Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Kerékpártúra ajánlott túra

Királynék városából a koronázóvárosba a Bakonyalján

Kerékpártúra · Bakonyvidék
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A veszprémi főtéren keresztül jutunk be az egykori várba
    / A veszprémi főtéren keresztül jutunk be az egykori várba
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A veszprémi székesegyház XI. századi alapokra épült
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Bakonyra István és Gizella szobra mellől
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / István és Gizella szobra a veszprémi várban
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gurulás a veszprémi óvrosban
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Veszprémből Szentkirályszabadja felé vezető bringaút mindig népszerű
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szentkirályszabadja középkori temploma
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szentkirályszabadjai repülőtéri laktanya egykori tiszti kaszinója csendben pusztul
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Litér felé közeledve a háttérben feltűnik a Tési-fennsík
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A litéri református templomnál bélletes kapuja miatt érdemes megállni
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadonatúj bringaúton gurulhatunk Királyszentistván előtt
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Berhida templomának zömök falait gótikus ablakok törik át
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A távolban a péti Nitrogénművek és a Bakony tömbje látszik
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egy csipetnyi Anglia Nádasdladányban
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Madársereglet a székesfehérvári Sóstón
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kati néni szobra üde színfoltja a székesfehérvári belvárosnak
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Országalma mögött a püspöki palota uralja Székesfehérvár főterét
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent Anna kápolna a legrégebbi középkori épület Székesfehérváron
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Árpád fürdő míves szecessziós portáljára érdemes vetni egy pillantást
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
m 300 200 100 60 50 40 30 20 10 km Litéri református templom Nádasdy-kastély (Nádasdladány)
A Veszprém és Székesfehérvár között vezető 8-as főúton kívül is van élet – szerencsére, így bringával is nagyszerűen meg lehet tenni az utat, ráadásul a könnyed túra közben rá lehet csodálkozni a forgalmas úttól délre eső vidék szépségeire.
közepes
Hossz 61,7 km
4:30 óra
346 m
446 m
A Bakonyalja dimbes-dombos vidékét sokan csak az autó ablakából kitekintve ismerik, pedig a két nagymúltú megyeszékhely között csendes kis utakon, a környék látnivalóit felfedezve lehet megtenni a mintegy hatvan kilométeres távot. Veszprémet és Székesfehérvárt, a túra két végállomását talán senkinek sem kell bemutatni, de az elhagyott szentkirályszabadjai repülőteret, a litéri református templomot, a nádasdladányi kastélyt vagy a Bakony látványát talán kevesebben ismerik. Székesfehérvár is rejt néhány meglepetést a Sóstó tanösvényeit vagy éppen a középkori városszerkezetet tükröző belvárosi utcákat bejárva. Könnyednek mondható túra tehát ez, amely nem a megszokott szempontból mutatja meg a Bakonyalját.

A szerző tippje

A szentkirályszabadjai volt laktanya felé érdemes tenni egy kitérőt
Abelovszky Tamás profilképe
Szerző
Abelovszky Tamás
frissítve: 2021-06-29
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
312 m
Legalacsonyabb pont
106 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Az útvonal többségében alacsony forgalmú utakon halad, míg Veszprémben és Székesfehérváron is végig kerékpáros infrastruktúrát követ.
  • Litéren a forgalmas 72-es út keresztezésekor légy körültekintő!

Kezdés

Veszprém, vasútállomás (208 m)
Koordináták:
DD
47.118696, 17.911118
DMS
47°07'07.3"N 17°54'40.0"E
UTM
33T 720822 5222466
w3w 
///eperfa.pirul.odafut

Végpont

Székesfehérvár, vasútállomás

Útleírás

Itiner

  • A veszprémi vasútállomásról indulj el a belváros felé a Jutasi úton, amelyen végig kerékpáros infrastruktúra van kialakítva az autóbusz-pályaudvarig. Ahol a gyalog- és kerékpárút jobbra fordul, a Bagolyvári útra, ott térj jobbra, majd az utca végén egy árkád alatt jutsz át a Szabadság térre. Itt jobbra fordulva egyenes út vezet az Óváros téren a várba.
  • A várból ugyanezen az úton térj vissza a Megyeház térre, majd a lámpás kereszteződésen haladj át egyenesen, ahol az út jobbra kanyarodik, haladj tovább egyenesen – a parkoló másik végében rá tudsz térni az Erzsébet sétányon és az Erzsébet ligeten átvezető kerékpáros útra.
  • A Stadion utcát a kerékpárúton elérve (lámpás kereszteződés) térj balra, és folytasd az utat a kerékpárúton, majd a körforgalmat elérve fordulj jobbra, az Almádi útra. Innen a kerékpárút nyílegyenesen elvezet Szentkirályszabadjáig, majd pedig tovább, a település határába, az egykori repülőtér felé vezető úton.
  • Ahol a kerékpárút a semmi közepén véget ér, térj jobbra, a poros dózerútra (ha a repülőteret szeretnéd megnézni, egyenesen kell továbbhaladnod a széles földúton), majd néhány száz méternyi gurulást követően térj balra – itt folytatódik a kerékpárút Litér felé.
  • Litéren gurulj át egyenesen, majd a 72-es utat keresztezve folytasd utadat (itt már az Eurovelo 14-es útvonal kerékpáros útvonaljelző táblái is segítik a tájékozódást), majd pedig elérve a következő utat fordulj jobbra; a kerékpárút egészen Királyszentistvánig vezet.
  • Vilonyán, Berhidán, Ősin, Nádasdladányon, Sárkeszin, Sárszentmihályon áthaladva nincs más dolgod, mint a kereszteződésekben az egyenes irányt tartani, követve a Székesfehérvár felé vezető utat.
  • Sárszentmihály után egy körforgalmat elérve tarts balra, Székesfehérvár felé (második kijárat), majd egy körforgalomhoz érve a benzinkút mögötti rövid utcát válaszd (továbbra is az EV14-es útvonalat követve), majd térj balra, a Balatoni útra. Az áruházakat magad mögött hagyva a körforgalomban hajts ki a második kijáraton, majd tekerj át a vasúti átjárón. Az út egyenesen a Sóstói stadion felé vezet (amikor megpillantod az első parkolót, érdemes jobbra térni a névadó Sóstó felé).
  • A stadiont és a temetőt elhagyva térj balra (Hosszúsétatér), ez az út a vasút alatt átbújva már a belváros felé vezet. Az utca legvégén fordulj balra (Balatoni út), majd rögtön jobbra, és a kerékpáros útvonalat követve kanyarodj be a házak mögé. A kerékpáros útvonal kerékpárútban folytatódva elvezet a Piac térig (autóbuszállomás), ahonnan bármelyik kis utcán befordulva elérhető a belváros.
  • A belvárosból a Várkörút folytatásában a Prohászka Ottokár út vezet egyenesen a vasútállomásra.

A túra részletes leírása

A veszprémi vasútállomásról végig kerékpársáv vagy kerékpárút vezet a belvárosig – igazán bringabarát megoldás, jár érte a piros pont. A belváros kapuját, a Szabadság teret egy árkád alatt átbújva érjük el, hogy aztán néhány pedálfordulatot követően az Óváros téren, vagy egyenesen a várban szívjuk magunkba a történelmi levegőt. A megyeszékhely több napra elegendő látnivalót kínál, de szemezgetni ezek közül egy egynapos túra során is lehet (és érdemes is). A várnegyedben koncentrálódik a legtöbb nevezetesség is, talán a Tűztorony látogatásával a legjobb kezdeni a városnézést, hiszen innen minden irányba messzire el lehet látni. A torony eredetileg a vár egyik bástyája lehetett már a középkorban, később az 1810-es móri földrengés megrongálta az épületet, amit előbb le akartak bontani, majd inkább megerősítettek és magasítottak rajta kicsit, hogy figyelőtoronyként szolgálhasson a tűzőrök számára. 1891-ben „a tűznek gyorsabb jelezhetése végett telephonnal hozta összeköttetésbe” a tűzoltóparancsnok saját lakásával és a városházával. Ha már a városháza szóba került: a romantikus stílusú épület, amely a Tűztorony szomszédságában található az Óváros téren, eredetileg egyházi banknak épült, mai funkcióját 1990-ben nyerte el. Magába az Óvárosba a Hősök kapuján keresztül juthatunk be: az 1939-re elkészült építmény az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, az I. és a II. világháború, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc veszprémi eseményeinek és hőseinek történetét mutatja be. Az Óvároson a hangulatos Vár utca vezet végig, amelynek a vége felé sorakoznak a turistacsalogató nevezetességek. A legismertebb közülük talán a Szent Mihály-székesegyház, amelyet valószínűleg Szent István király felesége, Gizella királyné alapított; az biztos azonban, hogy a királynékat évszázadokon keresztül a veszprémi püspök koronázta meg. Az eredetileg itt állt templomot talán Géza fejedelem idejében emelték, Szent István uralkodása alatt pedig két toronnyal bővítették a román stílusú istenházát. A 14. század végi tűzvészt követően gótikus stílusban építették újjá, majd a török időkben elpusztult, csak a ma is látható altemplom maradt meg. Ma neoromán stílusban büszkélkedik a Szentháromság téren a bazilika, egykori (elképzelt) formáját idézve. Közvetlenül mellette áll az érseki palota, ami a magyar barokk építészet egyik kiemelkedő remekműve, és amely többek között egy 65 000 kötetes könyvtárat, egy enteriőr kiállítást, illetve Erzsébet és Zita királynék emlékezetét őrző tárlatot rejt. Vele szemben a Szaléziánum, a Veszprémi Érsekség turisztikai központja áll. Az emeleten megtekinthetők a pazar barokk falfestményekkel rendelkező termek, a gyógynövényekkel és gyógyhatásaikkal az üvegpadlós füvesszobában és a gyógynövénykertben lehet ismerkedni, a tetőtérben kialakított liturgikus kiállítótér betekintést ad a liturgia tereibe, hangjaiba és tárgyaiba, és még egy hegedűkészítő látványműhelybe is be lehet kukkantani. A Vár utca végén Szent István és Gizella szobrának társaságában vethetünk egy pillantást a város északi részére (többek között a híres viaduktra), és a Bakony hegyeire. Ha mindez nem lenne elég, a város állatkertjében eltölthetünk legalább fél napot, megcsodálhatjuk az Óváros tér szecessziós stílusban emelt házait, vagy a Bakonyi házat, ami egy kisnemesi parasztház mintájára épült lakóház, az egyik legkorábbi magyar szabadtéri néprajzi kiállítóhely.

Irány Pripjaty!

Utóbbi már az Erzsébet sétányon található, ahol magunk mögött hagyjuk a veszprémi belvárost, és nekivágunk a Bakonyalja lankáinak: Királyszentistvánig két rövid kihagyással kerékpárút vezet, gyakorlatilag végig lejtve a város határától; két kis kitérővel mi is végig ezt fogjuk követni. Az első kis kitérő Szentkirályszabadján adódik: ahol egy lámpás kereszteződésben a kerékpárút elágazik, a Balatonalmádiba, illetve a Litérre vezető aszfaltcsíkok közül lehet választani. Előbbit követve, begurulva a faluba nyílegyenesen kell haladni az Árpád-korból ránk maradt templomig. A 13. század óta egy kis dombon álló istenháza román stílusban épült eredetileg, később gótikus jegyekkel bővítették. A torony kőkeretes, mérműves ablaka, illetve a déli homlokzaton található befalazott csúcsíves kapu és a támpillérek emlékeztetnek leginkább az évszázadokkal ezelőtti építőmesterekre. A reformáció térnyerésével egyébként a reformátusoké lett a templom a 16. században, majd vissza kellett azt szolgáltatniuk a katolikusoknak az 1670-es években; a romossá váló templom körülbelül egy évszázaddal később nyerte el mai formáját, amikor Dr. Rosos Pál veszprémi püspök helyreállíttatta 1789-ben.

A Litér felé vezető kerékpárútra visszatérve a következő kitérő a hirtelen a semmiben véget érő kerékpáros infrastruktúra végén adja magát: az egyenesen továbbvezető széles földutat követve néhány száz métert kell tekerni az egykori szovjet laktanya felé, azaz a „magyar Pripjatyba”. A csernobili hasonlat kicsit erős, de valóban különös élmény a teljesen kiürített lakóházak között, a burjánzó növényzettől körülvett kihalt utakon cirkálni (bár egyre több turistát vonz a lepusztult katonai bázis). A repülőteret egyébként 1938-ban kezdték építeni, de a betonozott kifutópálya már az ötvenes években, szovjet irányítás alatt készült el. Előbb a MiG-15-ösök és JAK-19-esek otthona volt a bázis, majd a 87. Bakony helikopterezred – és több ezer szovjet katona – otthona volt egészen 1990-ig. A laktanya pusztulása már a rendszerváltáskor megindult, és azóta is tart.

A kerékpárút végéhez visszatérve balra kell tartani a széles dózerúton, majd körülbelül 500 métert megtéve balra térünk a Litérre vezető kerékpárútra – érthetetlen, hogy a két aszfaltcsík miért nem ér össze. A bringaút mindenesetre nagyon kellemes vonalvezetésű, ráadásul az utolsó kanyar után feltűnik Litér, és mögötte a távolban a Tési-fennsík is, egészen festőinek mondható a táj ezen a szakaszon, és még az út is enyhén lejt a településig, így van lehetőségünk élvezni a látványt. Litéren az első ránézésre kicsit talán jellegtelennek is mondható református templomot érdemes közelebbről is megnézni, mert a déli homlokzat egy különleges kaput rejt: a franciaországi Chartres-ban kialakult oszlopszobros kaputípus első magyarországi megjelenésének tekintik a szakemberek. A román kori, lépcsőzetesen kifelé szélesedő bejárat oszlopait leveles, palmettás oszlopfők koronázzák, a kapu feletti háromszögben egykor „Krisztus az angyalok között” témájú domborművet vehettek szemügyre a belépő hívők. Külső oszlopait egy-egy apostolfigura díszíti, az oszloplábazatok alatt egy-egy hason fekvő, mellső mancsai között emberfejet tartó oroszlán helyezkedik el.

Pétisó és egy csipetnyi Anglia a Bakonyalján

A templomból kilépve folytatjuk utunkat a falun keresztül Királyszentistván felé. A forgalmas 72-es utat keresztezve egy tükörsima aszfalttal borított, alacsony forgalmú úton haladunk tovább, amely mellett feltűnnek az EuroVelo14-es jelzésű nemzetközi kerékpáros túraútvonal táblái is, amelyeket ráadásul egészen Székesfehérvárig követhetünk, így eltévedni az út hátralévő részén szinte lehetetlen. Az út végén – elhaladva balról egy gázturbinás erőmű, jobbról egy villamos alállomás között – jobbra kanyarodunk, egy szintén tökéletes burkolatú kerékpárútra, amely elvezet egészen Királyszentistván határáig. "Ahol István király és Koppány vezér csatázott" – fogadja a község honlapja a látogatót, ugyanis a hagyomány szerint a Séd völgyében győzte le István király Koppányt 997-ben, Sóly és Királyszentistván között. Gyorsan végiggurulunk a falu főutcáján, majd a vasutat keresztezve Vilonyára érünk. (A sínpáron ma már csak teherforgalom zajlik, de építésekor, a századfordulón a Győr-Veszprém-Dombóvári HÉV vonal egyik szakaszaként mellékvonal létére az országos vasúthálózatban is fontos szerepet töltött be.) „Egy község a térképen: Vilonya – de nekünk sokkal több!” – ismét a községi honlapról vett idézet adja az alaphangulatot a település megismeréséhez, amelyen keresztülfolyik a Séd. A pataknál a víz erejét korábban a molnárok hasznosították, korábban több malom is állt a parton (mára már csak egy maradt belőlük), manapság pedig egy kellemes pihenőpark várja a falu apraja-nagyját az utolsó házak mögött. A település közepén egy középkori fallal körülvett, román korban épült, ma már azonban barokk stílusjegyeket viselő református templom áll.

Vilonyát elhagyva egy alacsony forgalmú úton tekerünk tovább a Bakonyalján Berhida irányába: rövid, szelídnek mondható emelkedők és lejtők váltják egymást, míg elérünk a településig. Egy vasúti átjárón áthaladva balra Peremartongyártelep házai tűnnek fel (a településrész vegyiparáról ismert), majd Berhidára érve előbb a zsidó temető mellett állhatunk meg pár percre, majd a település központjában található körforgalomtól körülbelül 100 méternyi kitérővel érhető el a 13. század végén – 14. század elején épült Szent Kereszt-templom. A késő román - kora gótikus építészeti alkotás zömök toronnyal hívja fel magára a figyelmet, amelynek csúcsát két kereszt díszíti. A téglalap alaprajzú hajót érdemes megkerülni, egyrészt mert így jobban szemügyre lehet venni a templom egészét, másrészt pedig meg lehet csodálni a szentély délkeleti oldalát áttörő mérműves ablakot is.

Berhidáról Ősi irányába indulunk tovább, az út bal oldalán a távolban, a bakonyi hegyek lábainál feltűnik Pétfürdő és a Nitrogénművek telepe – itt készül a pétisó (egy 1931-ben kifejlesztett nitrogéntartalmú műtrágya –, kicsit távolabb Várpalotát látjuk. Az alacsony forgalmú úton Nádasdladányba érve sokan biztosan a 2021 nyarára megújuló  fogják keresni, de elsőként a falu központjában lévő útelágazásban (egyben a kastélypark északi csücskében) egy különleges építmény tűnik az utazók, túrázók szemébe. A település katolikus templomát Nádasdy Ferenc gróf építtette a falunak a 19. század végén – a vörös téglából épült, neoromán stílusú, a főbejárat felett hatalmas mérműves ablakkal, az egyik oldalán egy kerek toronnyal kiegészített építményhez hasonlót leginkább talán Angilában lehet látni. Talán nem véletlen ez, hiszen a közeli kastély is angol gótikus (úgynevezett Tudor stílusban) épült az 1870-es évek második felében. A tornyos, csipkés, sokkéményes főúri lakot hatalmas angolpark veszi körül, de a teljesen felújított és berendezett kastélyban is érdemes körülnézni: itt láthatjuk az egyik legszebb hazai Ősök csarnokát, immár az eredeti festményekkel, hatalmas kovácsoltvas csillárokkal és festett üvegablakokkal, valamint a gyönyörű, szintén felújított könyvtártermet. Építésének idején egyébként a kor legújabb vívmányait is alkalmazták, mint például a csatornázást vagy gázvilágítást, de még beszélőcső-hálózatot (azaz egyfajta belső „telefon”) is kialakítottak.

A szomszédos Sárkeszin gyorsan átgurulunk, de említésre méltó a falu határában talált, római kori Mithras-szentély (azaz Mithraeum). Három oltár került napvilágra, a szentély falainak maradványaival együtt, amely ismereteink szerint a második legnagyobb volt Pannoniában, így jelentőségéhez nem férhet kétség. A falmaradványokat visszatemették, az itt talált kőfaragványokat pedig túránk végén, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban lehet megtekinteni. A megyeszékhely előtt már csak egy települést érintünk: Sárszentmihály határában egy játszótér mellett akár meg is pihenthetünk az utolsó kilométerek előtt. A faluban található egy Zichy-kastély és egy Zichy-kúria, amelyeket a kastélypark rejti el a kíváncsi szemek elől.

Székesfehérvár, Székesfehérvár

Aki a Balatonra utazott vonattal az utóbbi években, biztosan hallotta az állomáson a "Székesfehérvár, Székesfehérvár állomás" beomndást. Nos már csak néhány kilométer van hátra Székesfehérvárig, ahol elsőként a Sóstónál érdemes megállni (a stadion előtt kell jobbra letérni az útról). A Sóstó a Sárvíz mocsaraként alakult ki, de – ahogy neve is mutatja – ennek ellenére vize alkálisót tartalmaz, amint ezt egy 1713-as vizsgálat eredménye megállapította. A hódoltságot követő időkben egyébként még egészen a megyeszékhely belvárosának határáig nyúltak a mocsarak, jelentős közegészségügyi problémákat okozva, mégis csak a 19. századra sikerült rendezni a helyzetet fásításokkal, illetve a lecsapolással. Ettől kezdve tulajdonképpen rekreációs célokat szolgált a II. világháborúig, majd elhanyagolták a területet, ma azonban már ismét egy kellemes, üde színfoltja a városnak, amely egy kb. 7 kilométeres tanösvény bejárásával, illetve a stadionban található látogatóközpontba való betéréssel ismerhető meg igazán.

A Sóstótól hamar beérünk a belvárosba, ráadásul szinte végig valamilyen kerékpáros infrastruktúrát (és majdnem végig az Eurovelo14-es útvonalat) követve. A főként barokk jegyeket mutató belváros megőrizte középkori városszerkezetét, ami leginkább annak köszönhető, hogy sokáig – a 19. század első feléig – álltak a városmagot körülvevő falak. A város eseményekben gazdag történelme egészen az államalapítás előtti időkig nyúlik vissza. Az évezredes múltból ezúttal a legfontosabb elemeket tudjuk kiemelni: a történet Géza fejedelemmel kezdődik, aki az ingoványos, mocsaras területről kiemelkedő egyik dombon alapította meg a várost, ahol egy kis kővárat építtetett, benne a fejedelmi palotával és egy templommal. Szent István a várost királyi székhellyé emelte, és különleges egyházi rangot is kapott egyrészt azzal, hogy egy hatalmas bazilikát építtetett, másrészt azzal, hogy koronázóvárossá vált. A bazilikában állt a királyi trón, itt őrizték a koronázási ékszereket is, a kincstárat, később az ország levéltárát is. A koronázások mellett számos Árpád-házi, majd később vegyesházi királyt Székesfehérváron temettek el, de például 1222-ben itt hirdették ki az Aranybullát az országgyűlésen, Zsigmond pedig 1412-ben itt fogadta Ulászló lengyel királyt.

Fehérvár a 11. századtól a Szentföldre irányuló zarándoklatok fontos állomása lett, számos keresztes had is érintette a várost. A tatárjárást követően Alba Regia világi jelentősége csökkent, de egyházi központként egyre fontosabbá vált. A virágzás először Mátyás halála után tört meg: ekkor Habsburg Miksa csapatai szállták meg és fosztották ki a várost, majd 1543-ban török kézre került, és a budai vilajet központja lett, Isztolni Belgrád néven (mely elnevezés valamilyen szláv nyelvből ered). A hódoltság idejéről – mely egy rövid megszakítással 1686-ig tartott – kevés írott forrás maradt fenn, így keveset tudunk a város török kori életéről. A 18. század kezdetén Székesfehérvár elhanyagolt, romos város képét mutatta, de hamarosan megindult az újjáépítés, aminek a mai városkép jó részét köszönhetjük, legalábbis ami a városmagot illeti.

A belvárosban minden utca, minden tér tartogat valamilyen látnivalót, érdekességet, ezek közül néhány amolyan kötelező programpontnak számít a Székesfehérvárra látogatók körében. A város szívében érdemes kezdeni a kis utcák felfedezését, az egykori koronázótemplom romjainál (a bazilika a város 1601-es ostromakor leégett, a vár nagy részével egyetemben, amikor felrobbant az egyik tornyában tárolt lőpor). Bár a templom egykor a középkori Európa egyik legnagyobb bazilikája lehetett, ma a Romkert elnevezés teljesen helytálló, valóban csak romokat láthatunk a Koronázó téren, amelyek azonban sejtetni engedik az egykori nagyságot. A szomszédban találjuk a 18. század végén, copf stílusban épült püspöki palotát, amelynek egyik legnagyobb értéke a több mint 40 000 kötetet számláló könyvtár. A Városház tér másik oldalán – nem meglepő módon – a városházát találjuk, amelyet egykorú említés szerint 1689-ben már biztosan erre a célra használtak, és még a Szent Korona hiteles másolatát is meg lehet tekinteni az épületben. A következő sarkon a Hiemer-ház áll, az utca másik oldalán a ferencesek temploma – csak a város főterén el lehet tölteni egy-két órát, mielőtt a középkori városszerkezetet tükröző utcákon indulnánk felfedezőútra.

A kis városi túra állomásai lehetnek a Fekete Sas Patikamúzeum (melynek több száz éves faragott bútorai mindenképp említést érdemelnek), a ciszterciek temploma vagy a csodálatos szecessziós épületben működő Árpád fürdő. Az Órajáték 10 órától minden második órában csendül fel, a figurák pedig a magyar történelem olyan királyi alakjait ábrázolják, akikhez valamilyen legendák fűződnek: így megjelenik Szent István, Szent László, Szent Erzsébet és Szent Margit, de Hunyadi Mátyás és Beatrix királyné is. Legalább ilyen kedves és üde színfoltja a városnak Kati néni, a fertályos asszony szobra a Liszt Ferenc utcában. A fehérvári piac egykori jellegzetes alakja még 93 éves korában is kitolta portékáját (tejet, tejfölt, kacsa- és libafertályokat, azaz négy részre vágott, saját zsírjukban sült szárnyasokat) a vásártérre. A városi kört a Szent Anna-kápolnánál zárhatjuk, amely a város egyetlen, teljes épségben megmaradt középkori épülete. A gótikus épület 1470 körül épülhetett, a török hódoltság idején dzsámiként használták.

A túrát praktikus okokból – vonattal könnyedén visszajuthat a túra kiindulópontjára, aki szeretne – a vasútállomáson zárjuk. A belvárosból a Vasútvidék városrészen átgurulva esik utunkba a Prohászka Ottokár emléktemplom, amely egy monumentális körtemplom, Székesfehérvár egyik – nem belvárosi – jelképe. Az épület tervezője (minden álszerénységet mellőzve) így nyilatkozott művéről: „Bár több, jeles építőművész pályázott, az én alaprajzi elrendezésem tökéletességét egyik sem közelítette meg. Tökéletes körtemplom, négy keresztszárnnyal. Fő attrakciója a 30 m belső átmérőjű kupolája, mely magában véve unikum.”

Maga a vasútállomás is műemlék épület, a szocialista realizmus egyik jeles reprezentánsa, érdemes a váróteremben körülnézni, a bejárat mindkét oldalán hatalmas freskók láthatók a pénztárak felett.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Székesfehérvár-Veszprém-Szombathely vonalon közlekedő vonatokról Veszprém állomáson kell leszállni.

Megközelítés

  • A túra Veszprém vasútállomásától indul.

Parkolás

  • A veszprémi állomás mellett lehet parkolni; Székesfehérvárról vonattal lehet visszajutni Veszprémbe.

Koordináták

DD
47.118696, 17.911118
DMS
47°07'07.3"N 17°54'40.0"E
UTM
33T 720822 5222466
w3w 
///eperfa.pirul.odafut
Navigáció Google Térképpel

Javasolt térképek erre a régióra:

Mutass többet!

Felszerelés

Egy rövid, 400-500 méteres szakasztól eltekintve (Szentkirályszabadja határában) végig aszfalton halad a túraútvonal, így bármilyen típusú kerékpárral bejárható.

Hasonló túrák a környéken

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
közepes
Hossz
61,7 km
Időtartam
4:30 óra
Szintemelkedés
346 m
Szintcsökkenés
446 m
Tömegközlekedéssel elérhető Oda és vissza Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp