Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

A Kerkától a Kercáig

· 1 értékelés · Gyalogtúra · Őrségi Nemzeti Park
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Kerca
    / A Kerca
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kercaszomori harangláb
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Késő délutáni erdei hangulat a K jelzésen
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sökfák (fejfák) a szomoróci temetőben
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Híd a Kerkán
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bajánsenyei Nagy-rét
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útjelző táblák Kercaszomoron
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szomoróci harangláb
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kercaszomori harangláb harangja
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szomoróci haranglábban
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Árnyas ösvényen halad a K jelzés
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Közönséges saspáfrány
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fürge cselle tanösvény
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fürge cselle tanösvény egyik állomása
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kercaszomor határában
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szibériai nőszirom Szomoróc határában
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szibériai nőszirom
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Érkezés Szomorócra
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kercaszomori református templom
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sökfák (fejfák) a szomoróci temetőben
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alkonyati hangulat a Kerkánál
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 300 280 260 240 220 200 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km
Körtúránk a történelmi Őrség két ősi településének és két folyóvizének izgalmas világába kalauzol. Változatos terepen, erdőben, folyóparton, szőlőhegyen vezet át utunk.
közepes
Hossz 18,8 km
4:55 óra
351 m
351 m

Túránk az egykori őrállók nyomdokain Bajánsenyéről, a Kéktúra útvonala mentén található közkedvelt Határcsárdától indul, majd a Dávidháza és Kotormány nevű falurészek érintésével,  a nemzetközi Vasfüggöny túraútra csatlakozik rá. A Kerkán való átkelést hamisítatlan őrségi erdőkben való barangolás követi az országhatár nyomvonalán.

A „Legbátrabb falu” kitüntető címet viselő településhez, Kercaszomorhoz érve megismerkedünk a méltán híres falu múltjával, és a mellette folyó Kerca patak élővilágával, miközben rácsodálkozunk a patak-menti égerligetek sokszínűségére, az egykori ősi templomos hely múltidéző hangulatára. A bátrak történetének megismerését követően a túra egy hangulatos erdőn keresztül, a Kis-hegyi présházak érintésével vezet minket vissza a csárdához.

A szerző tippje

  • A túra után érdemes megtekinteni Bajánsenyén az általános iskolában elhelyezett helytörténeti gyűjteményt, és megkóstolni a település csárdáinak étkeit.

Kercaszomor kihagyhatatlan látnivalói:

  • Communitas Fortissima – a legbátrabbak emlékhelyei: a szomoróci harangláb, a Tisza István-emlékoszlop, illetve a bátrak emlékezetére állított emlékmű.
  • A Szomóróci tanösvény a falu kultúrtörténeti emlékei között kalauzol a haranglábtól a „sökfás” temetőig. (A harangláb, illetve a „sökfás temető” felkeresésére a K jelzésről egy kis kitérőt téve van lehetőségünk a Szomoróci tanösvény nyomvonalán.)
  • A Fürge cselle tanösvény, amely a Kerca és környezete élővilágát mutatja be.
  • A Pusztatemető nevű, 1208-ban már oklevélben említett templomos hely az erdőben a K jelzés mentén.
  • A települést több túraút, zarándokút keresztezi, többek között a Szent Márton Gyalogos Túraút (Via Sancti Martini), a Vasfüggöny turistaútvonal (Iron Curtain Trail) és az Országos Kéktúra is.
Kevy Albert profilképe
Szerző
Kevy Albert
frissítve: 2021-08-31
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
302 m
Legalacsonyabb pont
218 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

A völgytalpakban, a folyóvizek mentén időszakosan csúszós útszakaszokra számíthatunk.

Hasznos linkek és ötletek

  • Kercaszomor látnivalóiról, szálláshelyeiről ezen a honlapon érdemes tájékozódni. 
  • Bajánsenye látnivalóiról, turisztikai szolgáltatásairól tájékozódni ezen az oldalon lehet.
  • A Fürge csele és a Szomoróczi tanösvényekről információ nyerhető az Őrségi Nemzeti Park oldalán. 
  • A kiinduló- és egyben érkezési pontként szolgáló Határcsárda Étterem elérhetősége itt.

Kezdés

Bajánsenye, Arany János utca 6. (Bajánsenye, Határcsárda buszmegálló) (222 m)
Koordináták:
DD
46.814049, 16.369345
DMS
46°48'50.6"N 16°22'09.6"E
UTM
33T 604465 5185410
w3w 
///hihető.gépíró.csodálat

Végpont

Bajánsenye, Arany János utca 6. (Bajánsenye, Határcsárda buszmegálló)

Útleírás

Itiner:

  • Túránkat az Országos Kéktúra K jelzésén indítjuk.
  • A K jelzést a Vasfüggöny túraúttal összekötő K+ jelzésre váltunk, és Bajánsenye Dávidháza nevű településrészétől egészen Felsőkotormányig ezt követjük a Z jelzésig, amelyen Felsőkotormány szélén balra térünk.
  • A Z jelzést déli irányban követve az országhatár mentén, az egykori nyomsávon, erdei környezetben folytatjuk utunkat.
  • Először áthaladunk a Kerkán, majd Kercaszomor határába érve a Kerca völgyében szemlélődünk, egészen a K jelzés becsatlakozási pontjáig.
  • Innen Kercaszomoron, majd a Kis-hegyen át érünk vissza, végig a K jelzést követve, kiindulópontunkhoz.

A túra részletes leírása:

A Kerka-menti őrök nyomdokán

Gyaloglásunkat a túrautak metszéspontjában lévő, ikonikus találkozóhelytől, a Határcsárdától indítjuk. A határ közelében fekvő Bajánsenye, az egykori Kerka-menti őrállók meghatározó települése, Őrbajánháza, Senyeháza, Dávidháza és Kotormány egyesítéséből keletkezett. A község nevében szereplő „Baján” név az avar időszak emlékét idézi. Ennek, illetve az egykori őrállóknak állít méltó emléket az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságán felállított, méretes tölgyből kifaragott Baján szobor. Bajánsenye településrészei már Nemesnépi Zakál György is a 18 legősibb őrségi települések között említi 1819-ben kiadott monográfiájában.

Dávidházától a K+ jelzésen haladunk a legrégebbinek tartott településrészen, Kotormányon keresztül a határ felé. Utunk e szakaszában Felsőkotormányig járdán sétálhatunk, rápillantva a határszéli porták mai világára, a patakvölgyig húzódó birtokok tágas horizontjára. A Z jelzést elérve magunk mögött hagyjuk a települést, és a vasúti töltés alatt átbújva, aztán jobbra tartva rövidesen az erdőaljban folyó Kerkához érünk.

A Kerka völgyében járva

A Kerka-völgybe érve a térszín kontrasztjaként jól láthatóak az Ős-Mura hordalékkúpjainak feltorlódásából származtatható Kerka–menti dombvidék vonulatának hívogató előtagjai. Érdemes értő szemmel szétnézni az elénk táruló rét évszázadok óta folytatott természetkímélő gazdálkodásához alkalmazkodó élővilágában. A szabályozott, de természet-közeli állapotát mára nagyrészt visszanyerő Kerka heves esőzésekkor időszakosan árasztja el a meder menti területeket. A régiek által csak „molákának” hívott mocsár- és lápréteken, nedves réteken a védett lágyszárúak képviselői közül többek között buglyos szegfűre, kígyógyökerű keserűfűre, sárgaliliomra, kornistárnicsra, bánsági sásra bukkanhatunk. A mélyebb fekvésű helyeken magaskórósok, rekettyefűzesek, magassásosok, a patak szegélyben égeresek találhatók. A patakhoz kötődő rovarok közül a csermelyszitakötő és a karéliai kérész jelenléte igazi kuriózum. A vízparti zónában a viszonylag nagytermetű, sárga vagy fehér oldalsávja révén könnyen felismerhető, dekoratív vidrapókot is megpillanthatjuk, amint vadászik. Ezt a pókot a vízfelszínen mozogva, vagy éppen víz alá bukva is láthatjuk, méreganyaga segítségével ugyanis nemritkán a kisebb halakat, ebihalakat is zsákmányul ejti.

A Kerka a rendkívül érdekes életmódot folytató, páratlan úszókkal rendelkező, a porcosok és a gerincesek között átmenetet jelentő dunai ingolának is megfelelő életfeltételeket biztosít. Fokozottan védett, és a helyiek csak „kis angolnának” nevezik. A szaporodásuk többnyire a folyóvizek fölső szakaszain megy végbe. Az ikrákból kikelő lárvák a meder üledékébe ássák be magukat, ahol négy évig szerves törmelékkel táplálkoznak. Ebben az életciklusukban fejlődnek ki ivarszerveik, és alakul ki jellegzetes körszájuk.Apró sertefogaik segítségével halak oldalára is rátapadhatnak. A kifejlett egyedek táplálkozása nem bizonyított; a felhalmozott tápanyagaik valószínűleg addig a nagy pillanatig elegendőek, amíg bekövetkezik az eltérő nemű egyedek násza. Szaporodásuk egyszeri ellátását követően elpusztulnak. A vízfolyás többek között otthont ad a védett kövi- és vágó csíknak, a sujtásos küsznek és a rendkívül ügyes és óvatos, kifejezetten a kevésbé mély vízfolyásokat kedvelő domolykónak is.

A patakmenti réten a nappali lepkék képviselői közül az őszi vérfű virágzatán pihenő vagy táplálkozó vérfűboglárkákat, vagy a magasabb foltokban napozó, színpompás tűzlepkét is észrevehetjük. Mérges kígyótól sem itt, sem az Őrségi Nemzeti Park területén nem kell tartanunk, viszont a vízisikló felbukkanására számíthat a türelmes megfigyelő. A Kerka-mentén vadászó fehér gólya, sőt a környéken kisebb egyedszámban előforduló fekete gólya látványa sem ritka.

Hamisítatlan erdei hangulat a Vasfüggöny túraúton

A Kerkán való átkelést követően egy erdei szakaszon egyre feljebb kapaszkodva régi, jobbára felhagyott szőlőhegyek, a Belső-hegy és az Öreg-hegy lankáin csodálkozunk rá arra, hogy az évszázadokon át végzett verejtékes munka gyümölcseit hogyan hódítja vissza magának a természet. Utunkat hosszan, változatos terepen gyertyános tölgyesek, bükkösök, elegyes erdei fenyvesek - vagy ahogyan magjáról ítélve Nemesnépi Zakál György, az Őrség nagy krónikása hívta kétszáz éve: „patogufenyvesek” szegélyezik. E gombavilágáról is híres vidéken a vándor alkalomadtán ízletes vargányát, rókagombát vagy úrgombát gyűjtő gombászokkal is találkozhat. Nyár derekáig a szegélyekben szamóca jelentheti az erdő friss gyümölcsét. Az értőn széttekintő jutalma néhány nagyvad, elsősorban gímszarvas, őz látványa lehet. A zártabb erdőrészeken néha a macskabagoly jellegzetes, nyávogáshoz hasonló, éles hangját lehet hallani. A madárvilág képviselői közül van esélyünk a nagyon ritka szürke küllő, az örvös légykapó, a léprigó megpillantására is. A fenyőelegyes erdőrészek megbecsült költőmadara a süvöltő, az idősebb bükkös állományok a kék galambnak és a fekete harkálynak biztosítanak ideális költőhelyet.

A Vasfüggöny túraút, illetve a Z jelzés követését a határmenti zóna szomszédságában a határkövek szemmel tartása teszi egyszerűbbé. Erdei határkerülésünk a Kerca völgyébe, a Kercaszomor és Domonkosfa közötti határátkelőhelyhez érve fejeződik be.

A Fürge cselle nyomában a Kerca völgyében

A határátkelőhelyen a történelem során szétszakított településeknek emléket állító pihenőhely várja a kirándulót. Innen a Z jelzés, illetve a Fürge cselle tanösvény mentén megyünk tovább a Kerca, régi nevén a Kis-Kerka felé. Az átkelést segítő hídról szemlélődve már láthatjuk a Kercába is egyre markánsabban felhúzódó hódok rágásnyomait. 2006-tól a Kerca régi medrének szakaszos visszaépítésével egy mederrehabilitációs folyamat kísérhető nyomon. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek: több, már innen eltűnt makrogerinctelen tegzes és kérész faj visszatelepülése gazdagította a helyi faunát.

Utunk során a patak és az erdő által közrefogott nedves réten az idénynek megfelelően csodálkozhatunk rá a védett lágyszárúak fajgazdagságára. Az avatott szemlélő akár a tanösvény tábláinak segítségével is szibériai nősziromra, sárgaliliomra, kenyérbél cickafarkra, csermely aszatra, hússzínű ujjaskosborra, vagy a nyár derekától októberig pompázó, kék virágzatú kornistárnicsra bukkanhat. A rovarvilág képviselői közül az ördögharaptafű tápnövényhez kötődő, aktív viráglátogató lápi tarka lepke, vagy a nagyobb termetű, kékes vagy zöldes árnyalatú kisasszony szitakötő jelenlétével is számolhatunk.

A magaskórósok környékén gyakran bukkan fel a pirregő hangot adó, rovarokkal táplálkozó, csíkozott mellsávos berki tücsökmadár. A tanösvény bokrosaiban könnyen észrevehető a rovarokat tövisre tűző, fekete szemsávos tövisszúró gébics is. Az utunkat kísérő tanösvény névadó állata a védett, környezeti változásokra érzékeny, kis termete miatt „csetrinek” is hívott fürge cselle, amely szintén a Kerca patak lakója. A rendkívül áramvonalas halfaj a kiváló vízminőséggel bíró Kerca bioindikátor fajai közé sorolható, csakúgy, mint a vízben fellelhető tegzes- és kérészfajok, álkérészek többsége is. A Kercában egy kis kitartással hazánk legnagyobbra megnövő rákjára, a folyami rákra is rábukkanhatunk.

Múltidézés a legbátrabb faluban

A Z jelzést, illetve a tanösvény nyomvonalát a K jelzés eléréséig követjük, ahonnan már az utunk végéig a K jelzésen haladunk. Itt, a K, a Z és az S jelzések, illetve a Szent Márton gyalogos vándorút találkozási pontjánál lehetőségünk van egy rövid kitérőre. A fenti jelzéseket délkeleti irányban pár száz méteren át követve Vas megye legrégebbi okleveles említésű, egykoron Szent Vencel tiszteletére felszentelt templomának helyszínére érünk, a Pusztatemetőhöz. A régi erődtemplom említése 1208-ból való. Az épületet a türelmi rendelet kiadását követően elbontották, tégláiból épült fel a kercai református templom.  Az egykori templomos hely erődtemplomának külső fali sánca még ma is jól látható. E templom szépen illeszkedik a történelmi Őrség középkori kistemplomainak földrajzilag is szépen összeköthető sorába. A hely szakrális kisugárzása, a ciprusok tövében állított ismertető tábla, az erdő romantikája révén mindenképp érdemes elsétálni ide. Ha mégsem tesszük, vagy visszatértünk az utak találkozási pontjához, a K jelzésen tovább haladva Kercaszomor fő utcájára érünk.

Itt újra lehetőségünk nyílik egy rövid kitérőre. A határ felé, nyugati irányba sétálva a falu történelmében meghatározó szereppel bíró szoknyás haranglábhoz jutunk, amelynek harangja a „Legbátrabb falu” történelmének szimbóluma. Egy példa nélküli fegyveres felkelésé, melynek során a lakosság a trianoni békediktátum eredményébe nem beletörődve 1920. augusztus 1-én visszafoglalta az elcsatolt települést a megszállóktól. Ezen a napon a Kerca községben állomásozó határőr-kirendeltség parancsnoka, Rankay hadnagy vezetésével a szomoróci és kercai férfiak a megszállt Szomoróc községből fegyveresen kiűzték az ellenséges katonákat Domonkosfa felé, a határon túlra. Az ezt követő jugoszláv megtorlás ellenére az ellenállás nem volt hiábavaló, az 1921-es békekonferencia ugyanis Szomorócot Magyarországnak ítélte. A település visszacsatolása ténylegesen 1922. február 9-én történt meg. A hősi ellenállás emlékére a község a hűség városában, Sopronban új emlékharangot öntetett a következő felirattal: „ A jugoszláv uralom alóli felszabadulás emlékére szerezte Szomoróc község lakossága 1922. évben.” Elzarándokolni az 1877-ben épült református haranglábhoz az akkori hősök előtti főhajtást is jelenti egyben.

Alternatív kitérőnk után a K jelzésre visszacsatlakozva Kercaszomor portái közt bandukolunk tovább. Érintjük a nemrég felújított, Páduai Szent Antal tiszteletére felszentelt, 1834-ben épült katolikus templomot, a Tisza István emlékezetét is őrző hársfák mellett a szomoróci hősök újonnan emelt emlékhelyét és a szépen karbantartott őshonos gyümölcskert környezetében lévő református templomot is. A templomkert mellett észak felé tartva búcsút intünk a dombok ölelésében megbújó községnek, és elindulunk az erdővel borított Kishegy irányába.

A Kishegyen át a határcsárdáig

Erdei környezetben, továbbra is a K jelzést követve változatos terepen kapaszkodunk felfelé, majd egy romantikus, pihenőpadokkal, tűzrakó hellyel felszerelt erdei házikóhoz érünk. Itt  megpihenhetünk, és az erdő hangjaiban elmerülve felkészülhetünk túránk hátralévő részére. Kissé odébb már a Kishegy szőlőhegyi részének széléhez érünk. Érdemes elmennünk legalább a régi időket idéző boronafalú pincék első képviselőjéig. Az agyagos talaj miatt ezen a vidéken a pince nem földbe vájt építményt jelentett. A prés és a boroshordók a boronafalú építmények hűvösében kaptak helyet.

A Kishegy a fennmaradt kisparcellás paraszti szőlőhegyek ékes példája. A helyi gondolkodásban a szőlőhegy többet jelent a szőlőtermesztésnél. A hegyen lét a munka általi egyesülést a természettel, a teremtővel való találkozást is jelenti. A hegy szent hely, ahol a jó gazda az anyaföldből Isten nedűjét készíti ünnepi méltósággal. Közösséget teremtő, jellemet formáló helyszín, a szőlőhegyi lét írott és íratlan szabályaival. Az évszázados szőlőhegyi munka ember és természet egymásra utaltságának, értő kapcsolatának is szimbóluma. A Kishegy arányai, a tájba simuló, még álló boronafalú pincék, présházak, a telkeken lévő őshonos gyümölcsfák, a sokszínű állatvilág képviselői mind egy összefüggő rendszer részeiként alkotnak egy nagy egészet. Az 1870-es évek filoxérajárványa az őshonosnak számító régi szőlőfajták (kadarka, vállas, czigány, tulipiros, csillongás, toth, tök, muskatal) visszaszorulásával és az amerikás fajták (noah, delavári, izabella, kormin) meghonosodásával járt. A szőlőhegy világának természetes részét képezik a kaszálógyümölcsösök, melyek ideális életteret biztosítanak a zöld küllőnek, a búbos bankának, a kék cinkének vagy a nyaktekercsnek is.

A szőlőhegyi sétát követően visszatérün a Kerka völgyébe, majd az épületek közé érve utunk kiindulópontjához, a Határcsárdához kanyarodik.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra a Bajánsenye, Határcsárda buszmegállónál kezdődik.
  • Ha vonattal érkeznénk, Bajánsenye állomáson szálljunk le.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja közvetlenül a Bajánsenye, Határcsárda buszmegállónál van.
  • A Bajánsenye vasútállomás is a túra mentén van: ekkor a K+ jelzésen kell becsatlakoznunk a túrába, és azon északnyugat felé kell elindulnunk.

Parkolás

  • A túra kiindulópontjánnál autóval is lehet parkolni.

Koordináták

DD
46.814049, 16.369345
DMS
46°48'50.6"N 16°22'09.6"E
UTM
33T 604465 5185410
w3w 
///hihető.gépíró.csodálat
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A hármashatár turistakalauza (Őrség, Göcsej Vasi hegyhát, Raab Naturpark, Goricko Tájvédelmi Park  (Cartographia, 2014)
  • Őrség, Vendvidék turistakalauz (Hegyek Vándora Turista Egyesület, Bp. 2003)
  • Az Őrség és a Vendvidék – Kalauz turistáknak és természetbarátoknak (BKL. kiadó, Szombathely 2004)
  • A történelmi Őrségben, Bajánsenye (Bajánsenye önkormányzata)

A szerző által javasolt térképek:

  • Őrség, Göcsej, Kemeneshát (Cartographia)
  • Őrség, Göcsej (Cartographia)
  • Őrség, Vend-vidék, Vasi Hegyhát (Faragó térkép)
  • Őrségi Nemzeti Park (Paulus)

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz Természetjáró app.
  • Esőkabátról biztonsági okokból érdemes gondoskodni!
  • Útközben vízvételi lehetőséggel Kercaszomoron számolhatunk.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

2,0
(1)
Pöhacker Viktor
2021-08-10 · Közösség
A Z jelzés a szlovén határ mentén végig követhetetlen. A turistajelzés hiánya miatt az út követése csakis GPS segítséggel lehetséges, igazi dzsungel túra...
Mutass többet!
Mikor voltál a túrán? 2021-08-07
Fénykép: Pöhacker Viktor, Közösség

A közösség fényképei


Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
18,8 km
Időtartam
4:55 óra
Szintemelkedés
351 m
Szintcsökkenés
351 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp