Werbőczy-vár (Döbrököz)

Napjainkban kettő magasabb, valamint több kisebb, égetett téglákból felépülő falmaradvány látható a várból, a többi fal egykori elhelyezkedését az erődítmény hajdani területén elehelyezkedő földsáncok jelölik. A várdombról kelet felé nézve a Tolnai-dombság löszhátjára, annak oldalában a döbröközi hétvégi telkekre, gyümölcsösökre láthatunk rá, nyugati irányban pedig a Kapos túlpartján Döbrököz központja tűnik fel. A házak között a Szent Imre herceg-templom monumentális épülete magasodik.

Döbrököz várának története

A Kapos folyó mocsárvilága által védett területen előbb földvár állt, amit a tatárjárást követően kőből építettek át. A várat a török hódítások időszakáig királyok és nemesi családok felváltva birtokolták. A várnak nevet adó Werbőczy család birtokába 1534-ben került, amikor Szerecsen János özvegye Werbőczy Istvánhoz ment feleségül. István igyekeztett jó kapcsolatot ápolni Szulejmán szultánnal is, azonban halála után fia, Werbőczy Imre már nyíltan fellépett a törökök ellen, gyakran zavarta az ország déli végében portyázó csapatokat. 1542-ben Szászvár határában még sikerrel verte vissza az ellenséget, azonban érezve a fokozódó nyomást, elrendelte a döbröközi várának megerősítését. Ennek ellenére 1544-ben a török csapatok sikerrel ostromolták meg a várat, Werbőczy Erdélybe menekült. A vár egészen 1687-ig török uralom alatt állt, felszabadulása idején is már romos volt, helyreállítása később sem történt meg. A 18. században még magtárnak használták, később azonban építőköveit szinte teljesen széthordták.

Tinódi Lantos Sebestyén, Döbrököz gyakori vendége

Az 1540-es években gyakran megfordult a döbröközi várban, itt írta meg első haditudósítás jellegű művét is, mely a kozári ütközetről szól, leírásából tudhatjuk meg, hogyan győzte le a csatában Kászon mohácsi béget Werbőczy Imre. 

Nyitvatartás

hétfő	00:00–24:00
kedd	00:00–24:00
szerda	00:00–24:00
csütörtök	00:00–24:00
péntek	00:00–24:00
szombat	00:00–24:00
vasárnap	00:00–24:00

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes