Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Gaja-szurdok-kör Bodajk extráival

· 2 értékelés · Gyalogtúra · Keleti Bakony · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Gaja-szurdok a levegőből. A háttérben Bodajk és a Móri-árok
    / A Gaja-szurdok a levegőből. A háttérben Bodajk és a Móri-árok
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ádám-Éva fa a Gaja-szurdokban
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Sobri Jóska barlangja a szurdok oldalában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bodajki sípálya tetején belépünk a fennsíki tölgyesbe
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bodajk központja a Kálváriáról; a Móri-árok túloldalán a Vértes nyugati frontja feszül
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Alba Regia-forrás rendezett amfiteátruma
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gaja-szurdok egy jellegzetes áttörése a sziklafalat kerülő patakkal
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a völgyre a szurdok sziklafaláról
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gaja patak keresztezése az Ádám-Éva-fánál, a szurdok alsó szakaszán
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az öreg gyertyánok és tölgyek őrizte Gaja patak a szurdok középső szakaszán
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Patakparti széles sétaút a Gaja-szurdok felső szakaszán
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A pihenőkkel szegélyezett Pisztrángos-tó a szurdok alsó kiszélesedésénél
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 7 6 5 4 3 2 1 km Gaja-szurdok Károlyi-kilátó (Gaja-szurdok)

Tömény, látványos körtúra a Bakony legkeletebbi részén, ahol egy kellemes sétával bejárjuk a méltán híres Gaja-szurdokot és a Bodajk feletti kilátópontokat. A túra végén pedig a gyógyvizű forrásra épült strandfürdőben moshatjuk le a túra porát.
nyitva
könnyű
7,3 km
2:10 óra
211 m
208 m
Bodajk és a Gaja-szurdok már a középkorban is kedvelt uralkodói kirándulóterület volt - csak akkor a kirándulást vadászatnak hívták, hogy legyen benne izgalom is. A Károlyi család hazánk egyik legelső vadaskertjét hozta itt létre, hogy szeretett sportjuknak hódoljanak a gróf urak. A bodajki hőforrás is népszerű célpont volt a nemesség körében nyugtató hatása miatt. A környéken folyó bányászat következtében vize a 20 század második felében elapadt, de a bányák bezárása után helyreálltak a viszonyok. Jelenleg komoly fejlesztések történnek a városban a fürdővel és a vízrendezéssel kapcsolatban.

A szerző tippje

  • Bodajk patinás fürdője kicsi, de hangulatos; a túra végeztével érdemes meglátogatni. A természetesen, 20 fokosan feltörő vizet nem melegítik, ezért csak jó időben élvezhető, de akkor remekül felfrissít.
 
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2020-09-25

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
258 m
Legalacsonyabb pont
151 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A szurdokba ereszkedésnél az utolsó métereken sziklás területen halad a turistaút. Főként esős időben óvatosan ereszkedjünk le itt, mert a kijárt, lekerekedett mészkősziklák rendkívül csúszósak lehetnek.

Kezdés

Bodajk, lakótelepi elágazás buszmegálló (150 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.324320, 18.231896
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°19'27.6"N 18°13'54.8"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 290836 5244921
w3w (what3words) 
///vásárok.illeték.szelet

Végpont

Bodajk, Szűz Mária kegytemplom - EZT MOST MIÉRT?!?

Útleírás

Itiner:

  •  Bodajkról a K jelzésén indulunk a volt sípályán keresztül a Gaja-szurdok északi végébe, majd a Pisztrángos-tóig.
  • A tótól a K+ jelzésen jövünk vissza egy rövid szakaszon a patak jobb partján, és kapaszkodunk fel a peremre az Alba Regia-forráshoz.
  • A forrástól a P jelzésen indulunk vissza Bodajkra, majd a P+ jelzésre áttérve, a kálvárián keresztül érkezünk a faluközpontba.

A túráról részletesen:

Indulás a Móri-árokból

Bodajk közlekedési központjából indulunk a Táncsics Mihály utcáról, ahol az Országos Kéktúra útvonala is keresztezi a várost és a Móri-árkot. A település a honfoglalás korától lakott, ám az egész környékhez hasonlóan a török hódoltság alatt elnéptelenedett; a 18. század legelején magyar, szlovák és német telepesek érkeztek ide. Kedvező pozíciója folytán mezővárossá vált, jelenleg is városi ranggal bír. A 19. században kedvelt fürdőhely lett a központban feltörő langyos víznek köszönhetően, melynek gyógyerőt tulajdonítottak. A magnéziumban gazdag, átlaghőmérséklet feletti forrásvizet egy hangulatos, vízinövényekkel benőtt medencébe engedik, ahol a nap melegíti tovább.

A Dózsa György utcán a K jelzésen hagyjuk el a települést délnyugat felé, ahol egy kezdetleges, régi sípálya nyiladékán kapaszkodunk a Bodajk feletti domboldalon. A történelem folyamán sokáig a csókakői vár fennhatósága alá tartozott a település. Innen a város feletti dombról egyértelművé válik a helyzet, ugyanis a Móri-árok túloldalán dölyfösen világítanak Csókakő fehér sziklái és a rajtuk trónoló, fehérre meszelt vár. A szomszédos település már a Vérteshez tartozik, de a tektonikus árokban húzódó hadi út a legkézenfekvőbb természetes összeköttetés a Kárpát-medence belseje és a Duna felső folyása között, mely meghatározta a vidék történelmét.

A Bakony szélén

Az egykori sípálya nyiladéka egyre szűkebbre zárul, ahogy a hegy tetejéhez közeledünk.Az erdő szélén egy öreg tölgyfa mellett megérkezünk a Bakony keleti pereméhez. Innentől változatos erdőkben haladunk majdnem túránk végéig, jellegében vegyes lombhullató fiatalos erdőkben, bár néhol egész természetközeli állapotkat tapasztalunk az emberkéz alatt erősen átformált tájon. A sípálya folytatásában nyiladék osztja ketté az erdőt, melyet a turistaút is követ.

Egy derékszögű jobbkanyarral letérünk erről a nyomvonalról, de ha egyenesen mennénk, a Károly-kilátóhoz jutunk ki, ahonnan a legjobb kilátás adódik a szurdokra és a felette hullámzó erdőkre. Ha van rá kapacitásunk, érdemes ezt a rövid kitérőt beiktatni, de ha nem, a következő szakaszon több természetes kilátópontot is érintünk. A turistaút ugyanis egyre közelebb kerül a szurdok széléhez és a sziklás letörésnél megritkuló erdőből, a füves peremről belátunka a délkelet felé kanyargó Gaja-szurdok sűrű erdővel benőtt bevágásába. Érdekes, hogy miért a hegyek között törte át magát a patak és miért nem folytatta folyását a Móri-árok felé, hogy Bodajknál érjen ki a lokális mélypontra. A Gaja-szurdok lefutása párhuzamos a Móri-árok tektonikus mélyedésével, feltehetően a szurdokot is ugyanazok az erők nyitották meg a patak előtt, melyet a folyó víz csak tovább mélyített.

A szurdok szklás peremén oldalazik le a turistaút a völgyfenékre és a Varjúvárnál leérkezünk a völgytalpra. A szurdok bejáratánál lévő panzió, a hegyoldalban állott várról kapta a nevét, ám a névadó erődítést az alatta lévő sziklával együtt elbányászták, így már csak töredékei maradtak meg az egykori sáncoknak.

A Gaja pataknál

A völgytalpat elérve a K jelzés élesen visszakanyarodik a folyásiránynak megfelelően. Patakparti, hangulatos erdőben, széles turistaúton andalgunk lefelé a bágyadtan csörgedező vízzel. Mára már több helyen visszaduzzadt a patak, korántsem képviseli a szurdokokon áttörő, erodáló természeti erőt. A Keleti-Bakony fő vízfolyásaként azonban erdei környezethez mérten jelentős hozammal bír, mindenképpen hangulatos eleme a tájnak. A szurdok aljának árnyas erdejében haladunk lefele az erdőgazdálkodó által kihelyezett információs táblákkal, amik a környező vidékről mesélnek.

Az első kanyarnál sziklássá válik a völgyoldal. A szurdok geológiáját és barlangjait bemutató információs táblánál kitaposott ösvény indul a sziklák irányába. Itt a meredek mészkőfalakat és a padosan elváló kőzetfelszínt tudjuk megvizsgálni a természetes feltárásnál. Sokan a Sobri Jóska-barlangot is itt keresik, ami valóban a szikla tetején nyílik, ám a ferde padokon úgy tudjuk csak megközelíteni a sziklaüreget, ha nem a táblánál, hanem pár tíz méterrel visszább, a völgyben indulunk a hegyoldalnak. A barlanghoz alig kivehető ösvény kapaszkodik fel, ám ez rendkívül veszélyes! A sziklás környezetben könnyen visszacsúszhatunk, így csak azok vállalják be a kalandot, akik biztonságosan mozognak a kitett, meredek terepen. Nem hiába rejtőzött itt a legenda szerint Sobri Jóska, a Bakony híres betyárja. A sziklamélyedés védettsége, sík aljzata, a közeli patak és Balinka igazi betyárkomfortot teremtett az erdőn élő törvényen kívülieknek.

Innentől a völgy játékosan kanyarog a meredeken letörő sziklás gerincek között. Az árnyas erdő végigkíséri a patakot, ami széles, öreg fákkal támasztott partjával igazi idillt teremt. Egy sziklás kiszögellés mögött kis rétre érkezünk, ahol egykor az Ádám-Éva-fa állt. Napjainkra csak az Ádám-fa kidőlt, kiszáradt törzse ad remek játszóteret a szurdokban túrázó gyerekeknek. A rétnél kis völgyecske indul balra fel a hegyoldalon, amerre mi is továbbmegyünk majd, de előtte még érdemes kicsit lejjebb kísérni a Gaja patakot. Egy híddal átkerül a turistaút a túlpartra, ahol öreg fákkal szegélyezett, gyönyörű réthez érünk. A tisztás szélén mesterséges, bájos tó és a Gaja-völgyi Tájcentrum központi épülete áll, ahol ehetünk, ihatunk, informálódhatunk, de leginkább élvezhetjük az erdei tisztás nyújtotta idilli hangulatot.

Kapaszkodás vissza Bodajkra

Ha feltöltődtünk és kipihentük magunkat, visszasétálunk az Ádám-Éva-fához, amihez a patak jobb partján is visszajuthatunk a K+ jelzésen, ugyanis ezt a jelet követjük majd. A Gaja patakot hátrahagyó turistaút egy kacskaringós, sikátorszerű völgyben kapaszkodik ki a szurdokból. A gyenge folyású kis patak egy szépen felújított forrásból, az egykori Haja-kút vagy Borjú-kút névről átkeresztelt Alba Regia-forrásból tör elő. A biztos hozamú, hűs forrásnál mi is felfrissülhetünk, Innen már szinte emelkedés nélkül folytatjuk a fennsíkon utunkat.

A forrástól a P jelzés visz vissza Bodajkra egyre fiatalabb és cserjés tisztásokkal szaggatott részen, hogy aztán az utolsó kis hegyhátat is meglovagolva feltűnjön előttünk ismét a település. Az első házaknál leágazik a P jelzés a lakott terület széle felé, mi viszont a P+ jelekre váltva megyünk tovább egyenesen a Keselő-hegy sziklás tömbjét enyhén kerülve a kálvária felé.

A Kálvária feszületeitől remek panoráma tárul a tájra. Körülöttünk a település és tágabb környezetében a Móri-árok síkja fogja körbe a várost 180 fokban. Meghatározó elem a Vértes nyugati letörése az árok túloldalán az újjáépült csókakői várral. A stációk vonalán ereszkedő keresztút a velünk egy magasságban lévő templomtorony felé vezet le a dombról. A templomnál visszaérkezünk a falu központjába, ahol vendéglő, kisbolt, strandfürdő vagy buszmegálló vár minket igényeink szerint.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Bodajk, lakótelepi elágazás buszmegállóba érkezünk, ahova több irányból jön helyközi és gyorsjárat is.
  • Bodajk, városháza buszmegállóból tudunk leggyorsabban hazamenni, de a gyorsjáratok Budapest és Zirc között csak a Bodajk, lakótelepi elágazásnál állnak meg.
  • A vonatközlekedés ritka és lassú ezen a vonalon, ráadásul a falu túlvégén van a vasútállomás, nem érdemes ezt a közlekedési eszközt választani.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, és egy másik buszmegálló közvetlen közelébe érkezik.
  • A Bodajk, városháza buszmegálló a templomtól 50 méterre északnyugat felé, a Petőfi utcán található. 
  • A kezdő- és végpont megállóját a Petőfi Sándor utca köti össze (350 m).

Autóval

  • A templom mellett vagy közvetlenül a Bodajk, városháza buszmegálló mellett találunk parkolót. A parkolótól a Dózsa György úton érdemes a túrába becsatlakozni.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.324320, 18.231896
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°19'27.6"N 18°13'54.8"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 290836 5244921
w3w (what3words) 
///vásárok.illeték.szelet
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

5,0
(2)
Profilkép
László Tarsoly
2020-10-04 · Közösség
Szuper túra, nagyon szép helyeken vezet, a szurdok előtt nagyon meredek sziklás szakasz vezet lefelé. Időben inkább 4 óra, 2 óra max. erőltetett menetben.
Mutass többet!
Bodajk, kálvária
Fénykép: László Tarsoly, Közösség
Pisztrángos tó
Fénykép: László Tarsoly, Közösség
Kilátás
Fénykép: László Tarsoly, Közösség
Szabó Vera
2020-08-21 · Közösség
Nagyon szép a táj, igazi vadregényes. A patak miatt kutyákkal is nagyszerű túra.
Mutass többet!
2020. augusztus 21., péntek du. 8:56:58
Fénykép: Szabó Vera, Közösség
2020. augusztus 21., péntek du. 8:57:25
Fénykép: Szabó Vera, Közösség
2020. augusztus 21., péntek du. 8:58:00
Fénykép: Szabó Vera, Közösség
2020. augusztus 21., péntek du. 8:58:51
Fénykép: Szabó Vera, Közösség

A többiek fényképei

Bodajk, kálvária
Pisztrángos tó
Kilátás
2020. augusztus 21., péntek du. 8:56:58
+ 3

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
7,3 km
Időtartam
2:10óra
Szintemelkedés
211 m
Szintcsökkenés
208 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp