Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide
Ipari műemlék

Újmassai őskohó (Fazola-kohó)

Ipari műemlék · Bükkvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A újmassai őskohótól indult a miskolci vaskohászat története
    / A újmassai őskohótól indult a miskolci vaskohászat története
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az újmassai műszaki skanzen kiszolgált bányagépek utolsó otthona
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lillafüredi erdei vasút a Fazola-kohó állomáson
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
A festői Garadna-völgyben találjuk hazánk egyik legjelentősebb ipari műemlékét, a 19. század elején épült faszéntüzelésű nagyolvasztót, vagy, ahogy sokan ismerik, a Fazola-kohót.

Lillafüredtől nem messze, a Garadna-patak mellett áll az 1812-ben épült kohó, amely több szempontból is érdekes látnivaló. Ipartörténeti érdekessége, hogy a diósgyőri vasgyár innen indult, turisztikai vonatkozása pedig, hogy a kohó működéséhez hozták létre a Hámori-tavat.

A Miskolc környéki vasipar létrejötte és fellendülése a Fazola családnak köszönhető: az első, ómassai kohót Fazola Henrik építette, míg az azt kiváltó új már fia, Frigyes nevéhez kötődik. Az újmassai kohóhoz szükséges állandó vízpótlást azonban meg kellett oldani, ezért a Garadna- és Szinva-patakok természetesen elgátolt tavát mesterségesen megnagyobbították, a gátat a szemben lévő hegyoldalig magasították. Ezért az egyik legszebb tavunk, a Lillafüredi Hámori-tó az ipari fejlődésnek köszönheti létét.

A patak partjára épült kohó a közelben bányászott vasércből olvasztott ki nyersvasat. Az impozáns megjelenésű, több mint 11 méter magas olvasztó négy pilléren áll, és három szintje csonka gúlát formáz. A kohó körül öntödék is működtek, itt formázták az öntöttvas használati tárgyakat. A kohó az 1831-es átépítés során nyerte el ma is látható formáját, utoljára 1872-ben olvasztottak benne vasércet. A 20. századra szinte teljesen eltűnt, de az 1950-es évek elején felújították, és részben eredeti formájában helyreállították. 

A kohó mellett áll a vaskohászat történetét bemutató Massa Múzeum és egy műemlék kovácsműhely (vasverő), az út túloldalán pedig szabadtéri kiállítás mutatja be a kohászati és bányászati nagygépeket. Minden év szeptemberében életre kel a kohó, ugyanis a Fazola Fesztiválon működésbe hozzák a kalapácsokat, látványcsapolást végeznek a kohónál, hengerlést és fémöntést mutatnak be a szakemberek, és tiszteletbeli kohászokat is avatnak.

Fazolák és a kohászat

A Miskolc környéki vasipar megalapozója a német származású, majd Magyarországon megtelepedett Fazola család volt. Fazola Henrik 1760 körül már ismertté vált magas színvonalú lakatosmunkáiról, így kapott megbízást az egri püspöktől az akkor épülő vármegyeháza kovácsoltvas kapuinak és díszeinek elkészítésére. Egri munkáiból szerzett vagyonából bányakutatásokat végzett a Mátrában és a Bükkben, majd az utóbbiban feltárt vasérctelepre alapozva 1765-től kezdve építette ki a vasgyártáshoz szükséges hámorokat a Garadna- és a Szinva-patakok völgyében. 1770 nyarán a bécsi udvar támogatását is megkapta, és Mária Terézia rendeletben alapította meg a „Hámor Vas-művet”, amelynek vezetőjévé Fazola Henriket nevezte ki. Ezzel indult az ország egyik legnagyobb ipari vállalata, a Diósgyőri Vasgyár története.

Fazola Henrik 1772-ben ómassán építette meg az ős-ős vasolvasztót, amihez jól képzett osztrák és felvidéki szakembereket telepített ide. A környezet ideális volt a munkához: a környező, hatalmas erdőség fáit a tüzeléshez használták, a talaj mészköve, mint salakképző anyag segített, a Garadna vize pedig az energiát szolgáltatta. Ez a kohó 1820-ig működött, de már korábban felmerült egy új, nagyobb és korszerűbb kohó építése.

Ezt az egykori lakatosmester, gyáralapító Henrik fia, Frigyes építette, aki apja nyomdokaiba lépett, kohómérnöknek tanult, később pedig ő vezette a diósgyőri vasművet, és egész életét a vasgyártás korszerűsítésének szentelte. Az ő ötlete volt a mesterséges tó létrehozása a Garadna- és a Szinva-patakok összefolyásánál, így a 19. század elején, a vashámorok vízenergiával működő kalapácsainak egyenletes vízellátására épült meg a víztározó, vagy, ahogy ma ismerjük, a Hámori-tó.

1812-13-ban, amikor a tavat elzáró duzzasztógát elkészült, kezdte meg működését a tó nyugati végétől néhány kilométerre található újmassai kohó. A Fazola nevét viselő építmény 1872-ig működött, ekkor került át Diósgyőr területére a vasgyár. Az őskohó ma az ország egyik legrégibb ipari műemléke.

Nyitvatartás

Nyitva
vasárnap00:00–24:00
hétfő00:00–24:00
kedd00:00–24:00
szerda00:00–24:00
csütörtök00:00–24:00
péntek00:00–24:00
szombat00:00–24:00

Árak:

Ingyenesen látogatható
Lévai Zsuzsa profilképe
Szerző
Lévai Zsuzsa
frissítve: 2020-12-11

Tömegközlekedéssel

  • Miskolc felől a 15-ös busszal juthatunk ide, az Újmassa-Őskohó megállónál szálljunk le.
  • Szintén Miskolcról indul, de akár Lillafüredről is jöhetünk a Lillafüredi Erdei Vasúttal, ez esetben a Fazola-kohó megállóhelyig utazzunk.

Megközelítés

  • A busz és az erdei vasút is az őskohónál tesz le, a parkolót is közvetlenül mellette találjuk.

Parkolás

  • Az őskohó a Lillafüred-Ómassa közt vezető úton közelíthető meg autóval, az út mentén találunk parkolót.

Koordináták

DD
48.113355, 20.588465
DMS
48°06'48.1"N 20°35'18.5"E
UTM
34U 469368 5328981
w3w 
///szólít.üzemmód.vitaminok
Navigáció Google Térképpel

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Újmassai őskohó (Fazola-kohó)

Újmassa
3517 Miskolc

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Családoknak
  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
  • 1 Túrák a környéken
Top közepes
37,3 km
5:00 óra
939 m
939 m

A viszonylag rövid túra sok szintemelkedést, meredek lejtőket, egy középkori várat, két barlangot, és szinte megszámlálhatatlan mennyiségű ...

1
Szerző: Abelovszky Tamás,   Magyar Természetjáró Szövetség
  • 1 Túrák a környéken
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp