Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Kalandos túra a Csillagparkon át a Skanzenig

Gyalogtúra · Zselic · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Katica tanya
    / Katica tanya
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Patcai erdőrészlet
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Közelít a vihar Patcához
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szilvásszentmártoni árvízvédelmi tározót
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton Zselickisfaludra
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A zselickisfaludi református templom
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mélyút Zselickisfalud határában
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Füves sorközű kordonos szőlő Zselickisfaludon
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lobokai magasles
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Frissen aszfaltozott erdészeti út a csillagpark közelében
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gyaloghíd a Dugás-kút közelében
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Dugás-kút
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Híd a Ropolyi-tavon
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Ropolyi-tó, háttérben a tájházzal
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ropolyi vadgesztenye sor
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdei kányafű Ropolyon
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zselici naplemente
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mélyút Szenna határában
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mezei nyúl Szenna határában
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sárgahasú unka figyel Szenna határában
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Figyelő őzbak
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Barna rétihéja Szenna határában
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szennai református templom tornya
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 300 250 200 150 100 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Vándor Turistaház … (Zselickisfalud) Hotel Kardosfa*** Kemping (Patca)
Viszonylag hosszú túra kalandparkkal, csillagparkkal, forrással, tóval és skanzennel. Hossza ellenére csekély szintkülönbséget tartalmaz.
nyitva
nehéz
Hossz 20,1 km
5:40 óra
386 m
403 m
A környék legkisebb falujából, Patcáról indulunk a zselici rengetegbe, miközben szép kilátópontokat érintünk. A Milleniumi emlékhársas az államalapításnak, míg a 2021-es feliratot formázó emlékerdő a vadászati világkiállításnak állít emléket. A Zselici Csillagparkban az égbolt rejtelmeivel ismerkedhetünk meg, illetve a kilátóra felmászva a környéken is körbetekinthetünk. A Dugás-kútnál az egykori kisvasút emlékhelye vár minket, míg a Ropolyi-tónál lévő nagy füves terület különösen hasznos a gyerekekkel érkezőknek. Partján többek között egy tájházat találunk. Innen csak néhány száz méter a Ropolyi vadászház, majd hosszas sétával érjük el Szennát, ahol ne hagyjuk ki a skanzen megtekintését.

A szerző tippje

  • A Katica tanya önálló egésznapos programnak is jó.
  • A szennai skanzen kellemes befejezése lehet a túrának.
Dr. Szentes Szilárd profilképe
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2021-09-20
Nehézség
nehéz
Technika
Állóképesség
Élmény
Legmagasabb pont
282 m
Legalacsonyabb pont
142 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdés

Patca, Fő utca 31. autóbuszmegálló (169 m)
Koordináták:
DD
46.280906, 17.718830
DMS
46°16'51.3"N 17°43'07.8"E
UTM
33T 709454 5128851
w3w 
///egyeztet.egyesítő.összeköt

Végpont

Szenna, községháza buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • Túránk a Katica tanya mellől indul a K◼ jelzésen.
  • Szilvásszentmártonon az első kereszteződésben a K jelzésen balra tartva átsétálunk Zselickisfaludra.
  • A világkiállítás emlékerdeje után a K▲ jelzésen haladva a Zselici Csillagparkba jutunk.
  • A csillagparktól jelzésünkön továbbindulva 600 m múlva a K● jelzésen jobbra fordulunk.
  • A Ropoly-völgyi-hográsztó után jobbra váltunk a K jelzésre.
  • A Ropolyi vadászháznál balra tartva a P jelzést követjük.
  • Az erdőszéli elágazásba a Z jelzést követve élesen balra fordulunk, és Szennáig gyalogolunk.

A túra részletes leírása

Pátca és a Katica tanya

Patca Somogy megye legkisebb községe, területe mindössze 4,96km2. Az egyutcás zsáktelepülés első okleveles említése 1252-ből való Poczyta alakban. 1726-ig több nemesi család birtokolta, majd a kaposfői Nursiai Szent Benedek prépostság, a 20. század elején pedig a Vallásalap voltak nagyobb birtokosai. A fogyatkozó népességű kis faluban 2001-ben kezdték el építeni a Katica tanya Élményközpontot, ami 2003-as átadását követően, nem csupán híressé tette a kicsiny települést, de több munkahelyet is teremtett. A 13 hektáros komplexum változatos programokat ad kicsiknek és nagyoknak. Itt található többek között Közép-Európa legnagyobb száraz, fedett, óriás csúszdaparkja, Európa legnagyobb fából készült labirintusa és a Dunántúl leghosszabb, 190 méteres „adrenalin lecsúszója". Különösen nagy melegben ajánlott felkeresni a vizes játszóteret, ami mellett fellelhetünk itt XIII. századi palánkvárat is, ahol tavasztól őszig szombat esténként megnézhetjük a tüzesgolyó-hajítást. A mászófalak, a trambulinpark és a sok fejlesztőjáték mellett a látogatók negyven féle háziállattal is megismerkedhetnek. A többnapos kikapcsolódást a központ változatos szálláshelyei is megkönnyítik.

Elindulunk

Túránk a Katica tanya mellől indul a K◼ jelzésen, ami a központ turistaházát érintve, rövid erdei szakaszt követően a völgyre nyíló panorámájú szántó szélében vezet. Később egy dűlőuton jutunk Szilvásszentmártonba. A község neve első ízben egy 14. századi pápai tizedjegyzékben fordult elő, története során számos nemesi család birtokolta. Híres szülötte Lőrincz L. László orientalista, író. Az első kereszteződésben a K jelzésen balra tartva átsétálunk Zselickisfaludra.

A két település közötti völgyben, a Szentmártoni-árkon 2007-ben árvízvédelmi tározót alakítottak ki, mellette (a szilvási oldalon) sétányt építettek, amelyen pihenőhelyek sorakoznak.

Zselickisfalud

Zselickisfaludra a Hősök terénél érünk be. A települést 1339-ben említi először oklevél Kys Folud alakban. Később a Kaposvári vár tartozéka, Esterházy birtok volt, 1909-ben kapta mai nevét. A falu főterén áll az I. és II. világháborúk áldozatainak emlékműve, egy több mint 100 éves tűzoltókocsi, az 1926-ban épült régi református iskola, ami ma Integrált közösségi és szolgáltató térnek ad helyet, valamint vele szemben a református templom. A mai egyház helyén a XVIII. században fából készült imaterem állt, majd egy a szennaihoz hasonló, kazettás mennyezetű templom épült. Ez azonban hamar tönkrement, és helyére 1821-ben készült el a ma is álló épület, amely végső formáját 1884-ben nyerte el.

Jelzésünket követve a Fő utcán elhaladunk az igényesen rendbehozott tájház mellett, melynek udvarán szépen felújított kerekes kút áll. Az utca végén, jobboldalon találjuk a Vándor kulcsosházat, ami a századfordulón erdészháznak épült, majd a két világháború között kerületi csendőrőrs és börtön működött benne. Később ifjúsági klub, mozi és múzeumi raktár lett belőle. A Kaposvári Természetbarátok Turista Egyesülete 1985-ben megvásárolta, és társadalmi munkával 21 férőhelyes turistaházzá alakította az addigra leromlott állagú épületet. Udvarán idős hárs áll, alatta padokon pihenhet meg a betérő.

Az utca sarkán balra fordulunk, és egy kavicsos aljú mélyúton kapaszkodunk fel a Bereknyei-hegyre, ahonnan szép kilátás nyílik a környék lankáira. Néhány pince, majd az erdőfolt után egy hosszú rétre érünk, melyen át a lobokai túraútvonal tanösvénytáblájához jutunk. A név eredetét mára homály fedi, annyi bizonyos, hogy a falubeliek ezen az úton jártak át Kardosfára. A tanösvény a környék élővilágát mutatja be.

Milleniumi emlékhársas

Utunk innen egy különleges erdőtársuláson át vezet, a hazánkban kifejezetten a Zselicre jellemző ezüsthársas bükkösön. A különlegességét az adja, hogy a hűvösebb, párásabb klímát kedvelő európai bükk a szárazabb, síksági-dombvidéki területekre jellemző ezüsthárssal alkot erdőtársulást. Aljnövényzetének jellemző fajai az atlanti-mediterrán elterjedésű szúrós és lónyelvű csodabogyó, valamint az illír (nyugat-balkáni) származású tarka lednek és bükkös kispárlófű. Hasonlóan egyedülálló társulás a hűvösebb, fagyzugosabb völgytalpakon kifejlődőtt ezüsthársas-gyertyános-tölgyes. A széles dózerúton hamarosan pihenőhöz érünk, melynek szomszédságában terül el a Milleniumi emlékhársas. Az emlékparkot Darányi Ignác, Magyarország földművelésügyi miniszterének utasítására 1896-ban, a Millenium emlékére telepítették Sulyanszky Imre főerdész vezetésével. Összesen 400 db tíz éves hárscsemetét ültettek a „cserláti akol körül”, „18 M 96” alakban. Mivel a területnek később hányattatott sors jutott, pl. a II. világháború alatt hadászati tér is volt, a fákból mára csak 70 db él, emellett a kompozíció „kiolvasását” a növényzet korából fakadó mérete is nehezíti.

Kardosfa

Az emlékhársastól rövid idő alatt elérjük az aszfaltos erdészeti utat, amin elhaladunk Kardosfa-puszta mellett. Az erdőben megbúvó egykori települést egyes kutatók a Szent László király által a pannonhalmi apátságnak adományozott Karan nevű kanászfaluval azonosítják. Első írott említése azonban csak a XVIII. szd.-ból való. A falu és a név eredetére számos monda terjedt el a környék lakói között. Az egyik szerint egyszer régen egy vihar kidöntött egy nagy fát, ami alól kardok és más fém tárgyak kerültek elő, melyeket az Esterházy-kastélyba szállítottak - ekkortól nevezik így a területet. Egy másik a betyárvilág idejére vezeti vissza az elnevezést, amikor a környék rablói egy-egy portya után összegyűltek egy nagy fa alatt, amibe belevágták kardjaikat és fokosaikat. Mások egy Árpád-kori kardkészítő műhelyhez kötik, ami egy nagy fa alatt állt.

Az 1700-as évek közepén itt épült a Zselic első vadászháza a fővadász számára, ami körül később vadászati és erdészeti irányítóközponttá fejlődött kis település alakult ki. 1850-ben új erdőmesteri, fővadászi, majd erdőgondnoki lakás és iroda épült. Ekkor 12 lakóházban több mint 25 háznép élt a pusztán. A XX. század folyamán, hasonlóan több társához, Kardosfa is elnéptelenedett, és csak az erdészeti lakok maradtak meg. Utóbbit a SEFAG Rt. 1982-től vadászházzá alakította, majd 2006 tavaszán megnyitotta kapuit a Hotel Kardosfa Ökoturisztikai és Konferenciaközpont, amikortól az egykori puszta vendéglátóhellyé alakult át.

Az aszfaltot követve rövidesen egy bekerített területhez érünk, ahol 2019-ben a SEFAG Zrt. kialakította az „Emlékerdő a Vadászati és Természeti Világkiállítás 2021 jegyében” elnevezésű emlékerdőt. Az 1 ha területű ezüsthársas-gyertyános-kocsánytalan tölgyes hársai „2021” feliratot mintáznak. Szélén emléktáblát, kopjafát és padot találunk.

Zselici Csillagpark

A kereszteződésben egyenesen megyünk tovább, és a K▲ jelzésen haladva a Zselici Csillagparkba jutunk. A több mint 8300 hektár kiterjedésű Zselic (a skóciai Galloway Parkkal közösen) 2009-ben Európában elsőként nyerte el a csillagoségboltpark címet. Mivel a Földön a fényszennyezés mértéke folyamatosan nő, az égbolt halványabb csillagjait egyre kevesebb helyről vehetjük szemügyre. Ezt ellensúlyozandó a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség célul tűzte ki, hogy feltérképezi azokat a helyeket, ahonnan zavaró fények nélkül látható az éjszakai égbolt. A Zselic ezen részén az alacsony fényszennyezés miatt az éjszakai égbolt olyan részleteit is megfigyelhetjük szabad szemmel, amiket pl. egy nagyvárosból képtelenség lenne. A központban éjjel-nappal programok várják az érdeklődőket. A komplexum egy parkból, a csillagvizsgáló épületéből, egy kilátóból és öt pihenőpontból áll. Az épület feladata az égbolt, a park és a természetvédelmi terület bemutatása, benne 54 fős planetárium, előadó- és foglalkoztató terem, távcsőkupola, ajándékbolt és kiállítótér található. A 25 m magas kilátó a környék legmagasabb pontján áll, a legfelső emeletre csigalépcső vezet. Tetejéről a Zselic, tiszta időben a Balaton-felvidék tanúhegyei, a Mecsek és a horvátországi Papuk hegység látszik. A pihenőpontok a Zselic építészeti örökségét, az erdőgazdálkodást, az erdei és vízparti élőhelyeket ismertetik.

A csillagparktól jelzésünkön továbbindulva, 600 m múlva a K● jelzésen jobbra fordulunk. A Ropolyi erdő ezüsthársasán át ereszkedünk egészen a Dugás-kútig, amitől nem messze a ropolyi gazdasági vasút emlékhelye található. A 22 km hosszú kisvasút 1918-1929. között üzemelt, fát, homokot és egyéb erdei termékeket szállított a cseri fűrésztelepre. Az építkezés érdekessége, hogy az már az első világháború előtt elkezdődött, mégis csak 1918-ra lett kész. Ez alatt orosz és olasz hadifoglyok is részt vettek az építésében. A kisvasút 1929-ig üzemelt. A vonalon mozdonya előbb a kaposvári cukorgyár és Somogyszil közötti begyűjtő vonalon teljesített szolgálatot, majd a Közlekedési Múzeumba került. A jelenleg látható sínpár csak emlékezeti céllal került az egykori kisvasút végállomásának helyére.

Dugás-kút

Az emlékhelytől pár méterre fakad a 2014-ben újrafoglalt Dugás-kút, a Ropolyi-árok egyik eredése, ami a Ropolyi-tavat duzzasztva, majd a Berki-patakkal egyesülve 15 km-t tesz meg, mielőtt a Kaposba torkollik. Régen az erdőmunkások a hordók dongáinak alapanyagát kint az erdőn készítették, amihez az akkori, forrás körüli tölgyesek kiváló alapanyagot adtak. A szomjas munkások a jó vizű forrást egyszer selejt dongákkal, itteni nevükön dugákkal vették körbe, és merítős medencét alakítottak ki benne. A forrás az 1971-es vadászati világkiállítás alkalmából kőből falazott, boltíves foglalást kapott. A vízfakadás több somogyi betyármondában szerepel, főleg Patkó Bandi történeteiben, aki valójában két ember lehetett: egyesek szerint egy testvérpár, Tóth János és István, mások szerint Csorba István és Bergán János.

Ropolyi-tó

A forrás melletti pihenőt követően átkelünk a hídon, és az égeresen át vezető, kaszált úton jutunk a 2019 őszén megújult Ropolyi-tóhoz. Ekkor készült el a kis mesterséges sziget a rajta álló fa pavilonnal, amit gyaloghídon lehet elérni. A tó túlpartján somogyi népi építészeti stílusú (paticsfal, faragott tornácoszlop, nádfedél, spalettás ajtó, stb) tájház épült, mellette természetvédelmi őrház áll. A tóparton játszótér, információs táblákkal felszerelt pihenő és harangláb áll. A lovasturizmust két lovaspihenő és karám támogatja.

Ropoly

A tavat megkerülve, az erdőszéli vadgesztenyesor alatt vezető aszfaltos úton megyünk tovább a Ropolyi vadászház irányába a K jelzésen. A Ropoly név egy Rupel nevű német lovagtól eredeztethető, a 10. század környékéről, amikor már jelentős vár állott a vadászház mögött magasodó dombon. Ma az erdőrezervátumban fekvő hangulatos vadászlak kellemes kikapcsolódást biztosít vendégei számára. A kanyarban, az erdőben állt egykor a korábban megismert kisvasút építésében résztvevő olasz hadifoglyok temetője. Bár a sírokat mára áttelepítették, a területet ma is Olasz-temetőnek hívják.

A vadászház után balra tartva a P jelzést követjük. A lak mögötti Várhegyen állnak Ropoly várának nehezen megközelíthető maradványai. A tekintélyes méretű (észak–déli irányban 520 m, kelet–nyugati irányban 140 m) földvár építéstechnikája az Árpád-korinak vélt, úgynevezett vörössánc-várakkal mutat rokonságot. A vörös szín az építéshez felhasznált agyag/agyagos föld kiégetése során jött létre. Egyes szerzők szerint ezt az építéskor vagy az után végezték, mások szerint egy-egy ostromkor égtek át az ide sorolt sáncok. A földvár hadászati szerepe a gyepűrendszer idején volt jelentős, amikor a Kaposvárnál erősen összeszűkülő Kapos-völgy védelmi rendszerét erősítette. Ropolyt 1220. körül népesítették be, közel 300 tóttal. II. András uralkodása idején a Monoszló nemzetség uradalma állt itt, ami a mai Kaposszerdahelyt is magába foglalva vásártartási joggal is rendelkezett. 1270-ben birtokfelosztás miatt szűnt meg. 1319-ben a Győr nembeli Szerdahelyieké lett a vár, végül a XIV. században szerepét átvette Ropolyújvár (Kaposújvár), és az itteni erősség lassan a feledés homályába merült.

A közel 6 km hosszú, széles földúton haladva jobbról erdők, balról szántók követik egymást a Ropoly-árok mentén. Az ingerszegény szakasz monotonitását olykor egy-egy legelésző gímszarvas rudli feledteti. Végül az erdőszélen a Z jelzést követve élesen balra fordulunk, és a bronzkori telepnyomot rejtő Kincses-dűlőn át beérünk Szennára.

Szenna

A Deregélyi-patak völgyében fekvő, kis község nevét először 1252-ben a szentbenedeki monostor alapító oklevele említi, helyén a XI-XII. században királyi udvarház állt. A falut ekkoriban főleg királyi kanászok lakták, majd a pannonhalmi apátság a 13. században szlávokat telepített ide. 1500-ban Corvin János, Mátyás király törvénytelen fia tulajdonolta, majd több földbirtokos is magáénak tudhatta, köztük 1715-től a II. világháború végéig az Esterházy család. A falu elzártsága miatt a Zselicben itt őrződött meg legtovább a helyi népviselet, amit egészen az I. világháborúig mindenki hordott.

Jelzésünket követve a nemzeti egység emlékművének szánt turul szobor, majd az I. és a II. világháború áldozatainak emlékműve után elérjük a túra végpontját jelentő buszmegállót, mely mögött már jól látszik a falumúzeum táblája.

A skanzen

A 1,5 ha területű Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény célja a Somogyban fellelhető talpas-favázas népi építészet emlékeinek megőrzése az utókor számára. Először 1975-76-ban a rinyakovácsi, másodikként a kisbajomi, harmadiknak a csökölyi, utána a nagykorpádi, végül a somogyszobi parasztházat telepítették át, melyek külső megjelenésükben az 1848. utáni népi építészet emlékanyagát jelenítik meg a gazdasági építményekkel együtt. Az 1978-ban nyitott falumúzeumot már 1982-ben a műemlék-helyreállításokat minősítő Europa Nostra díjjal jutalmazták, ami 2002. óta az Európai Unió hivatalos kitüntetése. A múzeumban magasodik Somogy megye talán legszebb műemléke, az 1785-ben népi barokk stílusban épült, festett kazettás mennyezetű református templom. A ma is működő templom bútorzatát Nagyváti János asztalosmester készítette 1787-ben. A múzeumi teret a baromfiudvar tyúkjai és lúdjai, valamint a szabadon legelésző rackajuhok és bárányok teszik élővé.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Patca a Kaposvár - Szilvásszentmárton vonalon fekszik. Járatszám: 5946.

  • A Patca, Katica tanya buszmegállónál kell leszállni.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul.

Parkolás

  • Parkolni a buszmegálló környékén, vagy a Katica tanya parkolójában érdemes.

Koordináták

DD
46.280906, 17.718830
DMS
46°16'51.3"N 17°43'07.8"E
UTM
33T 709454 5128851
w3w 
///egyeztet.egyesítő.összeköt
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

  • Zselic turistatérkép

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
nehéz
Hossz
20,1 km
Időtartam
5:40 óra
Szintemelkedés
386 m
Szintcsökkenés
403 m
Egyirányú túra Evés-ivás lehetőség Szakaszosan teljesíthető túra Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp