MTSZ
MTSZ térképportál
Turista Magazin
TuristaShop
Kéktúra
Gerecse50
A kéktúrázás napja
Forrás
· Bakonyvidék
· 290 m
-
A Borostyán-kút Bakonybél mellettFénykép: Farkas Péter, MTSZ - együttműködő szervezetek
Szentek, szarvasok, farkas
A keresztény remeteség intézménye a 11. század második felétől terjedt el Európa nyugati tájain, s kicsivel később már remeték szorgoskodtak a mai Magyarország erdőinek mélyén is. A Bakony rengetegének első „legendás” lakói is a remeték voltak: Szent István 1018 körül alapította Bakonybélen a bencés monostort, az attól szűk egy kilométerre található Borostyán-kút (Szent-kút) pedig állítólag Szent Günthernek, a béli monostor alapítójának volt a remetelakja.
A megkapó szépségű, kis tavat tápláló Borostyán-kút és az itt álló, Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna a monostor híres lakójának, Szent Gellértnek állít emléket, aki 1023–1030 között – a Szent István udvarában tett 8 évnyi szolgálatát követően - vezette az intézményt, s remeteként szívesen időzött a karsztforrásnál.
A szent emlékét szobor is őrzi: Opra Szabó István zirci szobrászművész alkotása Szent Gellértet egy szarvasborjú mellett ábrázolja. Ez egy legenda jelenetét ábrázolja: amikor Szent Gellért Bakonybél erdőiben élte remeteéletét, egy napon elaludt, és később arra ébredt, hogy egy szarvastehén és borja mellé feküdt. Egyszer csak újabb szarvas rontott ki a fák közül, mivel egy farkas kergette. A szarvastehén erre megijedt és elmenekült, a borjú pedig egyedül maradt. Miután Gellért megetette az állatot, az nem hagyta el, a társa maradt. Egy másik napon egy sebesült farkas várta otthona előtt - a remete bekötözte a sebét, mire a farkas a szarvas mellé telepedett, és attól fogva békében éltek.
A szentek rejtek
IX. Gergely pápa 1230-ban kelt bullája már megemlíti a Borostyán-kő tetején álló kápolnát, amelyből azonban a 19. század elejére már csak az alapok maradtak meg. A festői tó partján ma látható kápolna 1824-ben épült a helyi plébános kezdeményezésére, az itt fakadó három forrás vízgyűjtő medencéje pedig 1889-ben épült a hegyoldalban látható Kálváriával együtt. A kápolna mellett lépcsősor vezet egy elfalazott sziklahasadékhoz, amely elé egy Lourdes-i Mária-szobor került. A szájhagyomány szerint ebben a barlangban remetéskedtek a szentek.
A falu összefogásával 1996-ban újították fel a kápolna környékét, ekkor készült (a források vizének felduzzasztásával) a tó is .
Nyitvatartás
| hétfő | 00:00–24:00 |
| kedd | 00:00–24:00 |
| szerda | 00:00–24:00 |
| csütörtök | 00:00–24:00 |
| péntek | 00:00–24:00 |
| szombat | 00:00–24:00 |
| vasárnap | 00:00–24:00 |
Árak:
Ingyenes
Tömegközlekedéssel
- A Borostyán-kút felkereséséhez a legjobb választás, ha Bakonybél központjában, a Bakonybél, Petőfi utca buszmegállónál szállunk le a buszról.
Megközelítés
- Bakonybélen a buszmegállóból a Petőfi Sándor utcán induljunk el a S és a P+ jelzéseket követve, ezek vezetnek a túhoz (1 km, 4 m szintemelkedés).
Parkolás
- A falu központjában a Petőfi Sándor utcára fordulva, kavicsos úton érhetjük el a Borostyán-kutat, ahol parkolni is lehet.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
Könnyű, több ponton lerövidíthető körtúra Bakonybélből, melynek két fő látnivalója a szépen kiépített Borostyán-kút és környezete, valamint a ...
Van egy titkos hely a Bakony rengetegében, amely a történelem egy egészen különleges mozzanata miatt maradt meg hazánk egyik legnagyobb erdős ...
Van egy titkos hely a Bakony rengetegében, amely a történelem egy egészen különleges mozzanata miatt maradt meg hazánk egyik legnagyobb erdős ...
A zömében csendes erdei kerékpárutakon haladó, veszélyes emelkedőket meglepő módon alig tartalmazó körtúra az országszerte erdőiről híres, legendás ...
Felhasználói kérdések