Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Kerékpártúra

A kohászok nyomában - Miskolc környéki kerékpártúra

Kerékpártúra · Bükk-vidék
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Bükkszentkereszt felé izzasztó az emelkedő, de a mászás javát itt letudjuk
    / Bükkszentkereszt felé izzasztó az emelkedő, de a mászás javát itt letudjuk
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A túra kiinduló- és egyben végpontja a Diósgyőri vár
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az újmassai műszaki skanzen kiszolgált bányagépek utolsó otthona
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Népszerű mászófal Felsőhámor mellett
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hámori-tó nyugodt víztükre csónakázásra csábít
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kisvasutazással is kombinálható a bringatúra
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a bükkszentkereszti kilátóból
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkszentkeresztet elhagyva kezdődik a gurulás Lillafüred felé
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A lillafüredi libegőn bringát is lehet szállítani
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A újmassai őskohótól indult a miskolci vaskohászat története
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A lillafüredi Palotaszálló ikonikus épülete
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alagút a Lillafüredről Miskolcra vezető úton
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A diósgyőri katolikus templom masszív falain látszik, hogy középkori eredetűek
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kohászati Múzeum Felsőhámorban
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 100 35 30 25 20 15 10 5 km
A viszonylag rövid túra sok szintemelkedést, meredek lejtőket, egy középkori várat, két barlangot, és szinte megszámlálhatatlan mennyiségű ipartörténeti emléket fűz fel, miközben a Bükk-fennsík szélét is érinti.
közepes
37,3 km
5:00 óra
939 m
939 m

A diósgyőri vár Nagy Lajos korában élte fénykorát, de lovagterme a mai látogató számára is lenyűgöző lehet, és maga a négy saroktornyos erődítmény is impozáns látvány – innen indul, és ide is tér vissza a túra. A vasgyár fénye ezzel szemben alaposan megkopott, mégis a maga nemében érdekes, főleg, ha ismerjük a történetét – erre számos lehetőség nyílik, aki nyitott a vaskohászatra, az mindent megtudhat róla a túra során.

Bükkszentkereszten a lenyűgöző kilátás mellett a bükki üveghuták történetét bemutató kiállítás miatt érdemes megállni, Lillafüreden pedig lehet libegőzni, barlangokat felfedezni, csónakázni a Hámori-tó vízén, és még akár kisvasútra is szállhatunk. Újmassától Miskolcig a Garadna és a Szinva völgyében az őskohótól a papírgyáron át Diósgyőrig ismerkedhetünk a környék ipartörténetének fényes lapjaival.

A szerző tippje

  • Bükkszentkereszten tehetünk egy kitérőt a kilátóhoz. Ehhez a településre érve a Napsugár utcán kell jobbra térni, majd ugyanezen az úton vissza a Táncsics Mihály nevét viselő főutcára. Fontos, hogy az út felénél elfogy az aszfalt, ezért ide csak mountain bike-kal (vagy gyalog) érdemes nekiindulni.
  • Szintén Bükkszentkereszten a temető után ha balra letérünk a főútról (Zrínyi utca), a bükki üveghuták és az üveggyártás folyamatásról láthatunk kiállítást az Üvegműves Ház és Múzeumban
  • A bringatúra akár egy kisvasutazással is összeköthető a Lillafüredi Erdei Vasúton
  • Lillafüreden számos büfé, étterem közül lehet válogatni, de érdemes az újmassai kohótól továbbhaladni Garadna felé, és friss pisztrángot ebédelni a pisztrángkeltető mellett.
Abelovszky Tamás profilképe
Szerző
Abelovszky Tamás
frissítve: 2020-11-23
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
663 m
Legalacsonyabb pont
172 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Bükkszentkeresztre vezető úton a mexikóvölgyi kőbányáig kőszállító kamionok felbukkanására számítani kell.
  • A Lillafüredről Miskolcra vezető út – főleg hétvégén – nagyon forgalmas lehet.
  • Hollóstetőről Lillafüred felé a kanyargós hegyi út száguldásra csábíthat a lejtőn, de legyünk óvatosak!

Kezdés

Miskolc, Diósgyőri vár (182 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
48.098423, 20.688306
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
48°05'54.3"N 20°41'17.9"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34U 476793 5327286
w3w (what3words) 
///kérlel.pontoz.görgő

Végpont

Miskolc, Diósgyőri vár

Útleírás

Itiner 

  • A Diósgyőri vártól a Z kerékpáros jelzésen indulj kelet (azaz a város) felé: a Vár utca-Bodrogi Zsigmond utca-Tokaji Ferenc utca-Szervezet utca-Muhi utca útvonalon érheted el a bükkszentkereszti elágazást; fordulj jobbra, Bükkszentlászló irányába.
  • Bükkszentkeresztig sehol nem kell letérni az útról, nyílegyenesen – és folyamatosan emelkedve – vezet a faluig (P, majd S kerékpáros jelzések szegélyezik az utat).
  • A falun letérés nélkül végiggurulva ismét beérsz az erdőbe; az út (P kerékpáros jelzés) egészen a hollóstetői elágazásig vezet, ahol jobbra (Miskolc irányába) kell fordulni.
  • Az út egészen Lillafüredig vezet (K kerékpáros jelzés); a Hámori-tó partján az elágazásban fordulj balra (Bánkút/Szentlélek felé), és tekerj egészen az ómassai őskohóig a K kerékpáros jelzéssel is ellátott aszfaltúton (a szabadtéri bányászati kiállítással szemben, az út bal oldalán vezet át egy híd az ipartörténeti emlékhez).
  • Ómassától ugyanabba az irányba indulj vissza (Lillafüred felé), amerről érkeztél. A lillafüredi elágazásban térj balra, Miskolc felé, innen az út egészen a városig vezet (P kerékpáros jelzés).
  • A Majális parkot elhagyva érdemes letérni a főútról jobbra, a papírgyár felé, és követni a P kerékpáros jelzéseket – a forgalmas főúttal párhuzamosan, kisforgalmú utcákon közelíthetjük meg a Diósgyőri várat a Rigó utca-Csóka utca-Székely utca-Bartók Béla utca-Bartók köz-János utca útvonalon, a Szinva hídjától a Z kerékpáros jelzéseket követve.

A túra részletes leírása

Középkorból az újkorba

A túra kiindulópontja Miskolc Diósgyőr városrésze, ami a szélesebb közönség számára talán három dologról ismert leginkább: a várról, a vasgyárról és a focicsapatról. Utóbbiról ezúttal nem fog szó esni, annál több a Diósgyőri várról: akár a túra előtt, akár a visszatérést követően, de mindenképp érdemes időt szánni az erődítmény meglátogatására.

A ma ismert erősség elődjét a 12. században emelhették, valószínűleg földvár volt, és a tatárjárás idején pusztulhatott el. Valószínűleg az 1241-42-es dúlást követően, IV. Béla idején építtette az Ákos nembeli Ernye bán a mai várat, amit körülbelül egy évszázaddal – és számos tulajdonosváltással – később már I. (Nagy) Lajos királyunk tulajdonolt - ebben az időszakban élte fénykorát. Diósgyőr fontos állomás volt a Buda és Krakkó közötti úton (Lajos 1370-tól a lengyel trón birtokosa is volt), és az uralkodó egyre több időt töltött itt. Ennek okán korszerűsítették az évszázaddal korábban épült várat, ekkor alakították ki például a gótikus lovagtermet is, amely Közép-Európa legnagyobbja volt a maga korában. A Velencével kötött torinói béke ratifikálásának helyszíne ma is megtekinthető az ódon falak között, ahogy Szent Hedvig (Lajos lánya) tiszteletére szentelt kápolna, a királynéi hálóterem, a fémművesek vagy éppen az alkimisták műhelye.

Kilépve a vár kapuján a középkorból egy ugrással az újkorban teremhetünk, annak is egy – Miskolc szempontjából – különösen érdekes és izgalmas időszakában, a 19-20. század fordulóján. Az akkor már száz éves múltra visszatekintő vasgyár 1870-ben költözött mai helyére, ekkor készült el a nagyolvasztó, majd hengerművet, kovácsüzemet építettek. Egyre modernebb eljárásokat vezettek be (Siemens-Martin-, majd Bessemer-acélmű), megépült az első lakótelep („kolónia” – az egykori munkás- és tisztviselőtelep a 20. század végére a város egyik legalacsonyabb presztízsű környékévé süllyedt), megérkezett az első villamos (Diósgyőri HÉV-ként); a fejlődés töretlen volt. Diósgyőr a magyar nehézipar egyik központja volt az ezredfordulóig, de igazából már a rendszerváltás óta a folyamatos hanyatlás jellemezte az egykori Vasgyárat, 2009-ben pedig teljesen megszűnt a diósgyőri kohászat. A gyár jelenét az üresen kongó csarnokok jelzik, de múltjával még találkozni fogunk a túra során.

A huták birodalma

Diósgyőrnek a bükkszentlászlói elágazásban fordítunk hátat, és hosszú kaptatóval a Bükk-fennsík keleti csücske felé vesszük az irányt az egzotikus nevű Mexikóvölgyön keresztül (kevésbé érdekes, de ugyanígy használatban lévő neve a Tatár-árok), ahol egykor a Diósgyőri Gépgyár fegyverüzeme is működött. Ma az ipart egy mészkőbánya képviseli, bejáratáig gyakran lehet számítani kamionforgalomra is a szűk, kanyargós úton – pedig egykor ide vasútvonal is vezetett, hídja ma is átível a bükkszentkereszti út felett, és az élesebb szeműek a régi rakodót is felfedezhetik az út bal oldalán. A vadregényesen szűk völgyben kanyargó, keskeny aszfaltcsík egyszer csak házak közé ér: Bükkszentlászló – ahogy szlovák neve, Stará Huta is mutatja – az első bükki üveghuta település volt, amelyet a 18. század elején hoztak létre a diósgyőri uradalom tulajdonosai a végtelen mennyiségűnek gondolt bükki faanyagra alapozva. Az egykori Óhuta ma Miskolc része. A települést egy éles balkanyarral hagyjuk magunk mögött, és egyre magasabbra mászunk, az erdő is megváltozik körülöttünk, a tölgyesek helyét a méltóságteljes bükkösök veszik át.

Ahol az út jobb oldalán a fák alatt egy keresztet látunk megbújni, „hivatalosan” (itt húzódik a két település határa) is magunk mögött hagyjuk Miskolcot, és innen már Bükkszentkereszt területén gurulunk tovább. Az egykori Újhuta (szlovákul Nová Huta) hazánk második legmagasabban fekvő települése, amely egy völgykatlanban található. Páratlan fekvése leginkább akkor szembetűnő, ha vesszük magunknak a fáradságot, és felküzdjük magunkat a Kis-Dél-tetőn álló kilátóhoz (ez leginkább hegyikerékpárral vagy gyalogosan elképzelhető mutatvány), ahonnan csodás kilátás nyílik nemcsak a falura, hanem az összes környező magaslatra vagy tiszta időben akár a Magas-Tátrára is.

Ahogy a környékbeli falvak (Répáshuta, a már említett Bükkszentlászló, illetve a már elpusztult Gyertyánvölgy), úgy Bükkszentkereszt is az itt létrahozott hutának, azaz üvegolvasztó kemencének köszönheti létét. A 18. században a környékbeli erdők szolgáltatta bőséges faanyagból nyerték mind az üveggyártás egyik alapanyagaként szolgáló hamuzsírt (kálium-karbonátot), mind pedig a kemencék megfelelő hőfokra hevítéséhez szükséges fűtőanyagot. Bükkszentkereszten síküveget és ablaküveget egyaránt gyártottak, a 18. században egy időben Borsod vármegye második legnagyobb ipari üzeme volt (az ómassai vasgyár után), amely több mint 30 főt foglalkoztatott. Ma erre az időszakra a Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeuma emlékeztet, ahol az üveg alapanyagaival, az üveggyártás lépéseivel, az üvegfúvás segédeszközeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. A falu másik, messze földön ismert látnivalója a „bükki füvesember”, Szabó Gyuri bácsi gyógynövénykertje, ami a látogatók előtt is nyitva áll.

Festői környzet és még több ipari emlék 

A településről egy rövidebb emelkedő vezet ki az erdőig, majd Lillafüredig szinte végig élvezhetjük a gurulás élményét – a túra nehezén túl vagyunk. Útközben elsuhanunk a Szinva forrása, majd a lillafüredi libegő alsó állomása mellett is. Az 1080 méter hosszú drótkötélpálya 273 méternyi szintkülönbséget hidal át, ráadásul bringát is lehet szállítani vele – akinek van kedve még egyszer legurulni Bükkszentkeresztről, akár libegőzhet is egyet. A szomszédos Lillafüredi Sport- és Kalandparkban is számos élményben lehet részünk, például segwayt, monster bike-ot és hegyi rollert is lehet bérelni, vagy akár a lézerharcot is ki lehet próbálni. Aki nyugodtabb időtöltésre vágyik az elsősorban a Palotaszállóról ismert Lillafüreden, két barlangban ismerkedhet a föld mélyének rejtekeivel. Az egri út mellett található a Szent István-barlang, amelynek 170 méteres szakasza látogatható: a különleges, látványos oldásformák (pl. Mamut-fogsor, Anyóstorok) és a gyönyörű cseppkőképződmények miatt érdemes megvenni a belépőt a felszínről mélybe jutó karsztvíz által kialakított, időszakos forrásbarlangba. A közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található Anna-barlang a Szinva-forrás vizéből kivált mésztufában keletkezett, egyidős a kőzettel, azaz körülbelül 150-200 ezer éves. A barlang lezárt területén fakadó, rendkívül bővizű Anna-forrás biztosítja Miskolc ivóvízellátásának jelentős részét.

A földfelszínen is érdemes körülnézni: itt találjuk Magyarország legmagasabb (20 méteres) vízesését, a két világháború között épült híres Palotaszállót és függőkertjét, illetve a Garadna-patak kiszélesedő völgyében a Hámori-tavat, amelyen akár csónakázni is lehet egyet.

A festői környezetből akkor sem kell kiszakadni, amikor az újmassai őskohó felé vesszük az irányt, ugyanis az ipartörténeti emlék a Garadna völgyében található, néhány kilométerre Lillafüredtől. Fazola Henrik 1765-ben kezdett kohászati üzemeket telepíteni a Szinva és a Garadna völgyébe, majd vasolvasztót épített Felsőhámorban, amely mellett kovács- és szegverőüzem is létesült. A ma is látható kohót Fazola Frigyes (Henrik fia) építette Újmassán – tulajdonképpen a miskolci nehézipar ősét tisztelhetjük a robosztus épületben, amely mellett a Massa Múzeumban ismerkedhetünk meg behatóbban a kohó történetével. Az út másik oldalán egy kis műszaki skanzent találunk, ahol elsősorban különböző bányagépeket lehet közelebbről szemügyre venni. Akinek pedig ez sem lenne elég, az Felsőhámorban betérhet a Kohászai Múzeumba, ahol a vaskohászat története mellett a vas előállításának és feldolgozásának titkait ismerhetjük meg. Maga az épület egyébként az 1770-es évek végén épült, és a Diósgyőri Cs. Kir. Társulati Vasmű kancelláriájaként szolgált eredetileg.

Az őskohótól Miskolc felé tartva a lillafüredi elágazástól kezdve egyébként – főleg hétvégéken – jelentős forgalomra lehet számítani, ezért ez az útvonal talán legkevésbé élvezhető része. Mielőtt beérnénk Miskolcra, egy kitérőt az állatkert felé érdemes tenni a Majális parknál, néhány sarokkal arrébb pedig a diósgyőri papírgyár múzeumát lehet meglátogatni. Az egyedülálló papírtörténeti kiállítás a papír feltalálásának kezdetétől napjainkig kíséri végig a papírkészítés múltját, fejlődését, a jelenkori papírgyártást, és bemutatja a gyár több mint kétszázharminc éves történetét. A tárlat részét képezi egy bankjegy kiállítás is, amely az 1920-tól diósgyőrben gyártott, papírra készült bankjegyeket mutatja be a kezdetektől a legújabb sorozatú címletekig bezárólag. Egy korhű berendezéssel felszerelt, 18. századi mintára berendezett papírmerítő műhely koronázza meg a látnivalókat, és idézi fel a régi idők hangulatát.

A papírgyártól célszerű a forgalmas úttal párhuzamos kis utcákon gurulni Diósgyőr felé (a kerékpáros jelzések is erre vezetnek). Felső-Majláth közelében még egyszer keresztezzük a Lillafüredi Erdei Vasút sínpárját, majd előbb lakótelepi, utána kertvárosias környezetben kanyargunk kicsit. A vár előtti utolsó kitérőt a diósgyőri Szűz Mária neve templom miatt érdemes tenni, amely – bár napjainkban barokk megjelenésű – középkori eredetű; ezt leginkább a támpilléreken és az épület hajóján érzékelni.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • Vonattal érkezve a Miskolc-Tiszai pályaudvaron szálljunk le.

Megközelítés

  • Miskolc-Tiszai pályaudvarról a várost kelet-nyugati irányban átszelő (hol jobban, hol kevésbé kiépített) kerékpárúton, vagy a villamos vonalát követve lehet megközelíteni a diósgyőri várat (11,5 km).

Parkolás

  • A vár parkolóját a Tapolcarét utcában találjuk.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
48.098423, 20.688306
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
48°05'54.3"N 20°41'17.9"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34U 476793 5327286
w3w (what3words) 
///kérlel.pontoz.görgő
Navigáció Google Térképpel

Felszerelés

  • A túra – a bükkszentkereszti kilátóhoz vezető kitérőtől eltekintve – csak aszfaltúton vezet, így bármilyen típusú kerékpárral teljesíthető.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Nehézség
közepes
Hossz
37,3 km
Időtartam
5:00óra
Szintemelkedés
939 m
Szintcsökkenés
939 m
Szép kilátás Földtani érdekességek Körtúra Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp