Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Velemi körtúra a Kendig gerincére

Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Erdőrészlet Vörös-kereszttől délre
    / Erdőrészlet Vörös-kereszttől délre
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kendig csúcsa
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklakibukkanás a Kendig gerincén
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Országos Kéktúra emlékműve a Szent Vid-hegyen
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Régészeti témapark Velemben
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Meredek ösvény ágazik le a Nuschy-sétány padjához
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az erdészeti feltáróút hajtűkanyarja Velem határában
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szent Vid-kápolna
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turistajelzések a velemi buszforduló közelében
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükk dacol a sziklán a Szent Vid-kápolnánál
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útrészlet Velem környékén
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
ft 2500 2000 1500 1000 6 5 4 3 2 1 mi Kendig-gerinci kilátóhely Kéktúra-emlékmű Kendig-csúcs Régészeti témapark

Látványos körtúra Velemből fel a Szent Vid-kápolnához, majd a Kendig csúcsán át a Vörös-kereszt felé és vissza, melynek során nagyszerű kilátásokban lehet részünk az Alpok és a Kisalföld irányába. Számos természeti szépség tarkítja utunkat: Szent Vid bronzkor óta lakott hegye, szép bükkösök, sötét fenyvesek, de több forrást és kulturális látnivalót is útba ejtünk.

nyitva
közepes
10,6 km
3:20 óra
381 m
382 m

Ez a közepes hosszúságú körtúra kellemes, akár egész napos programnak is kialakítható.  A túra jól bővíthető, a hármashatári parkolóból a Hörmann-forrás és az Írott-kő, a Vörös-kereszttől pedig akár az Óház-kilátó felé is tehetünk kitérőt. 

A Kendig a hegység tönkösödött kelet-nyugat irányú főgerincének része, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a Semmering környékére, a Rax kiterjedt fennsíkjára és a Schneeberg tömbjére, míg a másik irányba fordulva a Kisalföld síkján siklik végig a tekintetünk. A szép kilátás mellett érdemes megcsodálni a mára kiszáradt, de még így is fennséges bükk matuzsálemeket. A 726 méteres csúcs előtt óriási fillitszikla tárja fel előttünk vékonylemezes szerkezetét, a csúcson pedig rádióállomás és meteorológiai mérőállomás is működik. A Kopasz-Kendig áfonyás erdejében bújnak meg a mára leszerelt katonai bázis romjai. Lefelé a Borha-kút és völgy alján hajtott táró mellett is elhaladunk. Velembe visszaérve pedig megnézzük egy késő bronzkori lakóház és egy késő vaskori földbe mélyített kézműves műhely másolatát.

A szerző tippje

  • A hármashatári parkolótól a K+-on továbbmenve könnyen elérhető a kb. 200 m-re fakadó Hörmann-forrás.
  • Velemben, az erdő széléhez érve, ha nem akarunk aszfaltos úton gyalogolni, a Nuschy-sétányon a K+ jelzésen is visszatérhetünk a buszfordulóhoz.
  • A velemi buszforduló mellett áll a Stirling villa, és kertjében az egykori koronaőrző bunker, valamint egy régi fűrészmalmot is megtekinthetünk. Az utca túloldalán találjuk a Történelmi Parkot.
  • Ha csak a Kendig gerincéről nyíló kilátásra vagyunk kíváncsiak, a Hármashatár parkolójából is indulhatunk, ezzel jelentős szintet spórolunk.
  • A Vörös-kereszttől a K jelzésen csak 1,3 km az Óház-tető-kilátó.
  • A hegység forrásainak nagy része fogyasztásra alkalmatlan, legyen nálunk elegendő ivóvíz!
outdooractive.com User
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2020-05-07

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
740 m
Legalacsonyabb pont
360 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A hegység forrásainak nagy része fogyasztásra alkalmatlan, legyen nálunk elegendő ivóvíz!

Kezdőpont

Velem, autóbusz-forduló (362 m)
Koordináták:
DD
47.346069, 16.489449
DMS
47°20'45.8"N 16°29'22.0"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 612502 5244698
w3w 
///király.duettek.kibontás

Végpont

Velem, autóbusz-forduló

Útleírás

Itiner

  • A velemi buszfordulótól a K+ jelzést követjük.
  • Egy rövid kitérőt teszünk a K● jelzésen a Szentkúthoz.
  • Visszatérünk a K+ jelzésre a Szent Vid-kápolna felé.
  • Egy lucfenyves után a hármashatári parkolónál jobbra fordulunk a K▲ jelzésre, ez végigvezet a Kendig gerincén.
  • A Vörös-kereszttől a P+ jelzésen ereszkedünk le a velemi delta kirándulóhely pihenőjéig.
  • A pihenő alatt csatlakozik jelzésünk a P jelzéshez, amin jobbra fordulunk. 
  • A P jelű út letér a betonról, és a hegylábon kanyarogva, végül ismét a velemi aszfaltutat keresztezve tér vissza Velembe.
  • A Petőfi Sándor utcán érünk vissza indulópontunkhoz, a buszmegállóhoz.

A túráról részletesen

Velemtől Szent Vidig

A buszmegállótól a K+ jelzést követjük északnyugat felé, ami az aszfaltról hamarosan balra fordul a Szerdahelyi-patakot kísérő 420 m hosszú Nuschy-sétányra, ami az 1930-40-es években hivatalban lévő Nuschy József főjegyzőről kapta a nevét. Már a kis fahídról látható a Vasa-kút körül kialakított pihenő. Az egykor nagyobb vízhozamú forrás nevét a vizéből kiváló rozsdás üledékről kapta, hívják Vasas-, vagy Vas-kútnak is. Vize nem iható! Hamarosan egy jobb oldali dombocskára indul egy leágazás, ami egy padhoz vezet. A szájhagyomány szerint ezen a romantikus helyen már számos szerelem szövődött.

A sétány végén kiérünk az aszfaltútra, amelyen balra kanyarodva követjük tovább jelzésünket, és a következő kanyarnál egyenesen folytatjuk utunk a Szent Vid-kápolna felé. Útközben a Kultúrák hegye tanösvény 10 táblája ismerteteti a hegység gazdag, változatos történelmét. Az egyre mélyebbé váló patakvölgy meredek oldalában tavasszal összefüggő mezőt alkot a sok salátaboglárka, melynek fiatal leveleit és virágait régen salátaként fogyasztották, és a népi gyógyászatban skorbut kezelésére használták nagy C-vitamin-tartalma miatt. A romos ház után már mélyútban emelkedünk tovább, melynek oldalából bükkök és egy feketefenyő szépen kipreparálódott idős gyökerei ágaskodnak.

A mélyút végén balra kanyarodik a K+ jelzés. Az innen lecsatlakozó K● jelzésen kis kitérőt lehet tenni a Szent-kúthoz, ami egy 16. századi Szűz Mária jelenés óta örvend köztiszteletnek, és vizével állítólag szembetegségeket kezeltek. Környékén mintegy 2000 éves vízvezeték maradványokat tártak fel a régészek. Kicsivel távolabb két, az 1950-es években hajtott, grafitoidos fillitben haladó bányatáróhoz érünk. Az ösvény ezek után rendkívül meredeken folytatódik a mögöttük lévő kis gerincen, ezért ajánlott visszatérni a K+ jelzésre.

A Szent Vid-kápolna és környéke

Az emelkedő erdei útról egyszer csak felbukkannak a lombok között a Szent Vid-kápolna fehér falai és vörös teteje, majd a lépcsőn elhaladunk egy palafeltárás mellett, amelynek első kivájt üregében egy Szűz Mária szobor áll. Innen már csak néhány lépés a segítőszentté lett ókeresztény vértanúról elnevezett kápolna.

A hegycsúcs és környékének történelme a neolitikumig nyúlik vissza, de részletesebb ismereteink csak a bronzkortól vannak a területről. Ekkor alakították ki a csúcs alatt található lakóteraszokat. A hegy ebben az időben fontos vezetői központ lehetett, amit egy itt előkerült aranydiadém is és a feltárt i.e. 13-9. századi bronzöntő műhelyek is megerősítenek. Helyi specialitás volt, hogy bronzhoz nagyobb mennyiségű antimont is használtak (ekkoriban az egész világon csak itt!). Az így készült igen jó minőségű termékek Észak- és Nyugat-Európába is eljutottak. Később a kelták szállták meg a környéket, majd a hegylábnál futó Borostyánkő utat és a Savariát ellátó vízvezetékrendszert ellenőrző őrtorony állt itt. A Karoling-korban is erődített helyként említik. Az Árpád-korban nemcsak világi, hanem egyházi központ is lehetett, melynek várát 1270-ben említi először oklevél, amikor Kőszegi Henriktől II. Ottokár cseh királyhoz került. Az erősség valószínűleg a 13. század végén pusztult el, de erről pontos adatok nem maradtak fenn. A kápolnát az egyik sarokbástya helyére építhették a 18. században. Egy 1757-es összeírásból megtudjuk, hogy a kápolnához egy Szent Kereszt titulusú templom is csatlakozott, így a június 15-i Szent Vitus napi mellett szeptember 14-én a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén is tarthattak búcsút. A 19. század végén jelentősen átépítették, ekkor nyerte el mai alakját.

A kápolna mögött a tanösvény táblájától induló ösvényen kis kitérőt tehetünk egy bekerített, jelenleg kb. 15 m mély eltömődött gödörhöz, amit egy 1952-ben hajtott vízszintes kutatótáró kb. 30 méteres mélységnél harántolt. Eredetéről megoszlanak a vélemények, egyesek bányaaknának, mások ciszternának vélik.

Fel a gerincre!

Innen a Kéktúra-emlékműhöz érünk, ami a vasfüggöny idején a túramozgalom egykori végpontjának állít emléket. A pihenő után a Kálvária túloldalán egy sánc jól kivehető maradványai mellett haladunk el.

Az aszfaltos úton átkelve ritkás bükkösben haladunk tovább, míg beletorkollunk egy földútba. Egy sötét lucfenyves és jó pár nagyobb hangyaboly mellett elhaladva kaptatós emelkedőn érünk a Hármashatár-hegyi parkolóba, ahol a asztalok és padok kínálnak lehetőséget a pihenésre.

Gerinctúra a Kendigen át a Vörös-keresztig

Itt érünk fel a hegység tönkösödött kelet-nyugat irányú főgerincére (Szarvas-kő – Írott-kő – Kendig – Kopasz-Kendig – Irány-hegy – Tábor-hegy). Amikor a harmadidőszak elején a terület előbukkant az alsó-kelet-alpi takaróredő alól, a meleg és nedves éghajlaton a felszínre került kőzetek erős mállásnak indultak, melynek során különböző agyagos üledékek képződtek. A bőséges csapadék elszállította a málladéktakarót, így egy közel sík, enyhén hullámos térszín keletkezett, melynek maradványa, a főgerinc a hegység legidősebb felszíne.

A parkolótól északkelet felé indulunk a K▲ jelzésen, ami utunk egyik leglátványosabb szakasza. A lucfenyves után a hosszan elnyúló hullámos gerincen szintben megyünk egy, a közelmúltban letermelt nyeregig. Mivel itt van az Alpok keleti határa a Kárpát-medence felé, balra a Keleti-Alpokra nyíló panorámában gyönyörködhetünk, melynek fő elemei Semmering környékének hegyei, valamint az Alpok két, 2000 méter fölé magasodó keleti bástyája: a Rax hosszan elnyúló fennsíkja és a Schneeberg tömbje. Jobbra a Kisalföld síkjának túloldalán emelkedő Bakony vonulatait, tiszta időben a Balaton-felvidék tanúhegyeit, a Keszthelyi- hegységet és a Rendeki-hegyet is láthatjuk. Északon a Fertő tó és a mögötte emelkedő Lajta-hegység látszik az alsóbb lejtőin sorakozó szélerőművekkel.

Kis emelkedővel érkezünk meg a Kendig 726 méter magas csúcsára. Közben érdemes megszemlélni az út mellett meredő fillitszikla réteges, vékonylemezes szerkezetét. A csúcson rádióállomás és meteorológiai mérőállomás is működik, melyeket dél felé kerülünk meg. Újabb letermelt nyereghez érünk, melyen két jellegzetes, kiszáradt idős bükk áll, majd balról lucfenyves, jobbról gyertyános-kocsánytalan tölgyes között érünk be a Kopasz-Kendig erdejébe.

Az egykor a tetőn álló, mára leszerelt katonai bázisból már csak az odavezető aszfaltos út és néhány vasból készül tartóoszlop, illetve beton elem látható, valamint az egykori drótkerítés betonoszlopai merednek az ég felé. Az itt tenyésző kocsánytalan tölgyes alatti savanyú talaj kiváló termőhely a gyepszintben nagy foltokat alkotó fekete áfonya és csarab számára. A túlsó kerítéstől hangulatos szakasz következik, elhaladunk egy 1923-as faragott határkő mellett, majd egy fekete áfonyásban ereszkedünk az egykori bázishoz vezető aszfaltos útig. Ezen jobbra fordulunk, és a hegység egyik legnagyobb turistaút-csomópontjáig, a Vörös-keresztig követjük. Régen erre vezetett a legrövidebb út a hegyaljai falvakból a rőtfalvi búcsújáróhelyre. Az 1984-ben állított feszületet hat nagy kocsánytalan tölgy veszi közre, mellettük pihenőt alakítottak ki. 

A Vörös-kereszttől Velemig

Dél felé indulunk tovább a P+ jelzésen. Balról először egy újabb kiterjedt áfonyás mellett haladunk el, majd lucfenyves következik, aztán elegyes erdőben haladunk tovább, melyben hol a bükk, hol a szelídgesztenye dominál. Kb. 1 km múlva Y elágazáshoz érünk, melynek bal szárán, egyenesen megyünk tovább. (A jelzés le van kopva!) Az út kelet felé fordul, és egy vastól vöröses rézsűjű éles kanyar után megérkezünk a P● jelzés becsatlakozásához. Követjük az utat egy, a jobb oldalunkon megjelenő kis dombig, amely előtt egy magas erdei fenyő áll.

Itt a kanyarodó utat elhagyjuk egy rövid kitérő kedvéért, és egy rövid, benőtt ösvényen érünk az itt fakadó Borha-forráshoz. A vasfüggöny idején a magyar turisták a hegység magasabban fekvő részein lévő korábbi kedvelt célpontjaikat nem közelíthették meg, így az alsóbb területein folytatták tovább a természetjárást, melynek eredményeként az 1960-as, '70-es években több forrást is foglaltak. Ezek egyike a Borha-forrás, ami 1977 és 1990 között az Országos Kéktúra igazoló pontja is volt. Elnevezése a területre utal, de léteznek olyan „magyarázatok” is, hogy a név a „Bor ha folyna belőle, de jó lenne!” felkiáltásból származik.

A forrástól dél felé ereszkedünk tovább Velem irányába. Mielőtt kiérnénk a Terv út kanyarjához, ahol majd jobbra fogunk tovább menni, balról egy „kerítéssel” lezárt, 1952-ben hajtott, 29 m hosszú táró bújik meg a völgyben. A Terv úton hamarosan megérkezünk a velemi deltába, ahol balra megyünk tovább egy szép esőbeálló és szalonnasütő mellett.

A pihenőhely alatt nem sokkal elérjük a P jelzést, amin jobbra fordulva kétszer keresztezzük az aszfaltos utat, majd a kanyarban a kis falépcsőn indulva vágjuk le az utolsó méretes kanyart. Utána az aszfaltos úton balra fordulva térünk vissza a településre, ekkor a buszmegálló előtt még a régészeti témaparkot is meglátogathatjuk. A park mára megsemmisült elődjét 1979-80-ban hozta létre Bándi Gábor régész a Szent Vid-hegyen. A Petőfi Sándor utcából nyíló teleken egy 1975-ben Szent Viden feltárt késő bronzkori lakóház mása, mögötte pedig egy 2004-es sárvári ásatáson előkerült késő vaskori földbe mélyített kézműves műhely másolata bújik meg.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  •  Velemre Szombathely, Kőszeg és Bozsok felől érkeznek buszok. A Velem, autóbusz-forduló megállónál szálljunk le.

Megközelítés

  •  A túra buszmegállóból indul.

Autóval

  • Az autónkat a polgármesteri hivatal előtti parkolóban hagyhatjuk.

Koordináták

DD
47.346069, 16.489449
DMS
47°20'45.8"N 16°29'22.0"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 612502 5244698
w3w 
///király.duettek.kibontás
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  •  Kéktúra II. turistakalauz (Dunántúl, Nyugat-Magyarország)

A szerző által javasolt térképek:

Kőszegi-hegység térkép

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
10,6 km
Időtartam
3:20óra
Szintemelkedés
381 m
Szintcsökkenés
382 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!