Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Hegyikerékpározás ajánlott túra

Erdei utakon a Zemplén legszebb tájain

Hegyikerékpározás · Hegyköz
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Pálháza, zempléni túránk alfája és origója
    / Pálháza, zempléni túránk alfája és origója
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vízimalom Pálházán
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gurulás Kishután
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kemencepatakhoz közeledve
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton Kőkapu felé
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A túra első pár kilométerét akár a Pálházi Erdei Vasút kis szerelvényeivel is meg lehet tenni
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alacsony forgalmú utakon halad a túra útvonala a Zemplénben
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Áfonyás-tó öt patak felduzzasztásával létrejött kellemes pihenőhely Kőkapu mellett
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rostallóig több helyen keresztezzük a kisvasút pályáját
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vízvételezés a Dérföldi-forrásnál
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gyönyörű erdőkön keresztül vezet a Zemplénben az útvonal
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egy-két komolyabb mászás is nehezíti a túrát
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Komoly szerepentinekkel is találkozhatunk az erdészeti utakon a Zemplénben
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Helyenként kinyílik a táj, kisebb-nagyobb legelőkön, kaszálókon haladunk keresztül
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdészeti út a Kánya-hegy alatt
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útelágazás az Adorján-tetőn
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hollóháza modern temploma
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Országos Kéktúra végpontja Hollóházán - kerékpárral nem teljesíthető, de egy fotót megér
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Füzérkomlós - kisvasúti emlékhely, háttérben a füzéri várral
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Talán az ország egyik legszebb kerékpáros útvonala vezet a füzéri vár felé
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Füzér környékén számtalan irányba el lehet indulni kerékpárral
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A füzéri vár uralja a hegyközi tájat
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A füzéri vár egy vulkáni kúpra épült
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A füzéri vár visszaépítése vitákat kavart, de mindenképpen egyszerűbb így elképzelni évszázadokkal ezelőtti formáját
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A füzéri vár leglátványosabb része a kápolna
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a füzéri várból - a makett méretű busz a parkolóban jól érzékelteti, milyen magasra kell felmászni
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 100 50 40 30 20 10 km Pálházi Erdei Vasút (Pálháza állomás) Pálházi Erdei Vasút (Pálháza állomás)
A Zemplén talán legszebb tájait fűzi fel ez a túra Pálházáról indulva előbb a kisvasút nyomvonalát követve, majd erdészeti utakra térve, helyenként aszfaltot használva, de mindenképpen csodás – jellemzően erdei – környezetben, szorgalmasan gyűjtögetve a szintet, hogy kihívás is legyen a túrában.
közepes
Hossz 54,1 km
4:00 óra
1 361 m
1 361 m
A túraútvonal hosszan erdészeti utakon, gépjárműforgalom elől elzárt helyeken vezet, de ahol találkozunk más járművekkel, ott sem kell különösebben nagy zsúfoltságra számítani – a Hegyköz nyugodt vidék. A túra hegyikerékpáros meghatározása az erdészeti dózerutaknak szól: nem nehéz terepen, de helyenként mégis terepen vezet a túra útvonala. Pálházát elhagyva a zempléni hutafalvak életébe pillanthatunk be Kishután, majd a kőkapui tó és kastély mellett haladunk el, majd ezután kezdődik az igazi erdei szakasz. Útba esik felhagyott kőbánya és NATO-lokátor, modern templom és modernizált porcelángyár, szobormozdony és felélesztett-felújíttott vár is. Mindenki megtalálhatja a magának való érdekességet, és hazavihet magával emlékbe egy csipetnyi Zemplént.

A szerző tippje

  • Bár a füzéri vár igencsak magasan van, megéri felmászni a kiállítás és a kilátás miatt is.
  • Ha szeretnél a pálházi kisvasúttal is utazni, megteheted – az út első 8 kilométere párhuzamosan halad a keskenynyomközű sínpárral, így akár Rostallóig elmehetsz a kis szerelvénnyel.
Abelovszky Tamás profilképe
Szerző
Abelovszky Tamás
frissítve: 2021-10-07
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
568 m
Legalacsonyabb pont
155 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Különösebben forgalmas útszakaszok nincsenek az útvonalon.
  • Az erdészeti utakon mindig számítani lehet erdészeti járművek felbukkanására, óvatosan közlekedj ezeken a szakaszokon!

Hasznos linkek és ötletek

  • Pálházán van lehetőség e-bike kölcsönzésre is.

Kezdés

Pálháza, kisvasút végállomás (161 m)
Koordináták:
DD
48.470703, 21.512165
DMS
48°28'14.5"N 21°30'43.8"E
UTM
34U 537856 5368745
w3w 
///kötetek.közvetlen.mondóka

Végpont

Pálháza, kisvasút végállomás

Útleírás

Itiner

  • A kisvasút végállomása előtti bringaúton indulj el a kisvasút sínpárjával párhuzamosan (nyugati irányban), követve a kerékpárutat a malomépületet megkerülve, annak végéig.
  • A kerékpárút végén kanyarodj balra, majd Pálháza utolsó házait elhagyva az első elágazásban ismét balra, Kishuta/Nagyhuta irányába.
  • Kishután az első elágazásban térj balra, Kőkapu irányába; kövesd az aszfaltutat egészen Rostallóig, a kisvasút végállomásáig. Ez az első elágazás a kastély után, itt fordulj jobbra, és kövesd az erdészeti utat felfelé a Rostalló-patak völgyében.
  • Ahol a S turistajelzés balra tér egy villás elágazásban, ott az erdészeti úton jobbra térve folytasd az utat – innen nincs más dolgod, mint a jól járt, széles utat követni (egy ponton élesen vissza kell fordulni jobbra).
  • Egy régi rakodóhelyet elérve egy aszfaltútba fut bele az erdészeti út – ezen az aszfaltúton folytasd a túrát egészen addig, amíg el nem éred a Pálházát Telkibányával összekötő utat. Itt fordulj balra, és egy sorompóval lezárt erdészeti útig (kb. 2 kilométer) tekerj ezen az alsóbbrendű úton, majd fordulj jobbra.
  • A sorompót kikerülve kövesd az erdészeti utat felfelé, amíg bele nem torkollik egy aszfaltútba – itt fordulj jobbra, és folytasd az emelkedő leküzdését. Ahol az aszfaltút balra tér, haladj tovább egyenesen, és tegyél ugyanígy a következő elágazásban is. Az innen folyamatosan lejtő erdészeti úton éred el Hollóházát.
  • Hollóházára érve rögtön az első utcára fordulj balra (Rákóczi Ferenc utca), és gurulj is rajta végig. A buszfordulót elérve fordulj jobbra (Szent László út), és gurulj végig ezen az úton Füzérkomlósig (egy rövid szakaszon bringaúton tekerhetsz).
  • Füzérkomlósra érve az első lehetőségnél fordulj jobbra (Ady Endre utca), majd egy kerékpárutat elérve (második elágazás) balra. A bringautat kövesd a végéig, majd a Rakodó közön gurulj végig, az utca végén pedig fordulj jobbra, a következő lehetőségnél pedig balra – ez az út egyenesen Füzérre vezet.
  • Füzérre érve a templomnál fordulj balra, majd ismét balra, a következő lehetőségnél pedig jobbra, majd újra balra, a vár irányába. Ez az út a vár parkolójáig vezet, ahonnan kerékpárral a vár kapujáig lehet felmászni.
  • A vár parkolójától gurulj vissza végig a Szabadság úton a faluba, az utca végén fordulj jobbra, a következő lehetőségnél pedig balra. Haladj ennek az útnak a végéig egyenesen, majd fordulj Sátoraljaújhely felé (balra) – innen már csak egyenesen kell haladni a kisvasút pálházi végállomásáig.

A túra részletes leírása

Pálházán – hazánk legészakabbi fekvésű városában – a kisvasút új állomásépülete mellől indítjuk a túrát. (A Sátoraljaújhelyről ide vezető kerékpárút egyébként az egykor legnagyobb kiterjedésű Hegyközi Kisvasút helyén épült – a vasútról később még lesz szó.) Rögtön a parkolóban felfedezhetünk egy érdekességet, a Perlit Múzeumot. De mi az a perlit, és miért van múzeuma Pálházán?

Perlitbányától üveghután át kastélyig vezető kisvasút

Pálháza – bár messziről nem látszik rajta, és története sem feltétlenül erre predesztinálja – amolyan lokális ipari központként működik a 19. század vége óta. Az egykor a füzéri uradalomhoz tartozó falu legalább kétszer elnéptelenedett a történelem viharai során: elsőként a török hódoltság idején, második alkalommal pedig az 1711-es pestisjárvány során. Mindkétszer újratelepült, így lehetséges, hogy 1875-ben megnyílt a fűrészmalom (a mai fűrészüzem elődje), 1888-ban pedig megépült a Kemence-patak völgyében hazánk első erdei vasútja, amely mind a mai napig üzemel. A perlitbányát 1958-ban nyitották meg a falu határában, a külszíni fejtés azóta is üzemel.

Magyarország egyetlen perlitbányája több mint hatvan éve működik tehát Pálháza határában. A perlit egy viszonylag magas víztartalmú vulkanikus kőzet, tulajdonképpen a riolit egy változata. A magas víztartalom azért fontos, mert ha az ásványt megőrlik, majd magas (850-900 fokos) hőmérsékletre hevítik, akkor a benne lévő víz felforr, a kapillárisokon keresztül távozik, de közben az anyag eredeti térfogatának 7-16-szorosára duzzad – tulajdonképpen olyasmi folyamat történik, mint a pattogatott kukorica készítése. Az így nyert könnyű, levegős anyagot nagy mennyiségben használják fel az építőiparban hőszigetelésre, a mezőgazdaságban pedig talajjavításra, a földkeverékek lazítására. Ráadásul igen előkelő helyet foglal el Magyarország a világ perlittermelésében, az 5-6. helyen állunk a ranglistán a mennyiséget tekintve. Nem csoda hát, hogy Pálházán van egy kis múzeuma is ennek a bizonyos szempontból különlegesnek tekinthető ásványi anyagnak.

Pálházáról elindulva el is gurulunk a Perlit Múzeum mellett, majd egy szépen felújított egykori malomépületet kerülünk meg, ahol jelenleg étterem működik – ideális célpont a túra végén. A bringaútról kikanyarodva egy másik malomba is lehetőség van betérni: a Pálházi Vízimalom egy kis tó partján várja a látogatókat (előzetes bejelentkezéssel).

A települést magunk mögött hagyva a Kemence-patak völgyében a pálházi kisvasút sínpárjával párhuzamosan haladunk a Zemplén belseje irányába. Károlyi István gróf a zempléni erdőkben kitermelt faanyag szállítására építtette a 7 kilométeres, akkor még 700 milliméteres nyomtávval üzemelő pályát (ma hat centiméterrel távolabb vannak egymástól a sínek) Kőkaputól Pálházáig. A vonal négy kilométeres meghosszabbítását lehetővé tevő alagút csak bő évtizeddel később készült el, az 1900-as évek elejétől haladnak át a szerelvények a festői környezetben található vadászkastély alatt. A kezdetben lóvontatással, görpályaként működő vasútüzemet az 1924-ben megépült Hegyközi Kisvasúttal is összekötötték, így egy hatalmas hálózat részévé vált. A Hegyközi Kisvasút forgalma 1980-ban megszűnt, de az erdei vasút pályája megmaradt, és ma is nyolc kilométer hosszan csattognak a kis szerelvények Pálháza és Rostalló között.

A kisvasút pályája egy időre eltűnik a szemünk elől, legközelebb Kishuta határában találkozunk a sínekkel. A település a zempléni huták (Nagyhuta, Óhuta, Középhuta, Újhuta) sorába illeszkedik, neve beszélő név: a 18. században jött létre szlovák nemzetiségű üveghuta-munkások településeként, Nova Huta (azaz Újhuta) néven. Az üveghuta egyébiránt az üveg anyagát előállító műhely, amelyben az üveget készítik és fel is dolgozzák – mivel a folyamathoz nagy hőre van szükség, nem véletlen, hogy a huták nagy erdőségekbe települtek, ahol a faállomány szolgáltatta a fűtőanyagot az olvasztókemence működtetéséhez.

Kishutát elhagyva a Kemence-patak völgyében folytatjuk utunkat, kifejezetten jó minőségű, enyhén emelkedő aszfaltúton. Kemencepatak néhány háza mellett elhaladva keresztezzük a kisvasút pályáját, majd hamarosan a Kőkapu melletti Áfonyás-tóhoz érünk. A tó öt patak felduzzasztásával jött létre, partján érdemes kicsit megpihenni, és gyönyörködni a Kőkapu és a tetején álló kastély látványában. A szikla tetején álló épületet emeltette elsőként – az 1880-as évek végén – gróf Károlyi László, majd a századfordulón megépült a kisvasút alagútja melletti alsó épület is, amelyek kezdetben vadászoknak nyújtottak szálláshelyet (Horthy Miklós, Bethlen István, Rákosi Mátyás is megfordultak itt), ma pedig szállodaként üzemelnek. Kiváló étterem is üzemel itt, de a hamarosan következő első komolyabb mászás előtt nem érdemes túl sokat enni. A Hétvezér és Vérszerződés szoborcsoportok mellett a magyar történelem nagyjait is megcsodálhatjuk itt fából megmintázva.

Kőkapu után csak pár száz métert kell megtenni Rostallóig, ahol a kisvasút végállomásánál jobbra fordulunk – végre kezdődik az erdészeti út. A közelben találjuk a RÖNK-öt, azaz Rostallói Ökotudatos Nevelési Központot, ami erdei iskolai és szálláshely szolgáltatásokat nyújt interaktív erdei környezeti ismeretterjesztéssel egybekötve. Remek kikapcsolódás lehet megszállni szó szerint az erdő közepén. Az aktív kikapcsolódás útjára lépünk azonban, és a Rostalló-patak völgyében kezdjük meg az első meredekebb emelkedő leküzdését, immár egy erdészeti úton. Menet közben a Dérföldi-forrásnál megállunk friss vizet tölteni, majd folytatjuk a kaptatást, egészen egy olyan nyeregpontig, ahol egy nagy farakodó szolgálja az erdőgazdasági célokat. Innen egy több kilométeres suhanás kezdődik egy hol jobb, hol rosszabb minőségű aszfalton, amelyen azért vigyázni kell, éppen változó minősége miatt.

Arany, ezüst, porcelán

A Bózsva-patak völgyébe érve egy nagyobb legelőn haladunk keresztül, majd elérjük a Telkibányát Pálházával összekötő utat, ahol balra fordulunk. Az eddigi nulla forgalomhoz képest ez egy nagy forgalmú útnak tűnhet, de egyrészt ez csak a látszat, másrészt csak két kilométert kell megtenni Telkibánya felé, majd jobbra térünk, egy sorompóval lezárt erdészeti útra. A település határában kezdjük meg a kaptatást a Kánya-hegy felé, ahol hamarosan elhaladunk a Fehér-hegyi-kőfejtő mellett. Nevéhez méltóan valóban meglehetősen világos színű a kőzet, ami nem más, mint riolit, egy magas szilícium-dioxid tartalmú kőzet. A riolit és a riolittufa egyébként Telkibánya környezetének legelterjedtebb kőzete. Az út mellett, a bánya közelében egy, az Aranyásók útja tanösvény részét képező infótábláról sok információt megtudhatunk e két kőzettípusról, például, hogy az útvonal elnevezése nem véletlen, Telkibánya volt az egyik legismertebb aranybányász település a késő középkorban. Az első említés az aranybányászatról 1341-ből származik, ebben az évben emelte Nagy Lajos bányavárosi rangra a települést. Ahogy merültek ki az aranytelérek, úgy hanyatlott a bányászat, majd szünetelt is majdnem 200 évig. Mária Terézia idején indult újra az aranybányászat, és a 19. század elején még bizonyosan működtek a helyi arany- és ezüstbányák. Érdemes egyébként tenni egy kitérőt a falu felé, egyedi kopjafás temetője és a középkori ispotály romjai a Szent Katalin-kápolna mellett egyedülálló érdekességek.

A Fehér-hegyi kőbányát elhagyva az út tovább emelkedik, majd eléri a Kánya-hegy csúcsára vezető aszfaltutat – jobbra térünk, és az aszfalton folytatjuk a mászást. A hegycsúcson egy NATO-lokátor található; felmenni nem érdemes, mert a szigorúan őrzött katonai létesítmény természetesen csak messziről, a kerítésen túlról kémlelhető, a fegyveres biztonsági őr szúrós tekintetétől követve. Így hát ahol az aszfaltút élesen balra kanyarodik, ott folytassuk egyenesen utunkat a földúton a fenyők között. Hamarosan egy útelágazáshoz érünk (Adorján-tető), ahol egyenesen haladunk tovább – a kellemes erdészeti út végig lejtve Hollóházáig vezet. Nem túl technikás lejtőről van szó, ahol azonban folyamatosan figyelni kell, mert viszonylag nagy sebességgel lehet gurulni, miközben az út egyáltalán nem egyenletes minőségű, főleg nyomvályúk, erdészeti gépek által kijárt gödrök okozhatnak izgalmakat egyes szakaszokon.

Hollóházára érve a Szent László-templom felé kanyarodunk elsőként. Az igazán különleges épületet 1967-ben emelték, miután a falu régi, barokk stílusú templomát a porcelángyár bővítésekor lebontották. Az Ybl-díjas építész, Csaba László tervei alapján épült istenháza három nagyobb, egymáshoz kapcsolódó sátorszerű betonháromszögből áll. A modern, letisztult formavilágú templom belső terének fénytörései egyedülálló hangulatot teremtenek, amihez hozzájárulnak Kovács Margit kerámiaszobrai is (a keresztút stációi). A három testből álló épületet érdemes körüljárni, és minden irányból megszemlélni. Innen csak pár métert kell gurulni az Országos Kéktúra keleti végpontját jelölő emlékhelyhez, ami egy buszforduló közepét képező kis zöld szigeten található. Sajnos bringával az Országos Kékkörnek egyik szakasza sem teljesíthető már, de egy fotót azért megér bringával együtt a végpontot jelző sziklával, esetleg a kicsit arrébb szerénykedő kilométerkővel.

A buszfordulót elhagyva gurulunk tovább a Hollóházi Porcelángyár irányába. A gyár 1777-ben kezdte működését, Hollóházi Porcelánmanufaktúra néven a Károlyiak birtokán. A gyár kézzel készült termékein rózsák, mezei virágok, tarka csokrok jelentették a díszítést, és kis túlzással azt is állíthatjuk, hogy a 19. század végéig Hollóháza látta el a magyar vidék lakosságát használati tárgyakkal, sőt, a század második felében exportra is termelt. A II. világháborút követően természetesen nem kerülhette el az államosítást a gyár, és egy ideig csak porcelánszigetelőket gyártottak itt. Ma elsősorban étkészleteket, dísztárgyakat készítenek a gyárban, amelynek természetesen van boltja és múzeuma is Hollóházán, és akár ki is lehet próbálni a porcelánfestést a látogatói alkotócentrumban.

Kisvasúti emlékhely, háttérben a várral

Füzérkomlós felé egy szakaszon kiváló minőségű kerékpárúton gurulhatunk tovább, majd az úttestre térve folytatjuk utunkat. A településre érve nem a legrövidebb utat választjuk: az első lehetőségnél jobbra kanyarodunk, majd a kerékpárutat elérve balra térünk. Egy jobb- és egy éles balkanyar után egy szélesebb placcra érünk – a háttérben a füzéri vár fehérlik, míg a bringaút jobb oldalán egy piros mozdony árválkodik, látszólag teljesen céltalanul. Azonban ha tudjuk, hogy Füzérkomlós valaha egy Nyíregyházától a Zemplénig terjedő kisvasúti hálózat legészakabbi végpontja volt, máris értelmet nyer a kiállított gép: 1980 óta nem jár erre vonat, de az egykori állomáson egy dízelmozdony őrzi egy sikertörténet emlékét.

A Sátoraljaújhelyet Füzérkomlóssal összekötő Hegyközi Kisvasút 1924-ben épült meg, majd három évvel később összekötötték a Bodrogközi Kisvasúttal, újabb három év elteltével pedig a Nyírvidékivel is, a Balsa és Kenézlő közötti Tisza-híd megépítésével. Fénykorában a kisvasút összekötötte a Zemplént a Nyírséggel, de a második világháború idején Királyhelmecre is el lehetett jutni a hálózaton, Nyíregyházáról Sátoraljaújhelyre gyorsmotorkocsi közlekedett, akár 60 km/órás sebességgel hasítva az alföldi pályaszakaszokon. (Nyíregyháza és Sóstó között egészen egyedülálló módon ráadásul villamosként üzemelt a kisvasút, korabeli tramtrain rendszerként.) A Tisza-híd azonban rövid életű volt, 1944-ben felrobbantották a németek, és soha nem is épült újjá, majd 1980-ban megszűnt a forgalom a Hegyközi kisvasúton is.

A közelebbi múlt idézését követően Füzér felé fordulunk, hogy évszázadokat repüljünk vissza az időben. Persze addig le kell küzdeni még néhány kilométert és a két település között egy kisebb, a várba vezető úton pedig egy nagyobb emelkedőt, de megéri. A Füzérkomlósról Füzerre vezető úton csak bringások közlekedhetnek a kitűnő minőségű aszfalton - ha nem tudnánk, hogy éppen hol járunk, Ausztria és Szlovénia lehetne az első két tippünk az infrastruktúrát és a tájat figyelembe véve. A túra során először nyílik ki igazán a táj, amit természetesen a sziklán magasodó füzéri vár ural, körülötte a Zemplén csúcsai hullámzanak a háttérben. Az útszakasz legmagasabb pontján egy terebélyes fa alatt egy kereszt társaságában egy asztal és két pad várja a megfáradt kerékpáros turistát.

Füzérre érve a vár megtámadása előtt a helyi római katolikus templomra is érdemes pár percet szánni, amely szerencsére pont útba esik. A 13. században eredetileg román stílusban emelték, majd 1808-ban barokkosították, és tornyot emeltek hozzá, azonban déli kapujának béllete megmaradt román stílusúnak, ezt akkor is meg lehet szemlélni, ha éppen zárva van az épület.

A templomtól a vár felé vesszük az irányt – már a parkolóig vezető aszfaltút is folyamatosan emelkedik, de az igazi kihívás a parkolótól a várkapuig vezető út megtétele, kemény dolga lesz annak, aki fel szeretne tekerni. A várkaputól nem lehet kerékpárral továbbmenni, és innen még 50 méternyi szintkülönbséget kell megtenni lépcsőkön, sziklás úton a hegytetőig, ahol a vár magasodik. Maga a várhegy lávaömlések sorozatának köszönhetően alakult ki 13 millió évvel ezelőtt, tulajdonképpen egy vulkáni kürtő maradványáról van szó, amelynek kőzetanyaga ráadásul a fokozatos kihűlésnek köszönhetően jellegzetes oszlopos szerkezetet vett fel. A hegyen kialakult sziklagyepek számos ritka és védett növényfajnak adnak otthont, de él itt keresztes vipera, fekete harkály, zöld küllő vagy éppen fekete gólya is.

Maga a vár – vagy inkább annak elődje – már az Árpád-kor korai szakaszában létezhetett az Aba nemzetség erősségeként. Az biztosnak tekinthető, hogy a 13. század elején állt a vár, ráadásul valószínűleg az egyik első magánbirtokú kővár lehetett Magyarországon, amely az évszázadok során számtalanszor gazdát cserélt, mígnem 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná nem tette az egyébként is hadászati jelentőségét vesztett várat. A legismertebb birtokosa a Perényi család volt, melynek tagjai hat generáción át, 1387-1567 között birtokolták a várat. A mohácsi vészt követően Perényi Péter mint koronaőr nem Visegrádra vitte a koronát, hanem Füzérre, és legalább egy évig itt rejtegette azt, míg át nem adta Habsburg Ferdinándnak. A Perényiek idején épült a vár talán leglátványosabb része, a várkápolna is, amelyet a közelmúltban építettek újjá, ahogy a vár számos más részét is, melyek szabadon bebarangolhatóak. Az egyes helyiségekben a berendezés inkább csak illusztráció, amely segít elképelni, milyen lehetett a tárház (azaz a vár kincstára), a „boltok” (a boltívvel fedett termek), a konyha vagy éppen egy árnyékszék. A füzéri vár tekintetében muszáj említést tenni arról, hogy a vár felújítása-újjáépítése meglehetően komoly vitákat generált, ugyanis tulajdonképpen egy elképzelt rekonstrukcióról van szó, az ablakok mérművei például a miskolci avasi templom alapján készültek, az oltár sem egy hiteles másolat a kápolnában, és számos hasonló problémát fel lehet vázolni. Tény, hogy így jobban átélhető a(z elképzelt) középkori hangulat (a végeredmény ismeretében pedig eldöntheti mindenki saját maga, hogyan értékeli a látványt), és az is biztos, hogy a kilátás ugyanolyan, mint a Perényiek idejében – már csak ezért is megéri megmászni a vulkanikus eredetű csúcsot.

A várból legurulva Füzéren megtekinthetjük a tájházat, amely a Hegyköz 19. századra jellemző népi építészetét idézi, odabent pedig a tulipános ládák, a tükrös kép, festett karos láda, bölcső, szentképek, kézzel festett tányérok között a látogató megismerkedhet a paraszti élet mindennapjaival. Néhány sarokkal arrébb be lehet térni a Nagy-Milic Natúrpark Látogatóközpontba, mielőtt nekiindulunk az utolsó tíz kilométeres, jobbára lejtős szakasznak. Pálházára érve több lehetőség is van meginni egy üdítőt, vagy enni egy jót, érdemes így tervezni a túra végét.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Parkolás

  • A kisvasút végállomásánál lévő parkolóban lehet parkolni.

Koordináták

DD
48.470703, 21.512165
DMS
48°28'14.5"N 21°30'43.8"E
UTM
34U 537856 5368745
w3w 
///kötetek.közvetlen.mondóka
Navigáció Google Térképpel

Felszerelés

  • A túrára az erdei szakaszok miatt mindenképp mountain bike bringával érdemes elindulni.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
közepes
Hossz
54,1 km
Időtartam
4:00 óra
Szintemelkedés
1 361 m
Szintcsökkenés
1 361 m
Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp