Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Top

Gaja-szurdok-kör Bodajk extráival

· 10 értékelés · Gyalogtúra · Keleti Bakony · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Gaja-szurdok a levegőből. A háttérben Bodajk és a Móri-árok
    / A Gaja-szurdok a levegőből. A háttérben Bodajk és a Móri-árok
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ádám–Éva-fa a Gaja-szurdokban
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Sobri Jóska barlangja a szurdok oldalában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bodajki sípálya tetején belépünk a fennsíki tölgyesbe
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bodajk központja a kálváriáról; a Móri-árok túloldalán a Vértes nyugati frontja feszül
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Alba Regia-forrás rendezett amfiteátruma
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gaja-szurdok egy jellegzetes áttörése a sziklafalat kerülő patakkal
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a völgyre a szurdok sziklafaláról
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gaja patak keresztezése az Ádám–Éva-fánál, a szurdok alsó szakaszán
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az öreg gyertyánok és tölgyek őrizte Gaja patak a szurdok középső szakaszán
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Patakparti széles sétaút a Gaja-szurdok felső szakaszán
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A pihenőkkel szegélyezett Pisztrángos-tó a szurdok alsó kiszélesedésénél
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 7 6 5 4 3 2 1 km Gaja-szurdok Károlyi-kilátó (Gaja-szurdok)
Tömény, látványos körtúra a Bakony legkeletebbi részén, ahol egy kellemes sétával bejárjuk a méltán híres Gaja-szurdokot és a Bodajk feletti kilátópontokat. A túra végén pedig a gyógyvizű forrásra épült strandfürdőben moshatjuk le a túra porát.
nyitva
könnyű
7,3 km
2:10 óra
211 m
208 m
Bodajk és a Gaja-szurdok már a középkorban is kedvelt uralkodói kirándulóterület volt - csak akkor a kirándulást vadászatnak hívták, hogy legyen benne izgalom is. A Károlyi család hazánk egyik legelső vadaskertjét hozta itt létre, hogy szeretett időtöltésüknek hódoljanak a gróf urak. Nyugtató hatása miatt a bodajki hőforrás is népszerű célpont volt a nemesség körében. A környéken folyó bányászat következtében vize a 20. század második felében elapadt, de a bányák bezárása után helyreállt. Jelenleg komoly fejlesztések történnek a városban a fürdővel és a vízrendezéssel kapcsolatban.

A szerző tippje

  • Bodajk patinás fürdője kicsi, de hangulatos; a túra végeztével érdemes meglátogatni. A természetesen, 20 fokosan feltörő vizet nem melegítik, ezért csak jó időben élvezhető, de akkor remekül felfrissít.
 
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-04-15
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
258 m
Legalacsonyabb pont
151 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A szurdokba ereszkedésnél az utolsó métereken sziklás területen halad a turistaút. Főként esős időben óvatosan ereszkedjünk le itt, mert a kijárt, lekerekedett mészkősziklák rendkívül csúszósak lehetnek.

Kezdés

Bodajk, lakótelepi elágazás buszmegálló (150 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.324320, 18.231896
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°19'27.6"N 18°13'54.8"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 290836 5244921
w3w (what3words) 
///vásárok.illeték.szelet

Végpont

Bodajk, Szűz Mária kegytemplom

Útleírás

Itiner:

  • Bodajkról a K jelzésén indulunk a volt sípályán keresztül a Gaja-szurdok északi végébe, majd a Pisztrángos-tóig.
  • A tótól a K+ jelzésen jövünk vissza egy rövid szakaszon a patak jobb partján, és kapaszkodunk fel a peremre az Alba Regia-forráshoz.
  • A forrástól a P jelzésen indulunk vissza Bodajkra, majd a P+ jelzésre áttérve, a kálvárián keresztül érkezünk a faluközpontba.

A túráról részletesen:

Indulás a Móri-árokból

Bodajk közlekedési központjából indulunk a Táncsics Mihály utcáról, ahol az Országos Kéktúra útvonala is keresztezi a várost és a Móri-árkot. A település a honfoglalás korától lakott, ám az egész környékhez hasonlóan a török hódoltság alatt elnéptelenedett; a 18. század legelején magyar, szlovák és német telepesek érkeztek ide. Kedvező pozíciója folytán mezővárossá vált, jelenleg is városi ranggal bír. A 19. században kedvelt fürdőhely lett a központban feltörő langyos víznek köszönhetően, melynek gyógyerőt tulajdonítottak. A magnéziumban gazdag, átlaghőmérséklet feletti forrásvizet egy hangulatos, vízinövényekkel benőtt medencébe engedik, ahol a nap melegíti tovább.

A Dózsa György utcán a K jelzésen hagyjuk el a települést délnyugat felé, ahol egy kezdetleges, régi sípálya nyiladékán kapaszkodunk a Bodajk feletti domboldalban. A történelem folyamán sokáig a csókakői vár fennhatósága alá tartozott a település. Innen a város feletti dombról egyértelművé válik a helyzet, ugyanis a Móri-árok túloldalán dölyfösen világítanak Csókakő fehér sziklái és a rajtuk trónoló, fehérre meszelt vár. A szomszédos település már a Vérteshez tartozik, de a tektonikus árokban húzódó hadi út a legkézenfekvőbb természetes összeköttetés a Kárpát-medence belseje és a Duna felső folyása között, mely meghatározta a vidék történelmét.

A Bakony szélén

Az egykori sípálya nyiladéka egyre szűkebbre zárul, ahogy a hegy tetejéhez közeledünk. Az erdő szélén egy öreg tölgyfa mellett megérkezünk a Bakony keleti pereméhez. Innentől változatos erdőkben haladunk majdnem túránk végéig, jellegében vegyes lombhullató fiatalos erdőkben, bár néhol egész természetközeli állapotkat tapasztalunk az emberkéz alatt erősen átformált tájon. A sípálya folytatásában nyiladék osztja ketté az erdőt, melyet a turistaút is követ.

Egy derékszögű jobbkanyarral letérünk erről a nyomvonalról, de ha egyenesen mennénk, a Károlyi-kilátóhoz jutunk ki, ahonnan a legjobb kilátás adódik a szurdokra és a felette hullámzó erdőkre. Ha van rá kapacitásunk, érdemes ezt a rövid kitérőt beiktatni, de ha nem, a következő szakaszon több természetes kilátópontot is érintünk. A turistaút ugyanis egyre közelebb kerül a szurdok széléhez és a sziklás letörésnél megritkuló erdőből, a füves peremről belátunka a délkelet felé kanyargó Gaja-szurdok sűrű erdővel benőtt bevágásába. Érdekes, hogy miért a hegyek között törte át magát a patak és miért nem folytatta folyását a Móri-árok felé, hogy Bodajknál érjen ki a lokális mélypontra. A Gaja-szurdok lefutása párhuzamos a Móri-árok tektonikus mélyedésével, feltehetően a szurdokot is ugyanazok az erők nyitották meg a patak előtt, melyet a folyó víz csak tovább mélyített.

A szurdok szklás peremén oldalazik le a turistaút a völgyfenékre és a Varjúvárnál leérkezünk a völgytalpra. A szurdok bejáratánál lévő panzió az egykoron a hegyoldalban állt várról kapta a nevét, ám a névadó erődítést az alatta lévő sziklával együtt elbányászták, így már csak töredékei maradtak meg az egykori sáncoknak.

A Gaja pataknál

A völgytalpat elérve a K jelzés élesen visszakanyarodik a folyásiránynak megfelelően. Patakparti, hangulatos erdőben, széles turistaúton andalgunk lefelé a bágyadtan csörgedező vízzel. Mára már több helyen visszaduzzadt a patak, korántsem képviseli a szurdokokon áttörő, erodáló természeti erőt. A Keleti-Bakony fő vízfolyásaként azonban erdei környezethez mérten jelentős hozammal bír, mindenképpen hangulatos eleme a tájnak. A szurdok aljának árnyas erdejében haladunk lefele az erdőgazdálkodó által kihelyezett információs táblákkal, amik a környező vidékről mesélnek.

Az első kanyarnál sziklássá válik a völgyoldal. A szurdok geológiáját és barlangjait bemutató információs táblánál kitaposott ösvény indul a sziklák irányába. Itt a meredek mészkőfalakat és a padosan elváló kőzetfelszínt tudjuk megvizsgálni a természetes feltárásnál. Sokan a Sobri Jóska-barlangot is itt keresik, ami valóban a szikla tetején nyílik, ám a ferde padokon úgy tudjuk csak megközelíteni a sziklaüreget, ha nem a táblánál, hanem pár tíz méterrel visszább, a völgyben indulunk a hegyoldalnak. A barlanghoz alig kivehető ösvény kapaszkodik fel, ám ez rendkívül veszélyes! A sziklás környezetben könnyen visszacsúszhatunk, így csak azok vállalják be a kalandot, akik biztonságosan mozognak a kitett, meredek terepen. Nem hiába itt rejtőzött a legenda szerint Sobri Jóska, a Bakony híres betyárja. A sziklamélyedés védettsége, sík aljzata, a közeli patak és Balinka igazi betyárkomfortot teremtett az erdőn élő törvényen kívülieknek.

Innentől a völgy játékosan kanyarog a meredeken letörő sziklás gerincek között. Az árnyas erdő végigkíséri a patakot, amely széles, öreg fákkal támasztott partjával igazi idillt teremt. Egy sziklás kiszögellés mögött kis rétre érkezünk, ahol egykor az Ádám–Éva-fa állt. Napjainkra csak az Ádám-fa kidőlt, kiszáradt törzse nyújt remek játszóteret a szurdokban túrázó gyerekeknek. A rétnél kis völgyecske indul balra fel a hegyoldalon, amerre mi is továbbmegyünk majd, de előtte még érdemes kicsit lejjebb kísérni a Gaját. Egy híddal átkerül a turistaút a túlpartra, ahol öreg fákkal szegélyezett, gyönyörű réthez érünk. A tisztás szélén mesterséges, bájos tó és a Gaja-völgyi Tájcentrum központi épülete áll, ahol ehetünk, ihatunk, informálódhatunk, de leginkább élvezhetjük az erdei tisztás nyújtotta idilli hangulatot.

Kapaszkodás vissza Bodajkra

Ha feltöltődtünk és kipihentük magunkat, visszasétálunk az Ádám-Éva-fához, amihez a patak jobb partján is visszajuthatunk a K+ jelzésen, ugyanis ezt a jelet követjük majd. A Gaja patakot hátrahagyó turistaút egy kacskaringós, sikátorszerű völgyben kapaszkodik ki a szurdokból. A gyenge folyású kis patak egy szépen felújított forrásból, az egykori Haja-kút vagy Borjú-kút névről átkeresztelt Alba Regia-forrásból tör elő. A biztos hozamú, hűs forrásnál mi is felfrissülhetünk, Innen már szinte emelkedés nélkül folytatjuk a fennsíkon utunkat.

A forrástól a P jelzés visz vissza Bodajkra egyre fiatalabb és cserjés tisztásokkal szaggatott részen, hogy aztán az utolsó kis hegyhátat is meglovagolva feltűnjön előttünk ismét a település. Az első házaknál leágazik a P jelzés a lakott terület széle felé, mi viszont a P+ jelekre váltva megyünk tovább egyenesen a Kesellő hegy sziklás tömbjét enyhén kerülve a kálvária felé.

A kálvária feszületeitől remek panoráma tárul a tájra. Körülöttünk a település és tágabb környezetében a Móri-árok síkja fogja körbe a várost 180 fokban. Meghatározó elem a Vértes nyugati letörése az árok túloldalán az újjáépült csókakői várral. A stációk vonalán ereszkedő keresztút a velünk egy magasságban lévő templomtorony felé vezet le a dombról. A templomnál visszaérkezünk a falu központjába, ahol vendéglő, kisbolt, strandfürdő vagy buszmegálló vár minket.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Bodajk, lakótelepi elágazás buszmegállóba érkezünk, ahova több irányból jön helyközi és gyorsjárat is.
  • Bodajk, városháza buszmegállóból tudunk leggyorsabban hazamenni, de a gyorsjáratok Budapest és Zirc között csak a Bodajk, lakótelepi elágazásnál állnak meg.
  • A vonatközlekedés ritka és lassú ezen a vonalon, ráadásul a falu túlvégén van a vasútállomás, nem érdemes ezt a közlekedési eszközt választani.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, és egy másik buszmegálló közvetlen közelébe érkezik.
  • A Bodajk, városháza buszmegálló a templomtól 50 méterre északnyugat felé, a Petőfi utcán található. 
  • A kezdő- és végpont megállóját a Petőfi Sándor utca köti össze (350 m).

Parkolás

  • A templom mellett vagy közvetlenül a Bodajk, városháza buszmegálló mellett találunk parkolót. A parkolótól a Dózsa György úton érdemes a túrába becsatlakozni.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.324320, 18.231896
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°19'27.6"N 18°13'54.8"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 290836 5244921
w3w (what3words) 
///vásárok.illeték.szelet
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

5,0
(10)
Horváth Gabor
2021-04-10 · Közösség
2021. április 10.
Fénykép: Horváth Gabor, Közösség
2021. április 10
Fénykép: Horváth Gabor, Közösség
2021. április 10.
Fénykép: Horváth Gabor, Közösség
Beáta Molnár-Nagy
2021-04-10 · Közösség
Tényleg gyönyörű hely,az útvonal csodálatos, de szerintem ez nem egy könnyű túra, van benne egy elég meredek, sziklás rész. 3,5 éves gyerekkel mentünk kényelmes tempóban, de nem csiga lassan, így is több mint 4 óra volt és a tóig el sem jutottunk. Ennek ellenére nagyon élveztük.
Mutass többet!
2021. április 10., szombat 16:31:24
Fénykép: Beáta Molnár-Nagy, Közösség
Sagi Vivi
2021-04-06 · Közösség
Fénykép: Közösség
2021. április 5., hétfő 17:08
Fénykép: Vivi Sagi, Közösség
Az összes értékelés mutatása

A közösség fényképei

2021. április 10.
2021. április 10
2021. április 10.
2021. április 10., szombat 16:31:24
+ 26

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
7,3 km
Időtartam
2:10 óra
Szintemelkedés
211 m
Szintcsökkenés
208 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp