Leány-barlang

A Pilis mészkőrögei kiterjedt barlanghálózatot rejtenek: ékes példája ennek a közel 20 kilométeres összhosszúságú Ariadne-barlangrendszer (hazánk harmadik leghosszabb barlangrendszere), amelynek része a Leány-barlang is. A bejárati szakasznál húzódó meredek, sima falon szépen kirajzolódik a kibillent mészkőrétegek dőlésszöge. Beljebb egy kb. tíz méter hosszúságú kürtő tör a felszínre, míg másik irányban egy nagyobb termet találunk, amelyben előszeretettel tanyáznak denevérek. Innen lépcső vezet a barlang távolabbi járataihoz, ám ahogy azt a zárt vasajtó is jelzi, itt ér véget a szabadon bejárható rész. A belsőbb járatok egyszeri túrázók számára balesetveszélyesek és nehezen járhatóak, de az itt található, különleges cseppkőformák védelme is indokolttá teszi a lezárást.

A Leány-barlang az innen alig 100 méterre nyíló Legény-barlanggal összefüggő rendszert alkot – ez sokáig nem volt bizonyítható, ám 1997-ben a kutatók megtalálták az összeköttetést a két barlang között. Ezután további hat, közeli, egymáshoz kapcsolódó barlangot sikerült feltérképezni: akadt köztük, amit a mélyből áramló, a havat elolvasztó levegő buktatott le, a Vacska-barlangot pedig egy vadmacskát követve lelték meg a kutatók. Az összességében több mint 19 km hosszú rendszer nyolc barlangjának kilenc bejárata van, de kutatása jelenleg is aktívan folyik, így elképzelhető, hogy a jövőben újabb járatokra bukkannak.

Régészetileg a 20. század elején Bella Lajos és Kadić Ottokár kezdte feltárni a felszíni üregeket, és sok egyéb mellett kimutatták az előember egykori jelenlétét is. A tárgyi leletek sokszínűsége azt bizonyítja, hogy az itt élő ember több ezer év óta folyamatosan használta ezeket a barlangokat. Bella Lajos feltevése szerint a kőkorszakban a nagyobb barlangban laktak a férfiak, míg a magasabban fekvő és védettebb, kisebb barlang a nők és a gyerekek számára szolgált menedékül – innen ered a barlangok elnevezése, amit 1913 óta hivatalosan is használnak.

A barlang keletkezése

A terület domborzatát elsősorban a Pilis rögeit magasba emelő tektonikus mozgások alakították. A kitett helyzetbe került, fedetlen mészkőbércek néhol elvesztették alátámasztásukat, elhasadtak, az események nyomában pedig nyers sziklafalak maradtak hátra, mint amilyeneket a Pilis-tető „hátsó udvarában” sorakozó Csévi-szirteknél láthatunk.

Az elhasadt rögök törései mentén barlangjáratok nyíltak fel. Eleinte a mélyből fölfelé áramló hévíz alakította ki az üregrendszert, ami aztán a felszín felől beszivárgó csapadékvizekkel is kapcsolatba került. A törések mentén kifejlődött, ezért szerfelett szövevényes, sokszorosan elágazó járatokat ettől fogva részben karsztvíz nyitotta és tágította. Az egyre magasabbra került járatokból mélyebbre vándorolt a karsztvíz, szárazzá vált termeik pedig méretes üregekként, a lejtőkbe ékelődve állapodtak meg - menedéket nyújtva az ősember vagy éppen régen kihalt állatok számára.

Nyitvatartás

hétfő	00:00–24:00
kedd	00:00–24:00
szerda	00:00–24:00
csütörtök	00:00–24:00
péntek	00:00–24:00
szombat	00:00–24:00
vasárnap	00:00–24:00

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes