Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Variációk egy témára: vizek mentén a Mecsek szélén

Gyalogtúra · Mecsek · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Sziklaküszöbök a víz útjában (Hidasi-völgy)
    / Sziklaküszöbök a víz útjában (Hidasi-völgy)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Túránk egyik fele, a Vár-völgy a Cigány-hegy felől
    Fénykép: Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Természetes erdőkép a Vár-völgy csapásán
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Máré-vár zömök romjai
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kemény mészkőbordák és a víz harca
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mecsek lankái a Cigány-hegy kilátójából
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Természetes erdőkép a Hidasi-völgy torkában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az örökké születő Csurgó
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vár-völgy forráslánc által hizlalt patakja
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Máré-vár robusztus falai a mecseki erdők fölött
    Fénykép: Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hidasi-völgy esszenciája
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Életerős, természetes bükkösben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egyszerre épít és rombol a Hidasi-völgy patakja
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szintösvény
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hosszan kígyózó Vár-völgy
    Fénykép: Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őserdei hangulat a Vár-völgy egyik horhosának torkolatában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Patak és turistaút társbérlete a Hidasi-völgyben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rikájó boszorkáinak otthonában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A horhos alján is szintet tart az ösvény (Vár-völgy)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sűrű erdők bélelik a völgyeket
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A „Textiles-álforrás"
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hidasi-völgy egyik rétje
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Árkot kerülő ösvényszakasz
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ligetes útszakaszon
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csurgó vízfüggönyös mésztufasziklája
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hidasi-völgy vadregényes fejezete
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A patak egyetlen problémás gázlója (Hidasi-völgy)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ösvényen a várfalak alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Völgységi-patakot kísérő rétpászta Zobákpusztánál
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Korlenyomat - a forrásvizet használó vár-völgyi strand
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 200 14 12 10 8 6 4 2 km Nomád táborhely, Zobákpuszta Cigány-hegyi-kilátó Gyopár Kulcsosház Márévár Csurgó (szikla)
Két merőben eltérő patakvölgyet fedezünk fel ezen a túrán. A Hidasi-völgy természetes kavalkádja után betérünk a Vár-völgy kiépített pásztájába, hogy aztán annak oldalában, pazar szintösvényen keressük fel a térség egyetlen valamirevaló várromját. Közben pedig szétnézünk a Keleti-Mecsek közepéről.
nyitva
könnyű
Hossz 14,6 km
4:30 óra
515 m
652 m

A Völgységi-patak mohón gyűjti magába a Keleti-Mecsek mészkőrétegeiből előbújó karsztvizeket. A hegység központi, kiemelt részén átfűrészelhetetlen bazaltlepény terpeszkedik. A pereme alól induló, nyugat felé lefutó patakok jócskán bevágódtak a változatos rétegek közé, ezzel számos ponton keresztezve a karsztos pászták mélyén közlekedő vizeket - az így „felszínre fejezett” források láncolata bőséges utánpótlással élteti a vízfolyásokat. Nyers sziklafalak éppen úgy élénkítik a völgyi tájképeket, mint a zúgókért és apró vízesésekért felelős, keresztben fekvő sziklabordák. A látványos formákat hangulatos, felettébb természetes megjelenésű erdők egészítik ki, amelyeket elszigetelt, tágas rétek lékelnek meg a kiszélesedő pontokon.

A Hidasi-völgy romantikus szépségű, karsztos jelenségekkel és vizek festette kőzetidomokkal tarkított árka hosszú és megunhatatlan sétát kínál, mely során a zárt erdőséget idilli rétek pettyezik. Ahogy elfogy a völgy, felkapaszkodunk a Cigány-hegy kilátójához, hogy végighordozhassuk tekintetünket a Keleti-Mecsek dombos centrumán, és szembenézhessünk túránk utolsó szakaszával, a nyílegyenes Vár-völggyel. Az egyébként enyhe lejtőkkel keretezett, lapos dombok által kísért völgy oldalai csak az aljukon, a patak által a földtörténet legutóbbi szakaszában fűrészelt partokon meredekek. Amilyen háborítatlan hangulatot árasztott a Hidasi-, olyan kiépített élményt nyújt a Vár-völgy: mélyén aszfalt szegődik a patak mellé, geológiáját tanösvény táblái ismertetik. Végül engedünk a sűrű rengeteg hívásának, és a hegység egyik legegyedibb miliőjű szintösvényére, horhosokat kerülgető csapásra váltunk. Itt ejtjük útba a Márévár masszív falait is, mielőtt „lecsorgunk" a Völgységi-patak mellé.

Hosszú, de könnyű túra azoknak, akik vérbeli mecseki hangulatokra vágynak: kijut a zárt völgyekből, kilátásból, jól felszerelt, forrásokhoz tapadó pihenőhelyekből, és még várat, valamint vadregényes cserkelőösvényt is bejárunk.

A szerző tippje

  • Zobákpusztától pár percnyire érhető el a Gyopár kulcsosház, ami kényelmes erdei szálláshelyet kínál a túra utáni (vagy előtti) éjszakára.
  • Magas vízállás esetén a Hidasi-völgy elején lévő gázló nehezen járható. Ilyenkor ne keljünk át a patakon, hiszen az ösvény mindössze pár métert halad a túloldalon. Ehelyett kerüljük ki a hegyoldalban a problémás szakaszt.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2021-09-13
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Cigány-hegy, 524 m
Legalacsonyabb pont
223 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Hasznos linkek és ötletek

Kezdés

Zobákpuszta, Szászvári elágazás buszmegálló (360 m)
Koordináták:
DD
46.185837, 18.315931
DMS
46°11'09.0"N 18°18'57.4"E
UTM
34T 292866 5118197
w3w 
///nyájak.hálózsák.zuhanyzik

Végpont

Magyaregregy, Várvölgy buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • A zobákpusztai buszmegállóból a S+ jelzésen csatlakozunk a Kéktúra útvonalába (még a településen belül).
  • Balra térünk a K jelzésre, amit a Hidasi-völgyön végig követünk a Cigány-hegy oldaláig.
  • A Cigány-hegyre a Z▲ jelzésen kapaszkodunk, majd arról balra térünk egy jelzetlen sétányra.
  • Visszatérünk az aszfaltúthoz, és a StM (a Szent Márton út sárga) jelzésen ereszkedünk le a Pásztor-forráshoz.
  • A Pásztor-forrástól a P jelzést követjük a Vár-völgy végéig.

A túra részletes leírása

A szén világából a mészkő univerzumába

Zobákpuszta a közeli Komlóhoz tartozik, és bár történelme sokkal régebbre nyúlik vissza (lakói erdőműveléssel és fafeldolgozással foglalkoztak), a szénmedence kiaknázása új időszakkal köszöntött a kis településre - mely ennek ellenére megőrizte falusias képét, hiszen az újonnan érkezett munkásokat a városba költöztették. Az 1940-es évektől indult meg a nagy volumenű kitermelés a Zobák-aknában, ami a térségbeli bányászat egyik legfontosabb nyerőhelye volt. Az 1950-es évekre több mint 25000 ember dolgozott a közeli vágatok mélyén egyszerre, a felhozott szén pedig elsősorban a Dunai Vasművet szolgálta ki. Az 1980-as évekre a komlói szénmedence termelése a pécsiét is meghaladta, ám a korszerűtlen technológia, a csökkenő munkáslétszám, no és az egyre nehezebben elérhető nyersanyag következtében veszteségessé vált a működés. A Zobák-aknát végül 2000-ben zárták be.

A S+ jelzést követve kezdjük meg a túrát, és perceken belül elhagyjuk a forgalmas főutat. Erdőben ereszkedünk egy tágas rétre, mely már az előttünk álló völgy képét vetíti előre. A pázsitos terület túlvégén balra váltunk a K jelzésre, és az elkeskenyedő rétről erdőbe, a Völgységi-patak mellé szegődünk. Egy újabb tisztás túlsó végén átkelünk a gázlón, és néhány métert az autóút szélén teszünk meg. A jelzések végre jobbra hívnak, és a Hidasi-völgy torkolatába terelnek. Rögtön az első métereken szembesülünk a legnehezebb kihívással: lustán kanyargó, mélyvizű szakaszon kell átjutnunk, ahol lényegében gázló sincs, csak a gondosan keresztbe fektetett hordalékfákon egyensúlyozva érhetjük el a túloldalt. Ezt még egy - már jóval járhatóbb - gázló követi, majd korhadt fatörzsekkel tűzdelt, a nedves talajtól virágszőnyeges erdőligeten vág át a tekergő ösvény. Ahogy a patak felénk kanyarodik, alámosott magasparti ösvényen, köves falhoz dörgölőzve araszolunk előre, idővel pedig a víz mellé szegődünk, és elmaradnak a kihívások.

Karsztvizek tündérkertje

Az ösvény magasabbra hág a zárt erdejű völgy oldalában, így rálátunk az alant meanderező (azaz kanyargó) patakra. A Hidasi-völgy képét tulajdonképpen a szűkület keskenysége határozza meg, és annak a patak erejére kifejtett hatása: a szoros szakaszokon a víz felgyorsul, és „kitisztítja" medrét, vagyis aprószemű, könnyű hordalékát rohanva tovaszállítja, így kibukkan az alapkőzet. Máshol kiöblösödik a völgy, a patak pedig lelassulva szállítmánya nagyobb részét is elteregeti - ahogy tette ezt a földtörténet korábbi időszakaiban, vízbő időszakokban vagy napjaink árvizei idején egyaránt. A szélesebb részeken ma ebbe a völgytalpat bélelő, puha hordalékba vágódik bele a víz, és útját keresve, nagy kanyarokat leírva tekereg.

Kisvártatva átlépünk egy erecskén, és jobbról rétre, valamint csepegő víz hangjára lehetünk figyelmesek. Ereszkedjünk is le, és tegyünk meg pár métert jobbra, mert a Mecsek egyik szenzációs geológiai csemegéje hajol a völgytalpra. A Csurgó hatalmas, ásító sziklaóriását mohafoltok és a tetejéről csüngő növényszőnyeg „puhítja", de a jókora kőzettest méreteit gömbölyded formái is lágyítják. A hátáról érkező víz fátyolszerűen behálózza a göröngyös kőzetfelszínt, és csillámló függönyként csorog alá, ahol permetként pattan szét a jókora kőgumókon. A megkapó jelenség valójában egy kapitális édesvízimészkő-kiválás, más néven mésztufatömb, melyet évezredek óta hizlal a fölötte fakadó patak: ahogy a víz felszínre lép, a megváltozott nyomásviszonyok hatására széndioxid-tartalma elillan, ezáltal oldott mésztartalma kiválik és bekérgezi az útjába kerülő akadályokat. A kőzetet száraz formájában is szemügyre vehetjük a formáció előtt heverő, korábban leszakadt tömböt megvizsgálva.

Egy évszázados bükkfa korhadó törzse mellett hagyjuk hátra a Csurgó szikláját, és a rétet kerülve a völgy legszebb részébe lépünk: a számtalan kis sziklabordán átbukdácsoló patakot apró zúgók láncolata ékesíti, a csobogó hang átjárja az elkeskenyedő, egyszerre vadregényes és bájos szűkületet. A kis mészkőpásztákat szelő víz teljesen kitölti a völgy alját, partján pedig a sziklás környezetben elbújó, mégis foglalt Hidasi-forrás működik. A Mecsek keleti felére jellemző, billent mészkőpadokkal állunk szemben, de a völgy geológiai felépítése tükrözi a hegység egészének sokszínű földtani viszonyait. A vulkánokkal körülbástyázott, változatos tengeri környezetben kőzetek hosszú sora alakult ki, a vegyes mészkőfajták mellett helyenként márga is kibukkan, de bazalt is előfordul.

Az ösvény a patak mellé tapad, és a völgy nem enyhülő szépségű szakaszán, a mészkőlapokba kis csúszdákat vájó víz csobogásától kísérve sétálhatunk tovább. Újabb napfürdőző rétet keresztezünk, mely szomszédságában állt valaha a Hidasi-vadászház - a néphagyomány szerint az egyik közeli fa tövében kincset rejt a föld. Az biztos, hogy a romok komoly értéket temettek maguk alá: a korabeli turistakalauz szerint az 1950-es évek végén még szállást is kínált az épület, és rendre cserkésztáborok helyszíne volt.

A Mecsek felülnézetből

Források láncolatát hagyjuk el, és egy újabb erdős szakaszt minden eddiginél tágasabb, pompás fekvésű rét követ, mielőtt a patak a Keleti-Mecseket átszelő aszfaltúthoz kísér. Röviden gyalogolunk rajta, majd jobbra elhagyjuk, és egy árnyas, őserdei hangulatú gyertyános-bükkös uralta katlanban érkezünk meg a völgyfőbe. Innen a K jelzés a forrásmezőt megkerülve rövid kaptatóval újra az aszfaltra vezet. A keskeny kis úton jobbra tartunk, és egy irtásfolt szélén álló bükkös szakadozott függönyén át felfedezhetjük a Misina és a Tubes gerincének egyenes futású hátát a távolban. Rövidesen, egy éles balkanyarban kiszélesedik az út - itt érdemes néhány métert kisétálni jobbra a Miske-tető szélére, és élvezni a fantasztikus panorámát.

Azonban az ellenkező irányban rövid kaptatóra hívó Z▲ jelzés ennél is jobb helyre, a Cigány-hegy kilátójához nyit utat. A turistaútból egy ponton balra jelzetlen sétány ágazik ki, ez vezet a terméskő alapú, acélrudas szerkezetű toronyhoz. A kilátó a Keleti-Mecsek piciny sasfészke, központi helyzete miatt a hegységrész tetemes részét csodálhatjuk meg róla. Az erdős hátak tengeréből a Zengő meredek púpja emelkedik ki, de feltűnnek a nyugati hegységrész domborulatai is, elsősorban a Misinában végződő, hosszú hát. Látszólag összeolvad vele, valójában mögüle leskelődik a Jakab-hegy tömbje. Északon a Dobogó kitakarja a Mecsek hegylábát, nyugaton viszont szinte kikíséri tekintetünket a hegységből a Márévár völgye, következő célpontunk. Az erdővidék centrumából nézelődve mintegy megmagasított dombsági tájként terül el körös-körül a Mecsek, a szelíd hullámok többnyire elrejtik a hegyvidéki jellegű, éles formákat, meredek völgyoldalakat.

Vissza a vízi birodalomba

A kilátót elhagyva ismét alámerülünk a Mecsek völgyeibe, és a hegy oldalában kanyargó aszfaltcsíkon visszafelé követjük a K jelzést az első elágazásig. Innen a StM (Szent Márton út sárga) jelzésen jobbra, egy kimosott, ágakkal átszőtt ösvényre fordulunk, ereszkedésünk a Delelő-rét pázsitos, szűk erdei amfiteátrumában ér véget. A teljesen felszerelt pihenőhellyel (tűzrakó, padok, esőbeálló, wc) ellátott tisztásra csak röviden süt be a nap, oldalában található a szépen foglalt, jelentős hozamú Pásztor-, és a Boszorkány-forrás, melyek egymással is kapcsolatban állnak. Mindkettő részben a fölöttük tornyosuló Dobogó kemény vulkáni „süvege" alatti üledékes kőzetekből nyeri utánpótlását. A rét és a víznyerő neve a Kisújbányáról hajdan itatásra ide hajtott gulya emlékét őrizte meg, de a kisebb forrás neve alapján elképzelhető, hogy ezt a katlant ismerték a helyiek régen Rikájóként (most a térképek ezt odébb, a völgy szurdokká szűkülő szakaszán jelölik), melyhez a hagyomány szerint esténként itt rikácsoló boszorkányok adták az ihletet.

Innen lefelé indulunk a Vár-völgy P jelzésén, és egy zúgókkal tarkított, pataktól hangos erdősávot keresztezünk - a víz hatalmas, több méter vastag mésztufakiváláson bukik le, mely még hosszan béleli a völgyet. Aszfaltra vezet a jelzés, lejjebb bal felől hagyjuk el a Mária-kutat, amit korábban a magyaregregyiek gyógyító hatásúnak vélt zarándokhelyeként ismertek (egy bükkfára helyezett Mária-kép okán). A forrás régebben a hegység egyik legbővizűbb vízfakadásaként volt ismert, mára csak nagyobb esőzések után tündököl régi fényében. Hamarosan zord mészkősziklákkal szegélyezett szakasz következik, ami az autóút kiépítése előtt a Vár-völgy legszűkebb része, igazi szurdoka lehetett. A Mecsek kőzeteinek sokasága bukkan elő az út mentén, ezek megismerését pedig a geológiai tanösvény információs táblái segítik.

Várral ékesített vadászösvény

Nem sokáig követjük már a hangulatos völgytalpat, a lustán kígyózó autóutat rövidesen balra elhagyva elmosott híd pillérében fennakadt hordalékon keresztezzük a patakot, és befordulunk egy oldalvölgybe. Csakhamar ennek is hátat fordítunk, és egy kis bürün átbaktatva a Vár-völgy oldalában tekergő, páratlanul hangulatos ösvényre térünk, mely pompás, természetes erdőképétől emlékezetes. Helyenként moha lepte, korhadt törzsek hevernek a talajon, a kidőlt óriások után maradt űrben sűrű zöld szőnyegként versenyeznek a magoncok a napfényért - ami csak szórványosan jut át az öreg bükkök lombkoronáján. A nagyjából szintben harántoló csapás őserdei hangulatú, természetközeli állapotú rengeteget szel át az elsőtől az utolsó méteréig. A hegyoldal lejtőjét gyakorta száraz árkok törik meg, de rögtön az első főjében víz is fakad: a Gergely-Éva-forrás neve az Egri csillagok kezdetére utal, mely a Mecsek egyik völgyében játszódott.

Meredek lejtőt keresztezve érkezünk meg a Márévár mögötti parkolóhoz, ahonnan jobbra tekintve feltűnnek a dombtetőn ülő, masszív falak. A kicsiny bérc a völgyet határoló gerincek alatt, de a lejtők magassága fölött kínál rálátást a Keleti-Mecsek rengetegét átszelő völgyi útra, ezt felismerve pedig a rómaiak is tornyot építhettek rá. A mai vár alapjait a tatárjárás utan emelték, a törökdúlás előtt reneszánsz várkastéllyá formálták. Ahogy a hódoltság észak felé terjeszkedett, jelentősége csökkent (bár eleinte az oszmán haderő még meg is erősítette), és ugyan később a pécsi püspökséghez került, többé már nem lakták. Érdekes módon még a 20. század is tartogatott számára egy kisebb „ostromot": 1956 késő őszén egy szovjet tank lőtt rá a falai között bujkáló szabadságharcosokat, a „Mecseki láthatatlanokat" célozva - közülük kettő életét kioltva. Körbejárva a várat, a lépcsőn megközelíthető kapun beleshetünk az udvarra akkor is, ha éppen zárva találjuk.

Hurkok a horhosok körül

A P jelzésű ösvény nem tér rá az aszfaltra, hanem mögötte, enyhe emelkedővel „felveszi" magasságát a hegyoldalban, hogy aztán nagyjából végig ott is maradjon. Séta közben végignézhetjük, ahogy az aszfaltpászta a mélybe hajlik, de a lépésekre is oda kell figyelnünk, hiszen néhol egészen keskeny, kifejezetten meredek lejtővel kísért ösvényen folytatódik a túránk. Máshol kissé „megnyugszik", ellaposodik a terep, de az erdőkép továbbra is természetes, változatos és lenyűgöző. Csapásunk, akár a legprímább vadászösvény, számos száraz árkot (horhost) szel át szintet tartva, ezért jókora hurkokra kényszerülünk. Víz már nincs a rövidke barázdákban, de a földtörténet korábbi, csapadékosabb periódusaiban időszakos források éltette patakok rohantak le bennük az egyre mélyülő Vár-völgybe. Ahová ösvényünk is tart, csak éppen még kiadósat kanyarog, mielőtt egy fejlettebb oldalvölgyben meredeken lefelé irányít. Elhagyjuk az erdei környezetben álló, szebb napokat látott Textiles-házat, és leérkezünk a patak mellé, amin híd vezet át. Túloldalán egy kis terméskő bástyából tör elő a Textiles-forrás (nevét a közelben táborozó szegedi textilgyári dolgozókról kapta), méghozzá meggyőző erővel. Ez valójában egy mesterséges vízfakadás, mely a kb. 100 méterrel odébb, az üledékes kőzetek repedéshálózatából előtörő valódi forrás túlfolyója - hozama elég arra, hogy ellássa a fenti faházat, és a völgy végében található strand medencéit is az 1980-as évek óta. Csapadékbő időszakban a környékén időszakos források is működésbe lépnek.

A turistaút innen már a sáros völgytalpon navigál az aszfaltra, és erdészház, valamint focikapukkal felszerelt rét mellett érkezünk meg az erdei strandhoz, mellyel szemben kemping található. Az itt sorakozó létesítmények napjainkban is a Vár-völgy mecseki vizeket lecsapoló vonására építik működésüket, elődeikhez, a Kreutzer- (más forrásokban Krajcár-) és a Kápolna-malomhoz hasonlóan. Épületeik ma is állnak, utóbbi a kempingben, előbbi a völgy utolsó házaként. Innen már csak néhány méter a Völgységi-patakot követő főút, aminek elágazásánál találjuk a buszmegállót.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

A túra kezdő- és végpontja között helyközi buszjáratok közlekednek.

  • A Zobákpuszta, Szászvári elágazás buszmegálló a túra kezdőpontja.
  • A túra végén a Magyaregregy, Várvölgy buszmegállóból utazhatunk tovább.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja is buszmegállóban található.

Parkolás

  • Érdemes az autót a túra kezdőpontján hagyni, mert a végén néhány perces buszút ugyanoda visszautazni.
  • A zobákpusztai buszmegálló mögött lehet parkolni.
  • A Vár-völgy bejáratánál is találni parkolóhelyeket, ha valaki fordított irányban járná be a túrát.

Koordináták

DD
46.185837, 18.315931
DMS
46°11'09.0"N 18°18'57.4"E
UTM
34T 292866 5118197
w3w 
///nyájak.hálózsák.zuhanyzik
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Mecsek és Villányi-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

  • Bármely turistatérkép a Mecsekről

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
14,6 km
Időtartam
4:30 óra
Szintemelkedés
515 m
Szintcsökkenés
652 m
Tömegközlekedéssel elérhető Oda és vissza Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp