Szennai skanzen

1978-ban, az ország harmadik szabadtéri néprajzi múzeumaként nyitott meg a szennai, méghozzá a falu központjában, a templom körül. A skanzen alapításának célja a Somogyra jellemző, és napjainkig fennmaradt talpas-favázas népi építészet emlékeinek megőrzése volt. A többségükben 19. századi házakat Belső-Somogy és Zselic falvaiból, valamint a Dráva mentéről „szállították” ide: a helyszínen szétszedték azokat, minden darabot beazonosítottak, majd Szennán az eredeti állapothoz hűen összerakták, mint egy puzzle-t. A kis domb köré épült kiállítóhelyen öt lakóházat és a hozzájuk tartozó gazdasági épületeket láthatjuk, utcaszerűen elrendezve.

A zsúpfedeles, háromosztatú lakóházak szoba-konyha-kamra elrendezésűek voltak, amelyek mind a tornácról nyíltak. Fontos volt, hogy a helyiségek külön bejáratúak legyenek, hiszen a füstöskonyhának nem volt kéménye vagy akár ablaka, így a füst az ajtón át távozott. A szoba volt a többgenerációs család lakótere, míg a kamrában a háztartáshoz tartozó eszközöket, lószerszámokat tartották. Ez a fajta építkezés 1848-tól egészen a 20. század közepéig elterjedt volt ezen a vidéken.

Az első, Szennán felépült lakóház 1861-es, és egy rinyakovácsi református család lakta eredetileg. A második, Kisbajomból érkezett ház konyhájában a szabadtűzhelyes főzés kellékeit is szemügyre vehetjük. A harmadik, és egyben legnagyobb porta a fehér gyászviseletéről és epertermesztéséről híres Csökölyből került a múzeumba. Jómódú lakói a konyhából leválasztottak egy negyedik helyiséget, amit télen füstölőként, nyáron pedig nyári konyhaként használtak. A nagykorpádi és a somogyszobi házak már a 20. század elejéről származnak, ez főként a berendezésekben és a használati eszközökben érhető tetten.

A skanzenben láthatunk még zselickisfaludi, alsósegesdi és szalacskai szőlőhegyi pincéket is, közösségi térként pedig a pajtából átalakított foglalkoztató szolgál.

A szabadtéri kiállítás ékköve az 1785-ben épült, ma is működő református templom. A népi barokk stílusú épület belső tere az igazán különleges: virágmintás, festett fakazettás díszítése lenyűgöző látványt nyújt. Nem csupán a teljes mennyezeten láthatjuk a változatos mintájú festéseket, de a padok elején, a karzaton és a szószék oldalán egyaránt. A templom mögött látható református temető szép sírkövei részben a szennai régi sírkertből származnak, részben rekonstruált másolatok.

Az Európa-Nostra Díjjal kitüntetett falumúzeum a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalától csupán száz méterre található, így meglátogatása a túrázásba is könnyen beilleszthető program.

Nyitvatartás

Átmenetileg ZÁRVA!

Nyitvatartás:

• március 15. – november 10.

kedd–vasárnap: 09:00-17:00

Téli nyitvatartás:

• november 11 . – december 15.

szombat-vasárnap: 10:00 - 16:00

Zárva:

• Hétfőnként
• Mindenszentek napján
• Húsvét hétfőn
• Pünkösd hétfőn

Árak:

Múzeumi belépő :

• Teljes árú (26-62 év közötti felnőtt): 1000 Ft
• Diák/Nyugdíjas (6-26 év között, 62-70 év között): 500 Ft
• 6 éven aluliak és 70 éven felüliek: ingyenes

Templom belépő:

• Teljesárú: 400 Ft
• Kedvezményes (6-26 év között): 200 Ft

Kombinált belépő (múzeum és templom):

• Kombinált teljes árú belépő: 1300 Ft
• Kombinált nyugdíjas belépőjegy (62-70 év között): 825 Ft
• Kombinált diák belépőjegy: 650 Ft

Csoportos- és egyéb belépőjegyekért érdemes a skanzen oldalát felkeresni.

Ingyenes nyitvatartási napok:

• március 15.,
• augusztus 20.,
• október 23.,
• valamint minden hónap 2. vasárnapján a 26 év alatti személyek, továbbá a 18 év alatti személyt kísérő, legfeljebb két közeli hozzátartozó látogatása ingyenes.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2025 szeptemberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!