Kámor (kilátóhely)

A Kámor kilátás nélküli, 662 méteres csúcsától délre, a Gális József-kopjafa mellett bontakozik ki a lombok közül a panoráma. A vadul hullámzó nógrádi táj nyújtózik lent, a magasságérzetet erősíti, hogy az alattunk húzódó sziklás hegyoldal szédítő meredekséggel zuhan alá a hegylábi tölgyerdők irányába. A jégkorszakban kifagyott, morzsalékos kőzetfelszínen minimális vegetáció képes csak megkapaszkodni.

Lator, kincs, boszorkány és mise

A kilátóponttól északra lankásabbá válik a csúcstömb, sűrű, sötét erdő mélyén vész az idő ködébe a már csak a nép regéiben élő kámori vár. Nyomait szinte ki sem lehet venni, a hegy nyugati oldalában található elmosódott sánc övezi a szűken vett hegytetőt. Érdekes módon pont a csúcson található egy feneketlennek tűnő, keskeny üreg, a Kámori-sziklahasadék, melynek elszűkülő aljába sokan próbáltak lejutni az egykori vár kincsét kutatva. A néphagyomány ugyanis úgy tartja, hogy az erősség egykori lator ura összeharácsolt vagyonát egy vasfazékban a vár tövébe rejtette, mikor elűzték főhadiszállásáról. A környező erdőkben megöregedő lánya, a kámori boszorkány ezeket az értékeket kereste élete végéig hasztalan, de legendák szövődtek fokozatosan meggazdagodó családokról is, akik ráleltek az arannyal teli fazékra. A legkreatívabb történet szerint az edény a hegy oldalában növő mogyoróbokor alatti üregben rejtőzik, ami csak a virágvasárnapi mise alatt nyílik meg, annak végeztével bezárul. Tehát aki sokáig elidőzik a kincsvadászattal és a mise végéig nem jön ki az üregből, afelett bezárul a boltozat. A Kámor tetején nyíló üreg valóban marasztaló tud lenni, könnyű beleszorulni. A néphagyomány szerint Drégely és Nógrád felé is átjárás nyílik innen.

Villa a falak alatt

A hegy keleti letörésének peremén is sok üreg található. A kipergő, kiöblösödő puhább kőzet feletti keményebb, összesült tufarétegek, illetve a hamuba ágyazott, mára már kikorhadt fatörzsek után visszamaradt mélyedések rajzolják ki a különös alakzatot. A hegy 16 millió évvel ezelőtti keletkezésekor ugyanis az erdővel borított vulkán oldalában lezúduló hamu betemette a fákat, így az egykori törzsek lenyomatát találjuk a később felszakadt keleti peremen. A legnagyobb ilyen üreg, a Kámori-rókalyuk 11 m hosszú. Közvetlenül mellette található a Hugó-villa, mely azonban már egy mesterségesen kifaragott, négyzet alakú tufaszoba, aminek mennyezete az egykor kikopott puhább, és a felette tetőként megmaradó keményebb réteg határa. A Hugó-villa amellett, hogy remek menedék, kiváló kilátást is nyújt a nógrádi dombokra, a Mátrára, a Karancs-Medves-vidékre és a felvidéki hegyekre.

A monda szerint Sisa Pista, a környék híres betyárja is itt, illetve a szomszédos Csepegő-kői-barlangban tanyázott. Sisa Pista a diósjenőiek körében megbecsült embernek számított, mivel a szegényeket soha nem bántotta, sőt sok történet szól arról, hogyan segítette meg a vándorokat, a nincsteleneket. A Hugó-villát magában foglaló terület egy része ma már fokozott védelem alatt áll, a kiváló rejtekként szolgáló üreget nem egyszerű megtalálni.

Nyitvatartás

Árak:

Ingyenes