Történelem és természet, avagy Visegrádról a Pap-rétre

Itiner:

•  Visegrádról a királyi palota, a Salamon-torony, a bobpálya, a Sástói-rét, a Mester-rét és a József-forrás érintésével egészen Pap-rétig a zöld kerékpáros jelzést kövessük!

• A Pap-réttől északnyugat felé indulva a kék kerékpáros  jelzés mentén jutunk vissza az Apátkúti-völgyön át a Telegárthy- és Magda-forrás, a Bertényi Miklós Füvészkert és a Pisztrángos-tó érintésével Visegrádra.

A túra részletes leírása

Az állomást elhagyva átkelünk a 11-es úton, majd az első lehetőségnél elfordulunk balra, és a Dunával párhuzamosan haladunk tovább. A csendes kis utcában tekerve először a 350 szobát számláló királyi palota épületét pillantjuk meg. A 14. század elejéről származó úri lakhelyet Nagy Lajos, majd Mátyás király bővíttette egyre pompásabbá díszes teraszokkal, kutakkal, márványszobrokkal, fürdővel.

Előbb macskakőre vált az út, majd szép lassan elkezd emelkedni. A várfalak közé érve már alaposan kapaszkodni kell a kormányba – szerencsére hamar megérkezünk a Salamon-torony hatszög alakú, ötszintes épületéhez. Elnevezését a történelem homálya lengi körül: egyesek szerint I. László 1081 és 1082 között ide záratta be az ellene lázadó Salamon (volt) királyt – a történetre azonban rácáfol, hogy a torony csak jóval ezután, az 1250-es években épült. Érdemes elolvasni a falakon elhelyezett táblákat, amik az őskortól egészen a 20. század elejéig mesélnek a környék történetéről. A toronytól hátrapillantva a Duna és a túlsó part is szép arcát mutatja.

A várkapun kigurulva háromszáz méter után kiérünk a Panoráma útra. Ne feledjünk, ismét közúti forgalomban veszünk részt! A kaptatós emelkedőn eltekerünk a visegrádi sípálya, a jurta tábor, majd a bobpálya mellett, s ezután végre elhagyjuk az aszfaltot a sorompó mögött balra kanyarodva.

Tekerés a természet mélyén

Tágas tisztás mellett kapaszkodunk, majd gyors lejtmenettel fejest ugrunk a visegrádi erdők varázslatos világába. A Sas-hegy oldalába érve két nyomtávos erdei úton tekerünk feljebb és feljebb. A Sóstói-réten kiépített pihenőhely csábít egy rövid, de kiérdemelt szusszanásra, hiszen a mászás nehezebb részét már letudtuk. Innen rövid, de meredek lejtőzés után érünk a Visegrádi-kapuhoz. Ha nagyon jól állunk erővel és idővel, akkor érdemes itt egy háromszáz méteres kitérőt tenni gyalog a K, majd a K▲ jelzésen, hiszen a Borjúfőről bámulatos kilátás tárul elénk Visegrád irányába.  Eredeti utunkat folytatva élvezetes szakaszok következnek kényelmes, nem túl megterhelő emelkedőkkel. A Mester-rét tisztására érve legyünk szemfülesek a kereszteződésben: előbb balra tartsunk, majd élesen forduljunk vissza jobbra! Miután megtaláltuk a helyes irányt, a következő szakaszon már csak arra kell figyelni, hogy az erdészeti munkagépek által hagyott nyomvályúk ne vezessék meg kerekeinket.

Hamarosan tekintélyes erdei elágazáshoz érünk. Érdemes memorizálni az Etetői-rét melletti helyszínt, mert ebből a pontból kerékpárral több irányba is eljuthatunk. A piros kerékpáros jelzés észak felé induló ága Dunabogdányba visz, a keleti pedig Tahitótfaluba. Mi továbbra is a zöldön folytatjuk az utat.

A Pap-rét előtti megpróbáltatások

Pár perc után a József-forráshoz érünk, ahol kiváló lehetőség adódik egy alapos felfrissülésre. Szükségünk is lesz rá, hiszen az egyik leggonoszabb szakasz következik: egyre sűrűbben metsszük át a szintvonalakat a makacsul kitartó emelkedőn. Az utolsó erőpróba azután jön, hogy a jobbról beágazó dózerút keresztezi az ösvényünket. Adjunk bele mindent, tartsunk ki! Az emelkedő végén kiérünk egy szélesebb útra, ahol a P jelzések és az Országos Kéktúra K jelzései is mellénk szegődnek.

A gravitáció velünk van!

Túránk legmagasabb pontján vagyunk éppen, ahonnan földúton egy kilométernyi gurulással érünk a Pap-rétre. A híres erdei csomópontban északnyugat felé fordulva aszfalton kezdjük meg az ereszkedést. 10 kilométeren keresztül élvezhetjük az erőlködés nélküli gondtalan suhanást, a hűsítően simogató menetszelet – annál is inkább, mert kevés ennél szebb aszfaltozott útszakasz van a környéken. Ne legyünk restek néha megállni és rácsodálkozni a természet lenyűgöző szépségére! Ezen a szakaszon találunk forrást, kőfejtőt és impozáns sziklaformációkat is.

Az erdő szélét a Telgárthy-rétnél érjük el, ahol kiépített pihenő és étterem csábít rövid megállásra. Az Apátkúti-patakot követve a Magda-forrásnál, a Bertényi Miklós Füvészkertnél és a Pisztrángos-tónál is nézelődhetünk, mielőtt begurulnánk Visegrádra a túra kiindulási pontjához.