Márévár

A Márévár a 2010-es években szinte végig zárva volt, de 2019-től ismét látogatható. Körbejárva a várat, a lépcsőn megközelíthető kapun beleshetünk az udvarra akkor is, ha éppen zárva találjuk. Bejutva két kisebb kiállítást nézhetünk meg, az egyik a vár építését mutatja be látványos animációval kiegészülve. A gyerekek értékelni fogják a háromfejű sárkány szobrát az udvaron, és ez már sejteti, hogy az üzemeltetők rájuk is gondoltak: a palotaszárny emeletén a Kelet-Mecseki Legendárium elnevezésű kiállítás kifejezetten nekik szól.

A vár története

A vár építéséről nincsenek adataink, de valószínűsíthető, hogy ha magánkézben is volt, a tatárjárás után visszaszállhatott a királyra. Az erősséget ugyanis egy 1316-ban kelt oklevél említi először, amelyben Károly Róbert király Bogár Istvánnak adományozza a máréi várat. Az írásban már Castrum Mare néven szerepel, lehetséges, hogy az építtető földesúr neve ragadt meg a vár nevében. A fennmaradt iratok alapján a következő évszázad a várat birtokló családok közti vagy családon belüli pereskedésekről szólt – volt olyan időszak is, amikor a várat keleti és nyugati részre felosztva két különböző birtokos lakta, egy bejárattal és közös kúttal.

Az 1500-as évek elején a vár új tulajdonosa, az Itáliában tanult Váradi (Várday) Ferenc reneszánsz stílusban átépítette a várat. A változtatások elsősorban a falakon belül, a keleti oldalon lévő palotaszárnyat érintették, de ekkor épült meg a déli rondella is, ahonnan ágyúkkal őrizték a várat. 1543-ban, miután Pécs is elesett, a Márévárat ellenállás nélkül foglalták el a törökök. Ebben az időszakban épült a vár külső védrendszere, a kapuvédőmű és a külső palánkvár.

Modernkori tűzharc

Miután a törökök elhagyták az épületet, egy időre ugyan visszakerült a Váradi családhoz, de a romos épületet valószínűleg nem használták többé. Legközelebb a 17. század végén említi egy irat, ekkor már a pécsi püspökség birtokában lévő romként utalva az egykori várra. Érdekes módon még a 20. század is tartogatott számára egy kisebb „ostromot": 1956 késő őszén egy szovjet tank lőtt rá a falai között bujkáló szabadságharcosokra, a „Mecseki láthatatlanokat" célozva - közülük kettő életét kioltva. A vár falán emléktábla idézi fel a véres eseményt.

Jelentősebb régészeti feltárása és restaurációja az 1960-as években indult el. Konzerválták a falakat és rekonstruálták az udvari épületet, amelynek földszintjén találjuk az itteni leletek kiállítását. 

Az építményhez egy izgalmas monda is fűződik. A történetnek persze több verziója létezik; az egyik szerint Máré vitéz háborúba ment, otthon hagyva szép feleségét, aki egy idő után igencsak összemelegedett a szomszédos vár urával. A románcból egy kislány született. Máré hazatérve megostromolta a várat; a felesége a szörnyű harag miatt lemenekült a pincébe, ahol bennragadt és meghalt, de utolsó leheletével még megátkozta a lányát. Az átkot csak az a férfi törheti meg, aki megcsókolja az előbb bika, majd kígyó, végül pedig varangyos béka képében, Pünkösdkor megjelenő leányt.

Nyitvatartás

• hétfőn és kedden: szünnap
• szerdától vasárnapig: 10:00 - 18:00

November 2-től április 25-ig:

• A vár csak csoportok részére és előzetes bejelentkezés után látogatható, vezetett túra keretében. A csoport minimum létszáma 15 fő, a belépőjegy 1000 Ft/fő. A bejelentkezés a mmarevar@gmail.com email-címen illetve Koch Balázs várkapitány +36 30 178 6475-ös telefonszámán (hétköznapokon 08-16h) történhet. (Vasárnapokon és ünnepnapokon csoportok számára sem látogatható.)

Üzemeltető elérhetősége (hétköznapokon 08-16h):

• telefon: +36 72 420 534
• mail: egregyihivatal@gmail.com 

Árak:

• 6 éves korig: ingyenes
• Diák 7-18 éves korig: 800 Ft
• Felnőtt: 1000 Ft
• Nyugdíjas: 800 Ft
• Csoport (10 főtől-vegyes): 800 Ft
• Csoport (10 főtől-diák): 700 Ft
• A téli szezonban 1000Ft/fő, amely, tartalmazza az idegenvezetést is!

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2025 novemberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést tapasztalsz írd meg nekünk!