A Leány-barlang az innen alig 100 méterre nyíló Legény-barlanggal összefüggő rendszert alkot – ez sokáig nem volt bizonyítható, ám 1997-ben a kutatók megtalálták az összeköttetést a két barlang között. Ezután további hat, közeli, egymáshoz kapcsolódó barlangot sikerült feltérképezni: akadt köztük, amit a mélyből áramló, a havat elolvasztó levegő buktatott le, a Vacska-barlangot pedig egy vadmacskát követve lelték meg a kutatók. Az összességében több mint 19 km hosszú rendszer nyolc barlangjának kilenc bejárata van, de kutatása jelenleg is aktívan folyik, így elképzelhető, hogy a jövőben újabb járatokra bukkannak.
Régészetileg a 20. század elején Bella Lajos és Kadić Ottokár kezdte feltárni a felszíni üregeket, és sok egyéb mellett kimutatták az előember egykori jelenlétét is. A tárgyi leletek sokszínűsége azt bizonyítja, hogy az itt élő ember több ezer év óta folyamatosan használta ezeket a barlangokat. Bella Lajos feltevése szerint a kőkorszakban a nagyobb barlangban laktak a férfiak, míg a magasabban fekvő és védettebb, kisebb barlang a nők és a gyerekek számára szolgált menedékül – innen ered a barlangok elnevezése, amit 1913 óta hivatalosan is használnak.
A barlang keletkezése
A terület domborzatát elsősorban a Pilis rögeit magasba emelő tektonikus mozgások alakították. A kitett helyzetbe került, fedetlen mészkőbércek néhol elvesztették alátámasztásukat, elhasadtak, az események nyomában pedig nyers sziklafalak maradtak hátra, mint amilyeneket a Pilis-tető „hátsó udvarában” sorakozó Csévi-szirteknél láthatunk.
Az elhasadt rögök törései mentén barlangjáratok nyíltak fel. Eleinte a mélyből fölfelé áramló hévíz alakította ki az üregrendszert, ami aztán a felszín felől beszivárgó csapadékvizekkel is kapcsolatba került. A törések mentén kifejlődött, ezért szerfelett szövevényes, sokszorosan elágazó járatokat ettől fogva részben karsztvíz nyitotta és tágította. Az egyre magasabbra került járatokból mélyebbre vándorolt a karsztvíz, szárazzá vált termeik pedig méretes üregekként, a lejtőkbe ékelődve állapodtak meg - menedéket nyújtva az ősember vagy éppen régen kihalt állatok számára.
Opening times
| Monday | 00:00–24:00 |
| Tuesday | 00:00–24:00 |
| Wednesday | 00:00–24:00 |
| Thursday | 00:00–24:00 |
| Friday | 00:00–24:00 |
| Saturday | 00:00–24:00 |
| Sunday | 00:00–24:00 |
Egész évben szabadon látogatható.
Price:
Ingyenes
Public transport
- A barlanghoz legközelebb eső buszmegállókat Kesztölcön és Piliscséven találjuk.
- Ha Kesztölcön szeretnénk leszállni, akkor az Esztergom és Dorog irányából közlekedő buszokról a Kesztölc, sportpálya megállóig utazzunk.
- Indulhatunk Piliscsév felől is, ide is az Esztergom és Dorog felől érkező buszokkal juthatunk el, ez esetben a Piliscsév, Hősök tere megállóig utazzunk.
Get Timetable to destination
Directions
- A Kesztölc, sportpálya buszmegállótól sétáljunk el a településen átvezető Klastrom utcára, és forduljunk jobbra. A zöld kerékpáros jelzést követve érkezünk 2,5 km után Klastrompusztára, ahol a kolostorromnál kanyarodjunk jobbra, az erdőbe. Az útelágazásnál térjünk a KΩ jelzésre, ami a Legény-barlangig vezet, majd onnan néhány perc múlva a PΩ jelzésen érkezünk meg a Leány-barlanghoz (3,5 km, 236 m szintemelkedés).
- A Piliscsév, Hősök tere buszmegállóból indulva a templom felé induljunk el a K és P jelzések mentén. A két jelzés szétválásánál maradjuk a P jeleken (ez a rövidebb út), ami egészen a KΩ jelzésig vezet. Ez utóbbin forduljunk jobbra, majd a Legény-barlangtól a PΩ jelzésen érjük el a Leány-barlangot (3,5 km, 263 m szintemelkedés).
- Klastrompusztáról a KΩ jelzésen induljunk el, ami egészen a Legény-barlangig vezet. Onnan a PΩ jelzésen néhány perc alatt a Leány-barlanghoz érünk (1 km, 128 m szintemelkedés).
Parking
- A barlanghoz legközelebb eső parkolási lehetőséget Klastrompusztán találjuk - a kolostorrom melletti murvás területen hagyhatjuk autónkat.
Coordinates
Recommendations nearby
We penetrate an uplifting beech kingdom at the western ends of the Pilis peak massif. The edge of the limestone plateau is characterized by cool, ...
On these settlement-rich stretches of the National Blue Trail, there is relatively little space for natural attractions. Varied forests, small ...
This section of the Blue Trail runs at the foot of the Pilis Mountains below the huge limestone cliffs, not climbing up to the mountain viewpoints.
On weekends with unpredictable weather, close, compact, relatively quick yet interesting and scenic hikes are ideal. Moreover, those wanting to ...
We penetrate an uplifting beech kingdom at the western ends of the Pilis peak massif. The edge of the limestone plateau is characterized by cool, ...
On these settlement-rich stretches of the National Blue Trail, there is relatively little space for natural attractions. Varied forests, small ...
This section of the Blue Trail runs at the foot of the Pilis Mountains below the huge limestone cliffs, not climbing up to the mountain viewpoints.
On weekends with unpredictable weather, close, compact, relatively quick yet interesting and scenic hikes are ideal. Moreover, those wanting to ...

User Questions