MTSZ
MTSZ térképportál
Turista Magazin
TuristaShop
Kéktúra
Gerecse50
A kéktúrázás napja
Földtani érték
· Bakonyvidék
· 189 m
-
Sobri Jóska barlangja a szurdok oldalábanFénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
Hogy valóban itt lakott-e a neves betyár, vagy csak a nép nevezte el róla a búvóhelynek alkalmas barlangokat, ma már nem tudhatjuk. Az azonban biztos, hogy az összességében 22 m járathosszúsággal rendelkező, közel 5 méteres magasságig felszökő üregben többször is menedékre lelt állat és ember egyaránt.
Barlangnézés csak gyakorlottaknak
A barlanghoz alig kivehető, kitett és veszélyes ösvény kapaszkodik fel; csak a sziklás környezetben jártasak vállalják be a kalandos megközelítést! Az ösvényt a tanösvény geológiai értékeket bemutató táblája felett, a sziklák felé fordulva találhatjuk meg. A meredek és kitett, sziklás csapás csak biztos léptekkel járható, ezért legyünk nagyon óvatosak – nem véletlenül rejtőzött itt a híres bakonyi betyár.
Cseppkövek nélkül is díszes
Ezeket a hegyeket a Dunántúl jellemző kőzete, a fődolomit alkotja, amely 220 millió évvel ezelőtti képződésének körülményeit jól tükröző, vastag padokban, párhuzamos rétegekben szilárdult meg. Egy ilyen, észak felé kibillent réteg mentén ferde rámpa vezet a patakvölgy felett 20-30 méteres magasságban nyíló barlang bejáratához Balinka irányából. A rámpa végén a kőzetréteg felboltozódik, és sötét torokkal közel 3 méteres barlangi száj nyit utat a hegy belsejébe. Az üreg alja közel vízszintes, enyhén balra, felfelé emelkedik a törmelékhalomtól beszűkülő, sekély járat.
A dolomitra nem jellemző a barlangképződés, csak sekély, kiboltozódó üregek képződnek a repedések, réteglapok mentén, ahol kipereg a kőzetanyag. Jellegzetes barlangi képződmények nem is díszítik, ennek ellenére látványos a sziklaszurdokra tekintő, falban „függő” üreg. Környezetét tölgyes-kőrises karsztbokorerdő borítja, amely csak szellősen fedi a szurdok kitett oldalát. A meredek hegyoldal tavasszal hamar felmelegszik, így tarka, mészkedvelő virágok díszítik, mint amilyen a leánykökörcsin, a tavaszi hérics és az apró nőszirom.
A Bakony betyárja
Sobri Jóska az elfogására kiadott körözőlevél szerint „sudár termetű, fehér bőrű, csinos arcú" legény volt, alig húsz évesen már betyárkodásra adta a fejét, bandájával a Bakonyban és a Nyugat-Dunántúlon fosztogatott. Leghíresebb tettei a győri káptalan, illetve hajdenczi Hunkár Antal ezredes kirablása volt, ami után nádori parancsra a pandúrok az elfogására indultak – végül Lápafőnél egy kézitusában esett el. A népnyelv még sokáig őrizte nevét, legendákban, dalokban, táncokban élt tovább az emlékezete.
Nyitvatartás
| hétfő | 00:00–24:00 |
| kedd | 00:00–24:00 |
| szerda | 00:00–24:00 |
| csütörtök | 00:00–24:00 |
| péntek | 00:00–24:00 |
| szombat | 00:00–24:00 |
| vasárnap | 00:00–24:00 |
Árak:
Ingyenes
Tömegközlekedéssel
- A Balinka, Ifjúsági tábor megállóhely található a legközelebb a barlanghoz.
- A Budapest és Bakonybél között közlekedő közvetlen járattal a barlanghoz legközelebb a Balinka, községháza megállóhelyre érkezhetünk.
- A Bodajk, lakótelepi elágazás megállóhely távolabb van, de ide több busz jár.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- A Balinka, Ifjúsági tábor megállótól a K◼, majd a K jelzést követve érjük el a barlangi ösvényt (1,2 km, 45 m szintemelkedés).
- A Balinka, községházától keletre, Bodajk irányába kell továbbmenni a főúton, aztán az ifjúsági tábortól a K◼, majd a K jelzést követve érjük el a barlang ösvényét (2,7 km, 45 m szintemelkedés).
- A Bodajk, lakótelepi elágazástól a K jelzésen érkezünk a Gaja-szurdokba, majd a jelzetlen ösvényen a barlanghoz (3 km, 133 m szintemelkedés)
- A Gaja-völgyi Tájcentrum parkolójából, a szurdok déli, alsó végéből a K+, majd a K jelzést követve érünk a barlang alá (2,5 km, 50 m szintemelkedés).
Parkolás
- Autónkat a Gaja-szurdok déli, alsó végénél, a Gaja-völgyi Tájcentrum parkolójában hagyhatjuk.
- Ha Balinka felől indulnánk, az ifjúsági tábor mellett kiágazó útnál parkolhatunk.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
A Bakonykúti és Bodajk közötti etap jellegzetesen bakonyi részletekkel „búcsúztatja” a hegységet. Az egész Dunántúl legváltozatosabb Kéktúra ...
A Gaja patak és a száraz fennsíki tájak váltakozása határozza meg a Kéktúra e szakaszát. A Bakony változatos keleti részén két szurdokot és két ...
Tömény, látványos körtúra a Bakony legkeletebbi részén, ahol egy kellemes sétával bejárjuk a méltán híres Gaja-szurdokot és a Bodajk feletti ...
Bodajkról indulva előbb átkelünk a Móri-árok lapályán, majd Csókakő vára mellett vetjük bele magunkat a Dunántúli-középhegység soron következő ...
A Bakonykúti és Bodajk közötti etap jellegzetesen bakonyi részletekkel „búcsúztatja” a hegységet. Az egész Dunántúl legváltozatosabb Kéktúra ...
A Gaja patak és a száraz fennsíki tájak váltakozása határozza meg a Kéktúra e szakaszát. A Bakony változatos keleti részén két szurdokot és két ...
Tömény, látványos körtúra a Bakony legkeletebbi részén, ahol egy kellemes sétával bejárjuk a méltán híres Gaja-szurdokot és a Bodajk feletti ...
Bodajkról indulva előbb átkelünk a Móri-árok lapályán, majd Csókakő vára mellett vetjük bele magunkat a Dunántúli-középhegység soron következő ...
Felhasználói kérdések