Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Top

Erdőn-mezőn Dél-Zalában, az ősbükkök otthonában

Gyalogtúra · Zalai-dombság
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Budafapusztai-vaditató mellett érkezünk az arborétumhoz
    / A Budafapusztai-vaditató mellett érkezünk az arborétumhoz
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Budafapusztai-vaditató valóban vadregényes vizes élőhely
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A pákai szőlőhegyen hagyjuk el a dombságot, ereszkedünk a Cserta völgyébe
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sárral tapasztott boronafalú présház a pákai szőlőhegyen, régi idők tanúja
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vétyem-puszta szélén évszázados fákkal üdvözöl a vétyemi ősbükkös
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ahol a fák helyben temetkeznek, a vétyemi erdőrezervátumban minden marad
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jeles fák között navigál a tanösvény a vétyemi ősbükkösben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A cincérek is jól érzik magukat a zalai erdőségekben (cser-tövisescincér)
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ligetes kaszálóréteken vág át az út Budafapuszta és Kiscsehi között
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vétyempusztai-völgy után még egy utolsó emelkedő vár ránk az erdőben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kistolmács kisvasúti megálló 2021-től már nem a vasútvonal vége
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Budafai arborétum bejárata - érdemes betérni egy laza sétára
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bunkerek megfigyelőállásai a Cserta és a Válicka völgyének találkozásánál
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vétyempuszta emlékezik, friss tavaszi színekben pompázik a kaszálórét
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Olajkút Kiscsehi határában: a gyorsan jött gazdagság hátrahagyott emléke
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vétyempuszta utolsó megmaradt házai
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az erdő, mint nyersanyag az ember igájában (farakodó Vétyem-pusztán)
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 350 300 250 200 150 20 15 10 5 km Vétyem Erdőrezervátum (Vétyemi ősbükkös) Dél-zalai bunkerrendszer Csömödéri Állami … állomás) Budafai Arborétum
Kisvasúttal a zalai erdők mélyére, Kistolmácsra érkezünk, ahonnan a Zichyek vadászháza, parkerdeje, a Budafai arborétum érintésével szeljük át a zalai dombokat. A bassai és vétyemi erdő öreg bükkösein át érkezünk Vétyem-pusztára, az egykori üveghutához. Havasi legelőket idéző rétek mellett kanyarodunk vissza a Cserta völgyéhez a Háromszenteki-kápolna felé, és jellegzetes zalai gyümölcsösök között ereszkedünk a cserta-völgyi bunkerekhez, majd vissza a csömödéri vasúthoz.
könnyű
Hossz 23,2 km
6:30 óra
431 m
458 m

Csömödér és Bázakerettye két párhuzamos vonalon is Zala barna és fekete aranyának fontos állomásai, bár pont ellentétes minőségükben. Erre vezet ugyanis az ország leghosszabb keskeny nyomtávú vasútja, amit eredendően az addig feltáratlan erdőségek letermelésére, elszállítására építettek. A vasútépítéshez képest egy évtizeddel később kezdték el a terület másik, addig csak sejtett erőforrását kutatni, épp itt, Bázakerettye mellett. Az országszerte sikertelen próbafúrások után 1937-ben pont itt történt meg az áttörés, és komoly hozammal, kiváló minőségű olajat kezdtek a felszínre hozni a Budafapuszta B2-es termelőkútból, ami a hazai olajbányászat kezdetét jelentette.

Ezt a kettősséget látjuk végig utunk során is, ahol az erdők és arborétumok találkoznak a hosszan aszfaltozott utakkal. Kiscsehi határában még felhagyott olajkutat is látunk, melynek szerelvényei a 20. század közepén hirtelen jött gazdagságáról mesélnek. Az olaj azonban elillan, energiája felszabadul, és széndioxiddá, vízzé alakul. A szomszédos völgy felett azonban ezt a két elemet kötik meg testükben azok a két évszázada strázsáló bükkfák, akik látták nagyapjuk elhamvasztását a vétyem-pusztai üveghuta olvasztókemencéiben, látták a völgyben előretörő vasút építését és felszámolását, míg a 20. század végén különös értéknek minősítették jelenlétüket az erdészet emberei, a természetvédelem védnökei.

Utunk végén a zalai szőlőhegyek kultúrtörténeti állomását érintjük Páka felett, ahol a régi idők visszaköszönnek a gyümölcsösökkel és szőlőkkel benépesített domboldalak hagyományos gazdálkodásban, a boronafalú présházakban és a tanyavilághoz hasonlóan szellősen felépített lakóházakban. A "szőlőhegy" lábánál a történelem egy másik érdekes lenyomatával találkozunk: a Rákosi-korszakban itt épült fel az a védelmi rendszer (bunkerek és lőállások), ami a Jugoszlávia felől betörő hadsereget volt hivatott megállítani. Utunk végén azonban egy sokkal békésebb állomásra érkezünk, ahol a faszállító kisvasutat már a turisták örömére üzemeltetik, keresztülszelve a dél-zalai dombok vidékét.

A szerző tippje

  • A túra kezdő- és végpontja a csömödéri kisvasút két állomása, amit természetesen az erdészeti vonattal a legkézenfekvőbb megközelíteni. Ezzel egy hangulatos nyitóképpel kezdjük a túrát az apró falvak, erdők-mezők között kanyargó szerelvénnyel.
  • Ha sokalljuk a távot, a túra első harmadánál, a Budafai-arborétumnál visszakanyarodhatunk a K+ jelzésen Bázakerettyére, vagy a P+ és Z jelzésen Zajkra és Kistolmácsra a víztározókhoz. Ezeket a lehetőségeket érdemes nyitva hagyni, ha nincs meg az elszántságunk, időnk és energiánk az egész túrát végigjárni.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-06-09
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
311 m
Legalacsonyabb pont
158 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Érdemes navigációval felszerelkezve elindulni, mivel pár helyen nem teljesen egyértelmű a jelzés útiránya.
  • Mindenképp vigyünk elegendő vizet és élelmet, hogy ne szabjon határt erőlétünknek az utánpótlás hiánya.

Kezdés

Kistolmács, kisvasút megálló (187 m)
Koordináták:
DD
46.502836, 16.736388
DMS
46°30'10.2"N 16°44'11.0"E
UTM
33T 633228 5151383
w3w 
///megterem.illeszt.színház

Végpont

Csömödér, kisvasút megálló

Útleírás

 Itiner:

  • A K+ jelzésen jutunk át a Kistolmács vasuti megállótól a Budafai arborétumhoz.
  • Jelzetlen aszfaltúton megyünk tovább a Kiscsehi, Lipseszentadorján felé átvezető országúton az elágazásig.
  • Az útközben becsatlakozó P jelzésen egyenesen folytatjuk utunkat a gerincig.
  • A gerincen vezető erdészeti aszfaltúton a P+, majd a P jelzés mentén haladunk északnak a vétyemi ősbükkös felé, tovább Vétyem-puszta és a Háromszenteki-kápolna irányába.
  • A P+ jelzésen megyünk le Páka széléhez, majd jelzetlen aszfaltúton érintjük a Cserta-völgyi bunkereket, és érkezünk Csömödérre.

A túráról részletesen

A kisvonattól az olajig

Kistolmács és Bázakerettye között, a Kistolmácsi-tó mellől, a Kistolmács vasúti megállótól indulunk a K+ jelzésen. A turistaidényben főként személyszállításra használt vasútvonalat a 2020-as évek elején meghosszabbították, így ma már nem a végállomásról startolunk. A vasúti megálló melletti rét déli végén találjuk a tavat és az azt tápláló Kozár-forrást, ahol kellemes piknikező helyet alakítottak ki. A jelzés teketóriázás nélkül átvág a réten a körülöttünk hullámzó erdőkbe. Túránk első pár kilométerét összefüggő kellemes bükkösökben, tölgyesben tesszük meg. A lágyan hullámzó dombok között kacskaringózunk tekervényes vonalvezetéssel és szintezéssel a hátak és völgyek között. Az első nagyobb völgyteknőbe leérve egy tározó gátján vezet át utunk; a Zajki-vaditató névre keresztelt kicsiny erdőszéli tavat érintjük. A túloldalon egyenes vonalvezetéssel bukunk át a dombháton a túloldali Budafapusztára, ahol kiegészülünk az olajos körtúra névre keresztelt P jelzéssel.

A név nem véletlen, a völgyfőben található ugyanis a Trianon utáni Magyarország olajbányászatának bölcsője, a budafapusztai B2-es termelőkút, ami ma már ipartörténeti emlékhely. Az angol és amerikai tőkével öt éves kutatási koncesszióval próbálták találni magyarországi olajlelőhelyet az 1930-as évek derekán, ám annak lejárta előtt röviddel még nem volt értékelhető eredmény. A már kilátástalan helyzetben épp a további tőke befektetések leállítására érkező küldöttnek a budafapusztai fúrás olajos fúrómagját mutatták meg - és az év végére, 1937 november 21-én beindult a kiváló minőségű ásványolajt termelő kút, napi 55 tonna olajat és 35000 köbméter földgázt termelve. Ezt a napot tartják a hazai olajbányászat kezdetének.

Az arborétumtól az ősbükkösig

Jelenleg Budafapuszta a Zichyek vadászháza mellett kialakított arborétumáról ismert, ahol több mint száz tűlevelű és közel száz lombos fafajta található meg. Leglátványosabbak a mamutfenyők és mocsári ciprusok, de a tavasz végi rododendron virágzáskor is népszerű a hely a turisták körében. Az arborétum mellett áll a két világháború között a Zichy család által használt vadászház, amit 1945 után államosítottak, és az erdészet birtokába került. Masszív, borostyánnal befuttatott falaival a terület ékessége. Túránkkal csak érintjük a vadászházat és az arborétumot, de érdemes pihenőként jegyet váltani és bemenni, a gigászi fatörzsek között megkerülni a kertet, ahol számot is vethetünk további tervünkkel. A következő pár kilométeres szakasz a következő ősfás kertig, a vétyemi ősbükkösig monoton gyaloglás - ha úgy döntünk, az arborétumból még könnyűszerrel visszafordulhatunk Bázakerettye irányába.

Budafapuszta után hosszú, már-már monoton vándorlás kezdődik a rétekkel és szántókkal nyitott völgyben, a Kiscsehi felé vezető országúton. A P jelzés itt az irtásokkal szabdalt domboldalakon kanyarog - inkább megerőltetően, mint látványosan, így érdemes az országúton hamar letudni az átvezető szakaszt. A kiscsehi elágazásánál a szemközt átvezető aszfaltos úton, majd röviddel utána a jobbra letérő murvaúton menetelünk. Egy erdei ház mellett pihenőhelyet, jobbra öreg tölgyest érintünk, de csak egy öreg, leszerelt olajkút földből kiálló szerelvényei érdemelnek említést az irtásokkal szabdalt völgyben. A P jelzés a völgy felső végében fiatal erdőben szerpentinezik, majd a dombtetőn elérjük a völgy alján elhagyott aszfaltos utat. Innentől hosszan kellemes, öreg bükkösben haladunk. Az erdei hangulatot nem is töri meg semmi, forgalom alig van az úton. Pár kilométer után tábla mutat a jobbra lekanyarodó erdészeti útra Hármas-forrás felirattal. Itt találjuk utunk során az egyedüli természetes vízfakadást, amihez azonban pár száz méteres kitérőt kell tennünk.

A következő leágazás irányjelző táblája már a vétyemi ősbükköst hirdeti, amihez néhány száz méter után, a nyeregben kialakított pihenőhely mellett érkezünk. Az eddigi bükkös erdő itt már komoly matuzsálemi törzsekkel egészül ki, de az igazán nagy fákat a terület belsejében találjuk. Szerencsére a legeket külön tábla is mutatja legfontosabb paramétereikkel, így megtudjuk, hogy az "Ősvezér" 49 méteres magassággal és három és fél méteres kerülettel strázsál a régi idők erdeinek emlékezetével, de az "Ősanya" gigászi törzsét és a "Taplós fa" magába roskadt csonkját is megcsodálhatjuk a turistaút közelében. Az erdő becsült kora meghaladja a 200 évet. 1976-ban helyezték védelem alá az itteni erdészek, és a '90-es évek óta fokozott védelem alatt álló természeti terület. Az erdőrezervátum program keretében beavatkozás nélkül figyelik a szakemberek egy erdő természetes életét, ciklusait, amihez viszonyítani tudják a kezelt erdők tulajdonságait az éghajlaton őshonos "őserdő" természetes állapotához, fejlődéséhez képest.

A huta, a kápolna meg a bunker

Az ősbükköst a völgytalpon hagyjuk el a gigászi fák lombkoronáinak látványával. A völgyben elterülő rét házai között az egykori Vétyem-pusztára érünk, amit jelenleg az erdészet használ. A 19. században üveghutaként újult meg a török időkben elpusztult település. A környéken termelt hamuzsírból, faszénből és stájer nyersanyagból gyártották az üvegtáblákat ablaknak, üvegpalackokat italoknak. A század végére itt is megszűnt az üveggyártás, majd fokozatosan elnéptelenedett a település.

A rétekkel nyitott völgyben vezető aszfaltos utat követjük egy darabig, amíg a következő völgytorkolat alatti farakodónál befordul a P jelzés az erdőbe. Lankás kapaszkodással, majd a meredekebb térszínen szerpentinezéssel érkezünk ismét a dombhátra, ahol pár száz méter után kilépünk a gyümölcsösök és szőlők övezte házak közé. A Háromszenteki-kápolna köszönt először kis harangtornyával a népi élet kellékeivel felszerelt udvarban, ahol nyári időszakban vízvételi lehetőség is adott. A kápolnát pont a vétyem-pusztai üveghuta felszámolása után itt gazdálkodó egyik mester emelte eleinte fából, majd a helyiek összefogásával kétszer is megújult kőből. A kápolnával szemben remek táborhelyet alakítottak ki fedett padokkal és asztalokkal, tűzrakó hellyel, ahonnan még a zalaegerszegi TV-torony és a Kőszegi-hegység is látható.

A következő dombháti szakaszon a gyümölcsösök között, a régi idők hírnökeként néhol feltűnik pár boronafalú présház, göcsörtös rönkökből összecsapolt falaival. A Göcsejre, az Őrségre jellemző építkezési mód érdekes példái minden zalai település felett megjelennek a kerteknek otthont adó hátakon, így itt a pákai határban is. Egy jobbos elágazásnál a P+ jelzésre térünk, ami kitartó ereszkedéssel vezet le a Cserta és az Alsó-Válicka völgyének találkozásához. Mielőtt utunk végső szakaszán a Csömödérre bevezető országút mentén visszatérnénk kiindulási pontunkhoz, balra az erdőben érdemes betérni az egykori bunkerek emlékparkjához, ahol az erdőben rejtőző megfigyelőállomásokat, lövészárkokat, géppuskafészkeket nézhetjük végig. A kommunista rendszerben titokban épített és fenntartott erődítést az esetlegesen délnyugatról, az imperialista államokkal szimpatizáló Jugoszlávia felől érkező támadás kivédésére szánták. A leírás szerint még a háború esetén itt szolgáló katonák sem tudták az erődítés pontos helyszínét, csak a másolatán gyakoroltak, de szerencsére élesben soha nem kellett használni.

A szántóföldek és mocsaras rétek között kanyargó országúton beérünk Csömödérre. Az első keresztutcán jobbra a csömödéri kisvasút állomásához, hosszú vándorlásunk végpontjához jutunk, ahol kisbolt és tömegközlekedési lehetőség is adott.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A csömödéri kisvasút Kistolmács állomásától indulunk, enek megfelelően kisvasúttal érdemes érkezni a helyszínre is.
  • Busszal hétköznap reggel van csatlakozásunk Bázakerettye felől Bázakerettye, erdészház vagy a Kistolmács, tó megállóhelyhez.

Megközelítés

  • A túra a kistolmácsi kisvasút állomásról indul, ahol a busz is megáll Bázakerettye, erdészház megállóhelynél.
  • Ha a Kistolmács-tó megállóhelynél szállunk le, akkor a tó mellett észak felé a bázakerettyei úton, a Kozár forrást érintve bő kilométerrel a túrát megtoldva érkezünk a kiindulópontra.

Parkolás

  • A csömödéri kisvasút állomása mellett érdemes parkolni, és kisvasúttal eljutni a túra kezdőpontjára.

Koordináták

DD
46.502836, 16.736388
DMS
46°30'10.2"N 16°44'11.0"E
UTM
33T 633228 5151383
w3w 
///megterem.illeszt.színház
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Zalai-dombság (déli rész) - Cartographia

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.

Hasonló túrák a környéken

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
könnyű
Hossz
23,2 km
Időtartam
6:30 óra
Szintemelkedés
431 m
Szintcsökkenés
458 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Kulturális/történelmi értékek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Egészséges környezet Kutyabarát

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp