Füzérradványi park (Károlyi-kastély parkja)

A kastélypark, mint nagy területű tájképi kert (angolkert) kialakítása gróf Károlyi Edéhez és Czapáry István főkertészhez fűződik. A 19. század derekán áttelepített gyümölcsös helyére kerültek a patakparti platánok, átalakították a Kis-halastavat és elkészült a Nagy-halastó medre. A törekvések eredményeképp kibontakozik egy, a tájkertek festői irányzatához sorolható park, amelyben nagy szerepe volt a birtok eredendően szép tájképi adottságainak, a Hegyköz lágy vonulatainak is. A rétek, nyiladékok, facsoportok, sétányok, a kövekkel kirakott szurdok, a tavak mind tudatosan kialakított, pazar koszorút képeznek a központi látványelem, a kastély köré.

Az épület egykor sokaknak nem tetsző, „rendbontó” tornya a park vizuális fókuszpontja. A Kert következő fejezete Károlyi Ede fiához, Lászlóhoz kötődik, aki közel fél évszázadon át birtokolta a területet. Ő Edouárd Andrét, a nagynevű francia tájkertészt bízta meg a munkálatok folytatásával, aki körökből és ellipszisekből formált útrendszert, és feltöltésekkel hullámzóbb tájképet teremtett, illetve geometrikus parkrészeket alakított ki.

Az elképzeléseket Joseph Paradeiser, majd Zinke Ferenc főkertészek valósították meg. Zinke alatt került a kertbe sok fenyőféle, mint az itteni hűvös-kontinentális éghajlathoz igényeiben igazodó növénycsoport. Ez ugyanakkor a kertművészeti alapkoncepció és a gyűjteményes törekvések egymásnak feszülése is – ebben a vitában a gróf az előbbi álláspontot képviselte.

A dinamikus fejlődés évtizedeit az I. világháború, az uradalmat kettémetsző trianoni határ, valamint a gróf romló egészségi állapota törte meg. A rétek konvenciós kaszálókként és legelőkként szolgáltak, a halastó pedig elnádasodott. A Kert történetében a család utolsó képviselője Károlyi István, aki hatalmas munkával a kastélyt szállóvá alakította, és annak népszerűsítése érdekében komoly „propagandamunkát” folytatott. A kis halastó helyére strand került, és általában az egész park sportolásra alkalmas hellyé vált – benne golfpályával.

A II. világháború fosztogatást, a következő évek pedig államosítást hoztak. A kastélyban TBC-betegeket ápoltak, az utak egy részét leaszfaltozták, a parkban sertéshízlalót létesítettek.

1975-ben természetvédelmi területté nyilvánították a parkot, majd a 80-as években elkezdődtek a felújítások önkéntes munka keretében.

A rendszerváltást követően a kórház elköltözött, és a birtok műemléki gondnokság alá került. A benőtt nyiladékok tisztítása ekkor, a történeti kertszerkezet helyreállítása pedig 2002-től kezdődött el.

Botanikai értékek

• Fenyves allé: a parkhoz déli irányból vezető út mentén 1860 körül ültették a Franciaországból származó erdei fenyő fajta csemetéit, amelyek ma is egyedi látványt nyújtanak.
• Gesztenyesor: a „Pántlikások” dűlő szántójából kihasított és a parképítés kapcsán erdősített, keskeny, nagyjából észak-déli irányú erdősáv keleti oldalára ültették, mely a park határát jelentette.
• Szoliter platánok: a park kialakításának idején, az 1840-es és 1850-es években telepítették a park legnagyobb platánjait, melyek közül a Falu-patak partján álló öreg platán az ország legnagyobbjai közé tartozik.

Az elmúlt évek jelentősebb fejlesztései

Az Új Széchenyi Terv keretében számos nagyívű felújítás történt. A tájidegen, agresszív egzóták ritkításával és irtásával újra biztosított a védett és őshonos fajok élettere. A vadkárok megakadályozása és a vagyonvédelem érdekében új kerítésszakaszok határolják a teljes területet, megszépült kapuzatok fogadják a látogatókat. Újból kiépítették a parkot átszövő, kiterjedt sétány-hálózatot, és felújították a park hat hídját, miként a terület bevezető útját szegélyező Fenyves allét is.

A park vízrendszerének újbóli felélesztése a Nagy halastó kotrásán túl magába foglalta a zsiliprendszer és támfalak felújítását, a csatornák kotrását, és a park környezetében fakadó források revitalizációját is.

Nyitvatartás

• Téli nyitvatartás: 8:00-18:00  (október 31-től)

• Nyári nyitvatartás: 07:00-20:00  (április 1-től)

Árak:

Vezetett parktúrákra előzetes egyeztetés alapján lehet jelentkezni!

Telefon: +36 70 902 3212  Egyéni időpontok egyeztetése pénteken 12:00 óráig lehetséges.

A parktúrák jegyárai:

• Felnőtt: 1500 Ft/fő
• Diák és nyugdíjas 750 Ft/fő

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2026 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!