Kaptárkövek és barlanglakások földjén - körtúra a Bükkalján

Itiner

• A Törökök nyomában tematikus túraútvonal egyedi jelzésein kirándulunk Cserépfaluból a Mész-patak szurdokáig.
• A szurdok feletti mélyúton jobbra a PT jeleket követjük.
• A szoros túlvégétől a S jelzések lesznek irányadó kalauzaink a Cinegés útelágazásáig.
• A Dobi-rét pihenőpadjáig a P+ jelek navigálnak.
• Jobbra a P jelzésre váltva a Felső-szoros utáni kápolna épületéig ballagunk.
• A kápolnától jelzés nélküli ösvényen megyünk fel Cserépvár romjaihoz, majd ugyanerre visszatérünk.
• P jelzések mentén Cserépváralja központjába ereszkedünk.
• Cserépváraljából a Törökök nyomában túraút egyedi jelzéseit követve bandukolunk vissza Cserépfaluba.

Túraleírás

Cserépfalu körül

Cserépfalu központjából kelet felé indulva kezdjük vándorlásunkat a Törökök nyomában tematikus túraút egyedi jelzéseit követve (stilizált kék bástya, felette félhold). A szemben felettünk magasodó a Millenniumi Kilátó tornya kiváló navigációs objektum, ezt az irányt tartjuk. Átkelünk a Hór-patak hídján, majd tovább kanyarogva az utcákon a jelzést követve végül lépcsősorhoz érkezünk. Ezen indulunk fel a Berezd-tető oldalába a Kis-Amerikának hívott egykori barlangtanyához. A jól megmunkálható riolittufába lakóbarlangokat faragtak, ami igen elterjedt volt a középkor óta szerte a Bükkalján. Egy 1938-as leírás Cserépfaluban 12, a teljes járásban 805 kőhajlékot említ, összesen 4000 lakossal. Sokuk a 20. század elején készült, amikor jelentős volt a kivándorlás a Kárpát-medencéből Amerikába. A legszegényebb környékbeliek azonban a tengerentúl helyett csak ide, Kis-Amerikába jutottak. A ma már romos barlangfalunak 1975-ben még lakták egyik kőlakását.

Feljebb a hegyoldal laposán egy kaszálóra érkezünk, és célba vesszük a Millenniumi Kilátó míves tornyát. A környékre jellemző kaptárkövet formázó építmény dácittufából készült, ablakaiból nagyszerű panoráma nyílik. Cserépfalu mögött a Hór-patak szurdokszerű kapuját látjuk, amin a vízfolyás a Déli-Bükkből a szelíd hegylábfelszínére lép. Nyugat felé az Eger és Felsőtárkány feletti vonulat húzódik, jól felismerhető a Vár-hegy és a Nagy-Eged csúcsa.

Pincesor és kaptárkő - élő kőkultúra

Ereszkedővel érkezünk a három egymás feletti utcából álló berezdaljai pincesor tetejéhez. A törmelékes vulkáni kőzetből szőlőt tápláló talaj keletkezett, ezért jelentős boros múltja és jelene van a Bükkalja településeinek. A gazdálkodás miatt számos pincét, tárolót vájtak a faluszéli dombok oldalaiba. Bár a legfelső sor már használaton kívüli, az alsókat ma is takarosan rendben tartják. Ahogy lépcsőzünk lefelé a présházak és pincék között, bekukkanthatunk a tufába faragott Nótaaréna mulatóhelyére.

Az alsó soron végigballagva hagyjuk el az épületeket, és a Mész-patak mentén a Felső-rét földjei, gazdaságai mellett folytatjuk. Ligetes tisztásokon átvágva érkezünk a Mész-tető beerdősült oldalához. Ösvényen emelkedünk tölgyfák tövében, amíg az Ördögcsúszda nyílt kőfelszínéhez jutunk, ahol közelről tanulmányozhatjuk a riolittufa érdes felületét. Ereszkedőben érkezünk az Ördögtoronynak nevezett kaptárkőhöz, aminek oldalába három fülkét véstek őseink.

Az Ördögtoronyhoz kapcsolódó egyik monda szerint itt a régi időkben templom állott. Megzavarodott hívei azonban a sátánt kezdték imádni, és amikor egyszer mind összegyűltek benne, az Isten büntetésből a föld alá süllyesztette az épületet. Azóta csak a kővé vált torony emelkedik a felszín fölé. Aki éjfélkor erre jár, ma is hallhatja a bűnbánó hívek imáját a szabadulásukért.

A Bükkalja térségében 82 kaptárkő ismert. A környezetükből kipreparálódott természetes képződményeket sajátos kúp alak jellemzi, ami a víz- és fagyerózió hatására formálódott ki. Emberi eredetű fülkéiknek készítési ideje és ezek funkciója azonban homályba vész. A témával foglalkozó kutatók háromféle lehetséges rendeltetést vélnek: sziklaméhészetre vagy urnás temetkezőhelyként használták ezeket, esetleg kultikus szertartások, rituálék során volt jelentőségük.

Régi legelők nyomai

A lenti réten át visszatérünk a Mész-patak mellé, és a PT jelzésen jobbra térve a tufában kialakult mélyúton folytatjuk túránkat. Mellettünk a vízfolyás a Kőporos-szurdoknak hívott kanyont mélyítette a kőzetbe; helyenként felülről jól belátunk a függőleges falak közé. Egy helyen emberi kéz alkotta kőfülke mellett sétálunk el, majd a szoros elvégződésénél jobbra a S jelzésre váltunk, és a széles úton a Hideg-kút-laposához gyalogolunk. A hagyásfás legelőterület régóta a környékbeli jószágok tartására szolgál. Miközben átvágunk a mezőn, érintjük a névadó gémeskutat, és egy kőbe vájt pásztorszállást is látunk.

A rét túlsó végén öreg tölgyek tövében lépünk ismét fák közé, majd a már részben beerdősült Cserépi-legelő területét keresztezve a Cinegés útelágazásához ballagunk. Innen a P+ jeleket követve jutunk a dús füvű, vadvirágos Dobi-rét kiépített pihenőhelyéhez, ahol a padokon megpihenhetünk.

A Kő-völgy szurdokából a Cserépvárhoz

A P jelzésen jobbra tartva sétálunk át a hosszúkás mezőn, hogy a Kő-völgy Felső-szorosnak nevezett szakaszába kezdjünk, ami talán túránk legérdekesebb része. A Tardi-ér által kivájt szurdok merész sziklaalakzatok tövében kanyarog. Az erózió által formált riolitos tűzárkő vagy ignimbrit oszlopokba és tornyokba rendeződött. Különleges élmény a mohos sziklafalak alatt és a lehullott kőblokkok mellett a patakmeder mentén sétálni. A homályos, vadregényes szurdok egy pontján ösvényünk a peremre emelkedik, ahonnan felső perspektívából is megcsodálhatjuk a szorost. Átmegyünk a Kő-völgy szelídebb szakaszán is, aztán átkelve a patakon magunk mögött hagyjuk a sziklavilágot.

Enyhén emelkedve kerüljük a Mangó-hegy szoknyáját, majd keskeny aszfaltútra lépünk. Innen van lehetőség balra térve a P▲ jelzésen, hogy 700 méteres kitérővel két érdekes kaptárkövet, a Nagy- és Kiskúpot megtekintsük.

A P jeleken tovább indulva elkerített épületcsoportot kerülünk, majd egy kápolna falai alá érkezünk. Az építmény a 18. században emelt kastélyhoz tartozott, utóbbi mára teljesen elpusztult. Túránkat a kápolna mellett kiágazó jelzetlen ösvényen folytatjuk a közeli Cserépvár romjaihoz. A Vár-hegy tetejére vezető út mellett nagyméretű barlanglakást, és szintén tufába vájt gabonatároló vermeket nézhetünk meg. A csúcson a vár csekély romjai fogadnak, érdekes történetét a tájékoztató táblán elolvashatjuk. Visszatérve a P jelekre Cserépváraljára ereszkedünk, ahol vásárlásra is van lehetőség, illetve megtekinthetjük a barlanglakásos tájházat.

Visszatérés Cserépfaluba

A központban a Törökök nyomában túraút jelzéseire váltunk, és a falu másik széle felé tartunk. A község utcáin járva több portán is látni a tufába vájt helységeket, szobákat, pincéket, amiket jelenleg is használnak. Ezek szintén a hungarikumok közé felvett bükkaljai kőkultúra részei. Elhagyva az utolsó házakat fenyvesben kapaszkodunk a Hegyes-halom nyergébe, ahonnan rövidesen a Cserépfaluba vezető bitumenútra lépünk. Szemben feltűnik az Eger feletti Nagy-Eged csúcsa és a Vár-hegy felé vezető gerincszakasz. Szőlősorok mentén ereszkedünk be a községbe, és a hagyományos tornácos házak, kőbe vájt pincék mellett elsétálva érkezünk vissza a központba.