Szent Vid-kápolna

Szent Vitus - vagy más néven Szent Vid - a III. század Olaszországában élő vértanú volt, akit a vendéglősök, táncosok, színészek, sörfőzők, vincellérek, rézművesek és gyógyszerészek védőszentjéntek tartanak. A kápolnát az ő tiszteletére építették a 18. század elején a remetelakkal együtt. Érdemes szemügyre vennünk a copf stílusú szószéket, a Szent Vid szobrot, a mellékhajót és a falakra festett képeket.

A Szent Vid-hegy érdekessége, hogy Közép-Európa egyik legnépszerűbb régészeti lelőhelyeként tartják számon. Már a kőkori ember, valamint az i. e. 2. évezredből illír bronzművesek nyomait is megtalálták itt. Az i. e. 4-3. században kelták, később pedig rómaiak vették birtokba a tájat. A bronzkorban ezen a területen egy város állt, melynek lépcsőzetesen kialakított szerkezetét napjainkban is szemügyre vehetjük, ha a kápolna melletti lépcsősoron lesétálunk "egy emeletnyit". A kutatások során feltártak egy római kori őrtornyot, avarok temetkezési helyeit, és egy Árpád-kori védelmi célú erődítményt, melyet még Jurisics katonái is védelmeztek a törökök ellen.

A hely különösen nagy népszerűségnek örvend minden év június 15-én, a Szent Vid-búcsú napján, és az utolsó szeptemberi vasárnapon, amikor az 1849-es kolerajárványra emlékeznek, valamint októberben, a gesztenye ünnepén. 

A kápolnától északnyugat felé indulva az emelkedőn bejárhatjuk a kálvária stációit a hegytetőig. A csúcson esőbeállót és pihenőt is találunk padokkal, asztalokkal és szalonnasütővel.

A Szent Vid-hegyen egy emlékmű is található, amely az Országos Kéktúra régi, 1977 és 1989 közötti végpontját jelölte ki, amikor az út Kőszeg felől csak a Szabó-hegy–Borha-forrás-útvonalon vezethetett idáig.

Nyitvatartás

A kápolna előzetes bejelentkezéssel látogatható. 

Török István, gondnok: 94/364-636

(Amennyiben nem elérhető, kérjük, mondd rá a nevedet és telefonszámodat hangpostára, és Török úr vissza fog hívni!)

Árak:

Ingyenes