A Verebes-kaszáló tisztása félreeső helyen, a Fultán-kereszt és a Csehvár nyerge között félúton fogadja a Diósjenő körül túrázókat.
A Magas-Börzsöny keleti határán fekvő magaslatok egyik nyeregpontjában – egészen pontosan a Bárány-bérc és a Hosszú-bérc között – találjuk a Verebes-kaszálót, amelyre bár nem vezet „hivatalos” turistaút, mégis kitűnően követhetőek a Diósjenőről érkező, egykori PX (piros siút) jelzések. A rét közepén magányosan álló fák árnyékában kis betonasztalok csábítanak megállásra. Érdemes is itt megpihenni, hiszen akár a Csehvár kaptatója felől érkezünk, akár a Csóványosról ereszkedünk alá, kényelmes letelepedési lehetőség nincs sok az előttünk álló szakaszon.
A tisztás szélén, a fenyőfák alatt megtaláljuk egy valamikori erdőmérnök, Sándor Géza kopjafáját, aki kezdetben a Pilisi Parkerdő szolgálatában végezte munkáját, majd a környéki állami erdészetek és TSZ-ek szakmai munkáját ellenőrző felügyelőség tagja lett. 1968-tól egészen 59 éves korában bekövetkezett haláláig, 1991-ig dolgozott ebben a beosztásban. Az őt övező tisztelet bizonyítéka a kollégái által állított emlékmű.
A Verebes-kaszáló közelében florisztikai érdekességet figyelhetünk meg: vörösfenyő színezi az uralkodóan bükkös alkotta társulást. A vörösfenyő nem őshonos a Börzsönyben, azok a német és porosz telepesek hozhatták magukkal, akiket a diósjenői erdőrészletet a 18. század elejétől birtokló Esterházyak telepítettek a hegység falvaiba. A nyugatról érkezett favágók modern technikákat is meghonosítottak a vidéken, ilyenek voltak például a Kárpátok magashegységeire jellemző faúsztató rendszerek, amelyek Verőce Duna-partja felé épültek ki – ehhez hasonlót egyetlen másik mai középhegységünkben sem találtak. A vörösfenyő keresett portéka volt, szálanként értékesítették. Néhány megmaradt foltját a melegedő és szárazodó klíma veszélyezteti, amint azt a rét szélén található fenyvesfolt kiszáradt egyedei is igazolják.
Nyitvatartás
| hétfő | 00:00–24:00 |
| kedd | 00:00–24:00 |
| szerda | 00:00–24:00 |
| csütörtök | 00:00–24:00 |
| péntek | 00:00–24:00 |
| szombat | 00:00–24:00 |
| vasárnap | 00:00–24:00 |
Egész évben szabadon látogatható.
Árak:
Ingyenes
Tömegközlekedéssel
- A Diósjenő, Arany János út buszmegálló esik legközelebb a tisztáshoz.
- Indulhatunk Diósjenő vasútállomásáról is.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- A Diósjenő, Arany János úttól a Z, majd a síiutat jelölő PX jelzéseket kövessük (3,8 km, 339 m szintemelkedés).
- Diósjenő vasútállomásától szintén a Z és PX jelzések vezetnek el a rétig (5,3 km, 369 m szintemelkedés).
- Az erdei szabadidőpark parkolójától a ZT, Z, majd PX jelzéseken jutunk el úti célunkig (3,1 km, 376 m szintemelkedés).
Parkolás
- Diósjenőn az erdei szabadidőpark melletti parkolóban hagyhatjuk az autót.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
A fővároshoz legközelebbi 900-as csúcs, a Börzsöny legmagasabb pontjának felkeresése izgalmas, változatos hegyvidéki túra, s valódi sportteljesítmén ...
A Csóványos népszerű kilátójának közvetlen szomszédságában a Börzsöny legelhagyatottabb, vadregényes, éles gerincei és mély völgyei húzódnak.
Egy nem túl megerőltető tanösvény, ami tartalmas ízelítőt ad a Magas-Börzsöny változatos látnivalóiból, terepi hangulatából és értékeiből.
Rövid, de hangulatos túra a titokzatos múltú Csehvár és a Kemence-patak érintésével, a közepes kaptatókért jutalmul szép kilátással Diósjenőre a ...
A fővároshoz legközelebbi 900-as csúcs, a Börzsöny legmagasabb pontjának felkeresése izgalmas, változatos hegyvidéki túra, s valódi sportteljesítmén ...
A Csóványos népszerű kilátójának közvetlen szomszédságában a Börzsöny legelhagyatottabb, vadregényes, éles gerincei és mély völgyei húzódnak.
Egy nem túl megerőltető tanösvény, ami tartalmas ízelítőt ad a Magas-Börzsöny változatos látnivalóiból, terepi hangulatából és értékeiből.
Rövid, de hangulatos túra a titokzatos múltú Csehvár és a Kemence-patak érintésével, a közepes kaptatókért jutalmul szép kilátással Diósjenőre a ...

Felhasználói kérdések