Élménytúra kerékpáron: kiruccanás Veszprémbe a Balaton partjáról

Itiner

Balatonalmádi és Veszprém között a 249-es jelölésű utat kövessük.

Veszprém és Alsóörs között a 248-as jelölésű utat kell követni.

• Alsóörs vasútállomástól indulva a balatoni bringakörön Balatonalmádi felé indulunk.
• Káptalanfüred állomása után egy vasúti átjárónál balra elhagyjuk a bringakört, és Veszprém felé kanyarodunk.
• Balatonalmádit a Töltés utcán szeljük át.
• Rátérünk a vödör-völgyi kerékpárútra.
• Szentkirályszabadján a piros kerékpáros jelzéseket követve tekerünk át.
• Veszprémig az út menti kerékpárúton jutunk el, majd egy hídon át érkezünk a városba.
• A második körforgalomban balra fordulunk, majd a 2. utcán ismét balra fordulunk.
• Átvágunk az ipartelepen, és kerékpárúton érkezünk Felsőörsre.
• A települést elhagyva ismét kerékpárúton gurulunk Alsóörsig.
• Alsóörs utcáin a táblákat követve érkezünk vissza a partra.

A túra részletes leírása

Alsóörs parti központjából indulunk, itt ugyanis minden megtalálható egy helyen: vasútállomás, parkoló, étel-ital, hajóállomás és tóra néző közpark is. A sínek mellett csatlakozunk rá a balatoni bringakörre, amin Balatonalmádi felé indulunk. A 71-es út és a vasúti töltés közt hangolódunk rá a túrára; a bemelegítésnek is kiváló szakaszon jobbra a nádas mögött felbukkan a Balaton, balra nézve pedig az Alsóörs feletti dombokra nyílik rálátás.

Balatonalmádi Káptalanfüred nevű településrészére érve átkelünk a síneken, majd a strand előtt eltekerve folytatjuk utunkat a hangulatos Kócsag utcán. Az első kanyarban egy csónakos installáció és egy Veszprém feliratú kerékpáros tábla jelzi, hogy forduljunk balra. Keresztezzük a főutat, és a szemközti utcában, a táblákat követve tekerünk tovább a Vécsey Károly, majd a Töltés utcán. A kerékpáros táblákon egy kilátótorony piktogramját is láthatjuk, ez az Óvári messzelátó nevű kilátó, amit útvonalunk ugyan nem érint, de kis kitérővel akár fel is tekerhetünk hozzá.

A széles, jó burkolatú és alacsony forgalmú utca kissé emelkedik, de közben nézelődhetünk az Öreg-hegy takaros házai, nyaralói között. A békés, csöndes utcán kerekezve nem is gondolnánk, de néhány évtizeddel korábban itt még gőzmozdonyok fújtattak Veszprém felé.

Egy rövid életű vasút mentén

Az 1800-as évek végén, amikor a filoxéravész elpusztította a szőlők nagy részét, a Balaton környékén élő emberek megsegítése, valamint a kőbányák és a fürdőhelyek forgalmának fellendítése miatt is fontossá vált a vasúti elérhetőség. Több terv is készült, végül azt fogadták el, amelyikben a pálya Veszprémből indulva Szentkirályszabadját, Vörösberényt és Almádit felfűzve ért le a partra, majd Balatonfüreden át Keszthelyig vezetett volna (ekkoriban még nem létezett az északi parti vasútvonal). A terv legfőbb motorja, előmozdítója az az Óvári Ferenc volt, aki a térség országgyűlési képviselőjeként és a Balatoni Szövetség alapítójaként a korábban említett kilátó névadója is lett.

1908 szeptemberében haladt végig az első vonat a Veszprém és Alsóörs között megépült, 22 km hosszú szárnyvonalon, de csak 1909 nyarán indult meg a személyforgalom. Igazán népszerű vonal volt, hiszen nem csak Veszprémből lehetett könnyen eljutni a Balaton partjára, de a Győr felől érkező vonatokkal egész Északnyugat-Magyarország kihasználhatta a kötött pályás közlekedés előnyeit, ha ide indultak nyaralni.

Ezért is volt érthetetlen, amikor 1968-ban az állam gazdaságtalanságra hivatkozva úgy döntött, hogy bezárja a vonalat. 1974-re már fel is bontották a síneket, ami akkor nyilvánvalóan óriási veszteség volt – főleg Balatonalmádinak – de nekünk most kapóra jön, hiszen a vasút egykori, védett nyomvonalán vezet hosszasan a kerékpárút.  Ne is lepődjünk meg, amikor egy pihenőhely mellett egy 375-ös gőzmozdony áll az út mentén. A 375-ösök a gőzöskorszak fontos mellékvonali szereplői voltak, amelyekből 1907 és 1959 között összesen 596 darabot gyártottak. Ez a darab 1994 óta a permi vörös homokkőből épült híddal együtt a Veszprém–Alsóörs-vasútvonalnak állít emléket.

Ki a zöldbe!

A beszélő nevű Töltés utca nagy ívben fordul rá a Vödör-völgyben kanyargó kerékpárútra, ahol immár a minimális forgalomtól sem kell tartanunk. A következő 4-5 km során hol árnyas fák alatt, hol zöld mezők közt élvezhetjük a természetes környezetet. Mivel körtúránkon Veszprém felé emelkedik az út, még számítsunk lassú, elnyújtott szintemelkedésre. Egykor a gőzhajtású vasútnak is fel kellett kapaszkodnia, így szerencsére a nyomvonal is mentes a meredek emelkedőktől – ezért is ajánljuk ezt az irányt. A 2000-es években épült bicikliúton már látszódik a kora (jól érzékelhető lesz a különbség a túra második felében!), de ennél rosszabb állapotú szakaszok is vannak a Balaton mentén.

A völgy közepe táján tábla jelzi, hogy kerékpáros pihenő várja a felfrissülni vágyó túrázókat. A legjobb helyen épült az egyszerűen csak A Zöldnek nevezett szabadtéri bár, pont jól esik egy kis étel-ital. A hely szezon előtt hétvégén is nyitva tart, de nyáron egész héten be lehet térni különféle kemencés finomságokra.

Be a városba

Mező szélén érkezünk meg Szentkirályszabadjára, a kis dombra épült katolikus templom tornya már messziről mutatja, hogy közeledünk a településhez. A község manapság leginkább a tőle északkeletre fekvő „szellemvárosról”, arról az elhagyott épületegyüttesről ismert, ami annak idején a szovjet hadsereg laktanyavárosa volt. De máshonnan is ismerős lehet Szentkirályszabadja neve: Radnóti Miklós itt írta halála előtt nem sokkal a Razglednicákat.

Gyorsan áthaladunk az utcákon, és fenyőerdő mellett kanyarodunk rá a Veszprémbe vezető, nyílegyenes útra. A kerékpárút végig párhuzamosan halad az autóúttal, de szerencsére nem ez a legforgalmasabb a part és a megyeszékhely között. Az egyik oldalon szinte végig erdősáv kísér, az autók és közöttünk pedig felnövekvő facsemeték sorakoznak.

Elérjük a déli körgyűrűt, és profi, bringasávos hídon kelünk át fölötte. A második körforgalomnál balra fordulunk, de a városba ezúttal épp csak beköszönünk. Veszprém rengeteg látnivalót tartogat, és akinek van kedve, ezen a bringaúton egyenesen eltekerhet a belvárosig. Mi azonban dél felé (balra), a Balaton irányába fordulunk, és megkezdjük visszautunkat.

Élménytekerés a Balaton felé

Ezúttal alagúton fúrjuk át magunkat az autóút alatt, és máris jól kitáblázott útvonalon cikázunk az ipartelep épülettömbjei közt. Elhagyva az épületeket gyümölcsösök és füves legelők, mezőgazdasági területek közt tekerünk. Hamarosan kiérünk a már forgalmasabb 73-as út mellé: Felsőörsig tökéletes minőségű, tükörsima kerékpárúton gurulhatunk mintegy 5 km-en keresztül.

Beérünk a településre, ahol a községháza mellett nagy tábla hívja fel a figyelmünket a vízvételi lehetőségre: igazán hasznos információ, hiszen nyáron elég hamar kifogynak a kulacsok a nem sok árnyékot adó útvonalon. A kerékpáros táblákat követve megkerüljük a kis kiemelkedésen álló, a környékre oly jellemző vörös homokkőből épült templomot. Ha időnk engedi, kössük le a bringákat, és nézzük meg közelebbről is a tekintélyt parancsoló épületet, ugyanis ez az egész Balaton-felvidék legjelentősebb Árpád-kori temploma. A 13. században épült, román stílusú torony különösen figyelemre méltó részletei a bélletes kapu, annak szépen faragott állat- és emberfigurái, valamint a kapu fölötti hármas ablak, amit különleges, ún. Herkules-csomók választanak el egymástól.

A szép fekvésű település a vízpart hiánya ellenére is egyre népszerűbb, amit abból is érzékelhetünk, hogy szinte kizárólag új építésű házak mellett tekerünk a 2000-es években még talán nem is létezett utcákon. Az utolsó házaknál egyszer csak kibukkan a Balaton víztükre – érdemes lassítani a lejtőn, hogy egyszerre tudjuk kiélvezni a látványt és a suhanást.

Alsóörs felé továbbhaladva, ha lehet, csak fokozódik a látvány. Valószínűleg ez a rész lesz mindenki kedvence, aki akár csak egyszer is járt már erre. Ugyanis egy rövid, de emlékezetes szakaszon sikerült megtalálni a tökéletes bringaút mintáját. Körülöttünk füves, dimbes-dombos táj, elszórt, fehérre meszelt parasztházakkal. Távolabb szőlőkkel és házakkal tűzdelt hegyoldalt pásztázhatunk, előttünk pedig egy csipetnyi Balaton bukkan ki. És mindehhez adjuk hozzá a tökéletes minőségű, gyümölcsfákkal szegélyezett kerékpárutat.

Lassan visszaérkezünk a partra, de nincs más hátra túránkból: Alsóörs „vonalzóval rajzolt" utcáin visszaereszkedünk kiindulópontunkra.