Gazos-kő

A Mátra-gerinc keleti részét északi oldalukon leszakadó szirtek füzére színesíti. Közülük a Gazos-kő a legkeletibb, amelyről kilátás nyílik, és ami az 500 méteres magasságot is meghaladja (507 m). A szikla valójában nem is csúcs, hanem a gerinc ellaposodó részének peremi leszakadása, amelyről zavartalan kilátás nyílik észak felé.

Kárpáti távlatok

Ha valaki az Országos Kéktúrát járva ereszkedik a Kékesről Sirok felé, a kilátások hosszú füzérét zárja ez a látvány, amely a korábbiaktól csak annyiban tér el, hogy a hegység legmagasabb részeit már nem tárja elénk. Látszik viszont a Mátra teljes északi előtere: a Parádi-medence, a dombok között hosszan elnyúló Búzás-völgyi-tó, a Vajdavár-vidék hegyei (köztük kiszúrható a bükkszenterzsébeit Nagy-kő gigászi homokkőfala), valamint a Bükk-fennsík. Északnyugatra fordulva a Karancs és a Medves-vidék magasodik, és tiszta időben a Kárpátok szlovákiai szakaszának vonulatai is feltűnnek.

A Gazos-kőn ösvény kanyarog végig, és két kilátópontja van: az alsó (nyugati), ahonnan semmi sem takarja a panorámát, és a felső (keleti), ami kicsit szűkebb, viszont a Bükköt erről látni teljesebben. A szegélyen legyünk óvatosak, jócskán a fák lombkoronaszintje fölött állunk, a mélységtől semmi sem választ el.

Oldalra billent tűzokádó

Az egykor kitörési központként lávát öntő Gazos-kő padokra tagolódott andezites anyaga a kilátóterasztól jobbra, az egyik „sziklaoszlopban" bukkan ki. A hatalmas, 30 méteres sziklafal átmenet nélkül ékelődik be a hátán lapos, oldalán lankás térszínbe. Ennek az a magyarázata, hogy a hegység vulkáni működése végén déli irányban kibillent, északi oldala ezáltal kiemelkedett, lejtőit ezen a felén csuszamlások formálták. A felszínre került sziklafelületeket aztán a legutóbbi jégkorszakban a lemezes szerkezetű andezit rétegeit szétfeszítő fagyhatás faragta tovább – az andezitbérc „hátrálásával" végül létrejött a ma látható, függőleges sziklafal.

Nyitvatartás

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes