, gömbölyded csúcsú mészkőtornyokra, melyek oldala gyakran kopár sziklafal!) Nem véletlenül: akárcsak ma az említett területeken, úgy ezen a helyen is trópusi éghajlaton történt a kőzetek lepusztulása. A csapadékos klíma drasztikus hatással van a mészkőre: a víz oldja a kőzetet, gyakorlatilag eltünteti azt. Így óriási hiányok, gödrök, lyukak keletkeznek a felszínen. Az intenzív lepusztulás hatására méretes üregek, töbrök képződtek, melyek csapdaként fogadták magukba a vélhetően folyóvízi úton érkező mangánércet.
A terület később, az eocénban tengerelöntés alá került. A tengervíz különféle üledékekkel (agyaggal és mészkővel) fedte be a feltöltődött mélyedéseket. E friss sapka a későbbiekben megvédte az eróziótól a maga alá temetett korábbi felszínt, melyet a 20. században megindult kitermelés tárt fel újra.
A mangánérckészletet a 19. század végén fedezték fel, majd 1920-ban kezdték el fejteni. Az őskarszt értékére szerencsére már viszonylag korán figyelemmel voltak, így 1953-ban védetté nyilvánították.
A falak közt sétálva teljesen bizarr, semmihez sem fogható élményben lehet részünk: lekerekített, hatalmas sziklák fognak közre minden oldalról. A látvány mégsem kietlen, hiszen a hűvös mikroklímájú hasadék tagolt felszínének élein mohák és zuzmók zöldellnek. Mélyére lépcsősorok vezetnek le, melyek a gödröt meg is kerülő tanösvény részei. Bár maga az őskarszt 100 millió éves, a kőzetfelszínen 190 millió évvel ezelőtt, a tengerfenéken élt állatok lenyomatai is felfedezhetők.
A falakat helyenként vöröslő vasas-oxidos réteg fedi. A védett terület részét képezi egy 10 méter magas vetőfal is, azaz egy olyan - a környezetéhez képest - sík felület, mely mentén a kőzettömbök eltörtek és elmozdultak egymáshoz képest.
Nyitvatartás
Árak:
Ingyenes.Tömegközlekedéssel
- Az Úrkút, bányászotthon buszmegállóba Ajka felől, illetve Veszprémből érkeznek járatok.
Megközelítés
- Az észak felé induló Gubiczahegy utcán kell követnünk a K jelzést az őskarszt eléréséhez. A Tüzér utcánál jobbra fordulva kilépünk a településről, és perceken belül megérkezünk a bányagödörhöz. A KT jelzés tanösvénye körbevezet a területen, és segít lejutni a sziklafalak közé is.
Parkolás
- Úrkút főutcája a Rákóczi utca. Erről indul észak felé a Gubiczahegyi utca (kelet felé eggyel a központ után). Az utca végén, az erdőszélen parkolhatunk.
Koordináták
- 2 Közeli túrák
Hosszú, ám kevés szintkülönbséget tartogató, kényelmes terepen, könnyen járható túra, amely Városlődről vezet át Úrkútra a Csárda-hegyi-őskarszthoz ...
Az Országos Kéktúra ezen a szakaszon végleg beleveti magát a hatalmas bakonyi erdők világába. A Kab-hegy lepényszerű, de panorámás magaslata után ...
- 2 Közeli túrák
Kérdések és válaszok
Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.
értékelések száma
A többiek fényképei