Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

A Budai-hegység rejtett kilátópontjaira a Remete-szurdokon át

Gyalogtúra · Budai-hegység
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Kilátóhely a Remete-szurok felett
    Kilátóhely a Remete-szurok felett
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 10 8 6 4 2 km Remete-barlang (Budapest) Gyermekvasút (Hűvösvölgy állomás)

A Remete-szurdok barlangokkal lyuggatott sziklavilágán át, az Ördög-árok vonzásában népszerű kirándulóhelyek fölötti, mégis kevésbé ismert panorámapontok sorára kapaszkodunk fel, hogy szokatlan szögekből csodálhassuk meg a főváros körüli hegykoszorút. És közben meghallgathatunk pár Örkény egypercest is...

közepes
Hossz 11,6 km
3:25 óra
340 m
387 m
452 m
211 m

Remete-szurdok, hűvösvölgyi Nagy-rét, Petneházy-rét: külön-külön jól ismert kirándulóhelyek, ahová különösen a helyiek járnak ki rendszeresen feltöltődni, mégis mindegyik tartogat meglepetéseket. A belülről is felfedezhető Remete-barlang csak egyike a kalandos medrű és történetű Ördög-árok áttörése mentén rejtőző 19 barlangnak, a szűk patakvölgy felett, a Remete-hegy meredek oldalából pedig csodálatos kilátás nyílik a János-hegy, a Nagy-Hárs-hegy és a Hármashatár-hegy felé. A Nagy-Hárs-hegy „kistestvérén”, a Nagy-Kevély felé ablakot nyitó Fekete-fejen rövid ideig természetszerű erdőben sétálhatunk, a Fazekas-hegy sziklás csúcsán, egy II. világháborús bunker mellől pedig megismerhetjük Hűvösvölgy egyik rejtett kilátópontját, ahová nem ér el a Nagy-rét zsibongása.

Ez a nem túl hosszú, látszólag szerény szintemelkedésű, néhol mégis izzasztó kaptatásra késztető túra a Budai-hegység változatos hangulataiba merít a forgalmas pontoktól a nyugodt, csendes erdőkig. És még kulturális élményeket is tartogat, hiszen a remeteszőlősi Bodzaliget Pihenőparkban, a Zenélő ivókút társaságában találjuk azt a híres telefonfülkét, amelybe belépve pihenésképpen Örkény István egyperces novelláival szórakoztathatjuk magunkat.

A szerző tippje

  • A Remete-hegy oldalába vezető fárasztó kitérő kihagyható, ha nem akarunk felmászni a köves, meredek ösvényen, de így a túra egyik legszebb panorámáját sem fogjuk látni.

  • A Remete-barlangba természetes fénynél is le tudunk ereszkedni, ha azonban szeretnénk alaposabban szemügyre venni a termet és a falakat, érdemes lámpát vinnünk.

  • A túra során egy vízvételi lehetőség van: a remeteszőlősi Bodzaliget Pihenőparknál. Itt mobil illemhelyeket is találunk.

  • Étkezni útközben a Petneházy Club Hotel éttermében tudunk (rövid kitérő a Petneházy-rétnél), de szükség lehet asztalfoglalásra.

  • Ha jól időzítünk, a túrát összeköthetjük kisvasutazással: érkezhetünk Hűvösvölgybe a Gyermekvasúttal, vagy akár távozhatunk is vele onnan.

Farkas Péter profilképe
Szerző
Farkas Péter 
frissítve: 2022-07-07
Nehézség
közepes
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
452 m
Legalacsonyabb pont
211 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Aszfalt 9,53%Murvás út 16,85%Földút 25,57%Ösvény 46,09%Utca 1,93%
Aszfalt
1,1 km
Murvás út
2 km
Földút
3 km
Ösvény
5,4 km
Utca
0,2 km
Szintprofil megjelenítése

Biztonsági előírások

  • Több kilátópontra (Remete-hegy, Fekete-fej, Fazekas-hegy) meredek, köves ösvény kalauzol fel. Ezeken legyünk óvatosak, különösen lefelé.

  • A Remete-barlang termébe vezető lejárat különösen csapadékos időben csúszós, ott is körültekintően közlekedjünk.

  • Bár az Ödög-árok medre az év nagy részében ki van száradva, és csak helyenként láthatunk benne vizet, kiadósabb esőzések után nehéz lehet átkelni rajta a barlanghoz és a Remete-hegy felé.

Hasznos linkek és ötletek

Kezdés

Budapest, Szirom utca buszmegálló (250 m)
Koordináták:
DD
47.557926, 18.940277
DMS
47°33'28.5"N 18°56'25.0"E
UTM
34T 345048 5269223
w3w 
///mézes.mélyen.zöldalma
Mutasd a térképen

Végpont

Hűvösvölgy, BKK állomás

Útleírás

Itiner

  • A buszmegállótól az Ördögárok utcán, a K● jelzésen indulunk északnyugat felé.
  • Majd ugyanebben az irányban, a jobbról becsatlakozó K jelzésen folytatjuk utunkat a Remete-szurdokon át.
  • A szurdok felső végéhez közeledve, jobb kéz felé egy rövid, jelzetlen ösvényen kapaszkodunk fel a Remete-barlanghoz.
  • A K jelzésre visszatérve azon folytatjuk, majd a jelzéssel együtt egy izzasztó emelkedőn felmászunk a Remete-hegy oldalában nyíló kilátóponthoz (ez a kitérő kihagyható).
  • A kilátóponttól a K jelzésen visszaereszkedünk a szurdokba, hogy ott a K◼ jelzésen jobbra térve, a Bodzaliget Pihenőpark érintésével átsétáljunk Remeteszőlősön.
  • A Nagykovácsi utat keresztezve a P+ jelzésre váltunk, és azon felkapaszkodunk túránk legmagasabb pontjára, a Vörös-pocsolyás-hát oldalába.
  • Itt balra kanyarodunk a P jelzésen, és a Petneházy-rét, majd a Fekete-fej érintésével azon maradunk egészen a Szépjuhászné útig.
  • Innen a bal felé kiágazó P+ jelzésen túrázunk tovább.
  • A Nagykovácsi út előtt átpártolunk a S↺ jelzéshez, és a hűvösvölgyi Nagy-réten át a Villám utcáig sétálunk, amelyen felkapaszkodunk a Fazekas-hegyre.
  • A szikla tetejére a K▲ jelzés vezet ki.
  • A kilátópontról az útra visszatérve a K▲ jelzést követjük.
  • A K jelzésbe csatlakozva balra fordulva érjük el túránk végpontját, a Gyermekvasút hűvösvölgyi végállomását.

A túra részletes leírása

Egy ördögi patakocska mentén

A BKK Szirom utca buszmegállójától az Ördögárok utcán (K● jelzés) kezdünk gyalogolni északnyugat felé. Máriaremete, ahol járunk, most Budapest településrésze, de korábban az 1950-ig önálló nagyközséghez, Pesthidegkúthoz tartozott. „Hidegkút” régi hely; a neve korabeli formában már egy 1255-ös oklevélben megjelenik annak apropóján, hogy IV. Béla a margit-szigeti domonkos-rendi apácáknak – közéjük tartozott a lánya, Szent Margit is – adományozta a területet. Épp ezért megalapozatlan a legenda, miszerint a nevét a jóval később uralkodó Mátyás királytól kapta volna, aki egy alkalommal különösen frissítőnek találta a Remete-hegy lábánál fakadó forrás vizét, és előszeretettel járt vadászni a „Hideg-kúthoz”. Maga a kút azonban létezik, és egy ideig érdekes módon „Kezekútként” volt ismert, mivel állítólag egy helyi földesúr belezuhanva a kezét törte. A község a török időkben aztán elnéptelenedett, és csak 1711-ben, német telepesekkel népesítették be újra.

Hamarosan, a Méh utcánál először szegődik mellénk az Ördög-árok patakja. Erről a ma már csak időszakos, mindössze 65 km²-es vízgyűjtő területű, szabályozott vízfolyásról nem is hinnénk, hogy hajdan mekkora tombolásra volt képes, és milyen tragikus epizódok köthetők hozzá a főváros történetében. A 21 km hosszú, Nagykovácsitól érkező fő ág (amelyhez a hűvösvölgyi Nagy-rétnél csatlakozik a Julianna-majornál eredő mellékág) a budapesti Riadó utcánál mesterséges alagútba bukik, és onnantól a föld mélyén, a Városmajor, a Vérmező, a Horváth-kert és a Tabán alatt csobog végig észrevétlenül, hogy a Döbrentei teret elhagyva a Dunába torkolljon. Így ma sokan nem is tudnak a létezéséről, pedig 1838-ban, majd 1875-ben óriási pusztítást végzett, amikor kiöntött egy-egy különösen kiadós felhőszakadás után. Az 1838-as dunai árvíz jól ismert, az utóbbi kevésbé, holott a medréből hirtelen kilépő patak régebben épült boltozata beomlott miatta, lakóival együtt magával sodorva a ráépült házakat. Ezért a korabeli tudósítások szerint „a Vérmező és Kelenföld síktengernek látszott”, és a nagy folyó még Paksnál is holttesteket sodort, míg a felsőbb szakaszon akkora sziklatömböket mozgatott meg a békeidőben szelíden csordogáló vízecske, hogy azokat utána csak robbantással tudták eltávolítani. Az eset pikantériája, hogy az Ördög-árok Duna felőli végét épp két évvel előtte kezdték el lefedni, amire leginkább azért volt szükség, mert a patakot szennyvízcsatornának használták, emiatt kellemetlenül bűzölögve kanyargott át a város házai között. Az alagút utolsó, a Városmajorig tartó része végül csak 1920-ra készült el, és az Ördög-árok a csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep 2009-es megépüléséig szállította tovább a főváros szennyvizének jelentős részét.

A patak középkori eredetű neve is „pokoli” pusztításaira utal, mivel akkoriban gyakran aggatták rá az ördögi jelzőt az ilyen szeszélyes, a medrükből időről időre alattomosan kilépő vízfolyásokra. Egyébként (a pálosoknak a mai Szépjuhásznénál található egykori főmonostora után) hívták Paulus-pataknak és Szent Pál árkának, illetve nagykovácsi eredete révén Kovácsi-pataknak is.

Barlangok mindenütt

A meder mentén, hűs gyertyános-tölgyesben hagyjuk el Máriaremete épületeit, és lépünk be immár az Országos Kéktúra K jelzésén a Hosszú-erdő-hegy és a Remete-hegy által közrefogott Remete-szurdok alsó szakaszába. Tábla figyelmeztet rá, hogy fokozottan védett természeti területen járunk – a jelzett turistautakról ezért mindaddig nem térhetünk le, amíg az ellentétes, Remeteszőlős felőli oldalon ki nem sétálunk a szurdokból.

A kutyasétáltatók és kirándulók által is előszeretettel használt, gyakran forgalmas erdei sétányon haladunk, a jobbunkon mélyülő, mohos sziklákkal szegélyezett mederben csak a kőgörgetegek nagyobb darabjai árulkodnak a patak rejtett erejéről. Érdemes megállnunk a Remete-szurdok tanösvény 2020-ban felújított tájékoztató tábláinál, majd a bal oldalon kibukkanó, mohával fedett, kibillent mészkőpadnál, ahol Pápa Miklós neves természetjáró-szakírónak, nem mellesleg a Remete-szurdok elkötelezett védelmezőjének emléktábláját találjuk. Röviddel ezután elérjük a Remete-barlanghoz vezető jelzetlen ösvényt, amely az Ördög-árkon átvágva jobb felé ágazik ki, és rövid, gyökérfonatos kapaszkodón hívogat minket a szikla bevágásában nyíló, tekintélyes üreghez, a szurdokvölgy egyik leghíresebb látnivalójához.

A fokozottan védett Remete-barlang egy 12 m hosszú, 7 m széles teremből, valamint egy szűkebb oldalágból áll. Széles szádáján át elég természetes fény áramlik be ahhoz, hogy lámpa nélkül is bemerészkedhessünk (a lejárat különösen nedves időben csúszós, legyünk óvatosak!), és szemügyre vehessük a kifagyásos aprózódást a bejáratnál, a falak korrodált felületét beljebb, valamint a mennyezeten nyíló, felfelé keskenyedő hasadékot. A kürtőkben ma védett denevérek találnak menedékre, de a barlangot kedvező fekvésének, délre nyíló bejáratának köszönhetően korábban, a késői neolitikumtól a középkorig az ember is lakta: tűzhely-maradványokat, tűzszerszámokat, cseréptöredékeket találtak benne. Mai nevét egy szerzetesről kapta, aki a hagyomány szerint itt tengette az életét a pálos rend 1782-ben történt feloszlatása után, bár meg kell jegyeznünk, hogy ilyen legenda szinte minden lakható barlangról elterjedt.

Keletkezését tekintve a Remete-barlang eltérhet a szintén a szurdokban elhelyezkedő társaitól, mint a feljebb, 400 m-es tengerszint feletti magasságban fekvő Hét-lyuk, a Budai-hegység egyetlen aknabarlangja, amelynek Foszfát-termében több ezer mázsa guanót találtak, vagy a Budapest számos kilátóhelyéről jól látható, különösen sok állati maradványt rejtő Remete-hegyi-kőfülke. Míg ugyanis ezek egy része a hegység kevés hidegvizes (azaz karsztos) barlangja közé sorolható, a Remete-barlang bejáratánál megfigyelhető üstszerű képződmények akár hévízes eredetre is utalhatnak, jóllehet, a kialakulásának körülményeit eddig nem sikerült megnyugtatóan tisztázni – elképzelhető a karsztos eredet is, és vannak, akik inaktív forrásbarlangnak tartják. Összesen 19 barlang létezése ismert a területen; az egyikben egy 13. századi, V. István korabeli pénzhamisító műhely maradványait is megtalálták, a hozzá tartozó szerszámkészlettel és ezüstpénzekkel.

A szurdok pereméről az egypercesekig

Régen azt hitték, hogy a kb. 1 km hosszú Remete-szurdok valaha egyetlen, óriási barlang volt, amely beszakadt, de ma már a patak eróziós munkájának tulajdonítják a létrejöttét. A mellette emelkedő meredek sziklafalakat, amelyek a sétányról többnyire a lombkorona takarásában maradnak, üledékes kőzetek – nagyrészt kb. 210 millió éves, Megalodus kagylómaradványokban gazdag, jól karsztosodó dachsteini mészkő – alkotják. A faunája különleges; ha szerencsénk van, a fekete harkály éppúgy a szemünk elé kerülhet, mint az ökörszem vagy a pannongyík, míg a patakban kérészek, álkérészek, vízi ászkák élnek.

Hogy a szűk völgy valódi méreteit igazán értékelni tudjuk, a K jelzést követve érdemes felmásznunk a peremére. A Remete-hegyre vezető, a felső szakaszán kövekkel borított ösvény amilyen rövid, olyan izzasztó, mégis kár lenne kihagynunk ezt a kis kitérőt, fentről, a lejtő tetejéről ugyanis túránk talán legszebb panorámáját csodálhatjuk meg, miközben kifújjuk magunkat. Szemben, délkelet felé a Nagy Hárs-hegy, a János-hegy és a Normafa háta emelkedik, alattunk Remeteszőlős házai sorakoznak. A távolban észrevehetjük a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat budakeszi bázisához tartozó, jellegzetes zöld kupolát is. A szurdok szemközti oldalán a Hosszú-erdő-hegy púpja magasodik, és ha ettől balra kinézünk, Széphalom mögött megpillanthatjuk a Hármashatár-hegyet a jellegzetes adótoronnyal. Kb. egy szintben vagyunk itt a Hét-lyukkal, de ne felejtsük el, hogy fokozottan védett területen járunk, ahol a jelzett turistautat az állat- és növényvilág védelme érdekében nem hagyhatjuk el.

A K jelzés már ismert, meredek szakaszán óvatosan ereszkedjünk vissza a völgytalpra, majd az Ördög-árkon átvágva térjünk jobbra a K◼ jelzésen, amely kivezet minket a szurdok zárt, vadregényes miliőjéből Remeteszőlős aszfaltozott világába. A váltás szerencsére nem drasztikus, köszönhetően a mindjárt az utunkba eső Bodzaliget Pihenőparknak, ahol először is feltölthetjük a kulacsainkat a Zenélő ivókútból (erre többször nem lesz lehetőségünk a túra során). A kút római szarkofágra emlékeztető timpanonját egy Hadrianus-kori pénzérme, valamint egy Bezeréden talált, honfoglaláskori tarsolylemez másolata díszíti, míg tégláinak egy részét sváb mesterek készítették, így egészében a környék színes múltját szimbolizálja. Mellette találjuk az Örkény István „Ballada a költészet hatalmáról” című novellája által ihletett, régivágású telefonfülkét, amelybe belépve egypercesek meghallgatásával szórakoztathatjuk magunkat. A pihenőparkban van még egy mezítlábas ösvény, egy könyvmegálló, egy teqball asztal, egy pétanque pálya, valamint a patak túloldalán egy játszótér, sőt két mobil vécé is.

Nyugodt erdei séta

A Bodza-ligetet elhagyva röviden a Patak sétány aszfaltján kell talpalnunk, elhaladva a Remete-hegyre kapaszkodó, halfajokról elnevezett utcák aljában, mielőtt a Nagykovácsi utat bal felé keresztezve, a Táltos Iskola által kihelyezett képeket mellőzve újra bevesszük magunkat az erdőbe a P+ jelzésen. A következő bő 3,5 km túránk legcsendesebb része lesz: ritkán járt, nyugodt ösvényeken sétálunk el a Petneházy-rétig. Miután egy vadvirágos rétet elhagyva visszapillantunk a Remete-hegy és a Hosszú-erdő-hegy, illetve a köztük húzódó Remete-szurdok felé, a Kecske-hát oldalában 145 m szintkülönbséget leküzdve, cserfák között kapaszkodunk utunk legmagasabb pontjára, a Vörös-pocsolyás-hát teteje alá. Ahogy a Budai-hegységben általában, a cser itt sem önállóan, hanem a kocsánytalan tölggyel elegyedve jelenik meg. Amikor becsatlakozunk a P jelzésbe, és balra térünk rajta, a növényzet jellege megváltozik: a déli oldalakra jellemző molyhos tölgyes-virágos kőrises karsztbokorerdőben kezdünk ereszkedni a néhol sziklakibúvásokkal tarkított ösvényen.

Egy távvezeték alatti nyiladék mentén röviden aszfaltútra lépünk, majd a jelzéssel együtt egy árok mentén visszafordulunk az erdőbe. Jobb felé, a Hársbokor-hegy tövében hamarosan időtlen nyugalmat árasztó, illatos kaszáló tár széles ablakot a környező hegyekre: noha nem vagyunk magaslati helyzetben, a szalmabálák hátterében megpillantjuk a János-hegyet, sőt, ha kicsit lejjebb sétálunk, a Nagy-Hárs-hegy is teljes valójában megmutatja magát, tetején a Kaán Károly-kilátó kackiás süvegével.

A lepkék által kedvelt bogáncsok tarka foltjai mellett haladunk tovább az erdő árnyékában, hogy pár perc múltán megérkezzünk a Petneházy-rétre. A budakesziek és hűvösvölgyiek kedvelt kirándulóhelye a városi közgyűlés 1847-es határozata alapján Petneházy Dávidról kapta a nevét, aki a fáma szerint elsőként hágott a vár fokára Buda 1686-os visszavétele során. Az elnevezés azonban valószínűleg tévedésen alapszik, mivel Petneházy (aki korábban Thököly Imre kuruc ezredese volt) részt vett ugyan az ostromban, de a zászlót nem ő, hanem Fiáth János tűzte ki. A területet korábban Sonnenwirthswiesenként, magyar fordításban Napvendéglős-rétként vagy Napkocsmáros-dűlőként emlegették. Ha megéheztünk, az aszfaltúton jobbra elsétálhatunk a közeli, 1990-ben alapított Petneházy Club Hotelhez, amelynek az éttermében étkezésre is van lehetőségünk – igaz, zsúfolt időszakokban szükség lehet asztalfoglalásra.

Egy „fekete fej” a Nagy-rét felett

Egyébként a műutat keresztezve megkezdjük a kapaszkodást az előttünk magasodó Fekete-fejre. A rejtélyes nevű mészkőrögre ebből az irányból meglepően meredek, sziklakibúvásos ösvény kanyarog fel. A tetején egy ódon, valaha geodéziai mérőpontként szolgált vasoszlopot, mellette pedig, a köveken keresztbe fektetve egy elaggott padot találunk, ahonnan a lombok között szűk résen pillanthatunk ki a solymári Kálvária-hegyre, és az épp mögötte feltűnő Nagy-Kevély sziklás hátára. A csúcson korábban fakilátó állt, de ma már csak egy magas rúdon lobogó magyar zászló foglalja el a helyét. Kár érte, mert a panoráma alighanem parádés lenne innen a Budai-hegységre.

A Fekete-fejet a Hárs-hegy „kistestvéreként” tartják számon, olyannyira, hogy a 18. század végi német térképeken még ezt jelölték Kis-Hárs-hegy (Kellner Lindenberg) néven, jóllehet, már akkoriban megjelent a Schwarzer Kopf elnevezése is. A hegy tetején talajvédelmi okokból, a folyamatos erdőborítás fenntartása érdekében régóta nem folyik erdőgazdálkodás: nem csak a fakitermelést mellőzik, hanem helyben hagyják az ökoszisztéma szempontjából létfontosságú holtfákat is, így rövid ideig egy kisebb természetszerű erdőben túrázhatunk. A WWF 2010-ben tanösvényt létesített itt a szálaló erdőtömb és az erdőgazdálkodástól megkímélt terület határán, hogy jól megfigyelhessük a két módszer közötti különbségeket. A hegy flórájának különleges eleme a júniusban virágzó magyar zergevirág, ez az egyébként az inkább a Börzsönyben és a Mátrában előforduló őszirózsaféle.

Mi ereszkedőben nem a tanösvényt, hanem a P jelzést követjük tovább egészen a Szépjuhászné útig (ez elég forgalmas, körültekintően közlekedjünk!), amelyről a P+ jelzésen kanyarodunk le a Kis-Ördög-árok medre mellé. Kényelmes parkerdei sétányon közelítjük meg Hűvösvölgy kirándulóközpontját, a Nagy-rétet. Ma futópálya, erdei kondipark és játszótér gondoskodik a látogatók szórakozásáról, de a 20. század elején, a futball hőskorában ide jártak focizni a fiatalok, majd pedig vurstli működött itt körhintával, céllövöldével, lacikonyhával. A Nagy-rét a Horthy-korszakban a kommunista szervezkedés fontos színhelye is volt: a párt tagjai turistáskodás ürügyén tudtak találkozni, így egy központi döntés alapján később minden évben itt tartották az építők majálisát.

A rendszerint hétköznap is forgalmas Nagy-rétet a S↺ jelzésen kerüljük meg, hogy a meredek Villám utcán felkapaszkodjunk a 281 m magas Fazekas-hegyre. A tető alatt lehangolóan elhanyagolt, pedig 1982 óta fővárosi védelem alatt álló kőbánya tárja fel a hegyet alkotó dachsteini mészkövet, de a sziklás csúcsra a bal felé kiágazó K▲ jelzésen kisétálva izgalmas kilátás kárpótol ezért a látványért. A II. világháborús, szemlátomást a graffitisek által is kedvelt bunker körüli szűk helyről elénk tárul a Hármashatár-hegy csoportja, a távolban a Pilis-tető, de visszapillantva felfedezhetjük a túránk során korábban érintett Remete-hegyet is, a Nagy-Hárs-hegy pedig egészen szokatlan szögből kerül a szemünk elé.

Innen már csak egy rövid séta van hátra a K▲, majd a K jelzésen, hogy a Gyermekvasút végállomásának érintésével megérkezzünk túránk végpontjára, a hűvösvölgyi BKK állomásra.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra a máriaremetei Szirom utca buszmegállótól indul, ahová Hűvösvölgyből közlekednek a BKK járatai (57, 157, 157A).

  • A túra végpontja, a hűvösvölgyi BKK állomás, busszal, villamossal, sőt a Gyermekvasúttal is megközelíthető.

Megközelítés

  • A túra kezdőpontja közvetlenül a buszmegállónál van.

Parkolás

  • A kezdő- és végpontnál is találunk parkolóhelyet, bár a Hűvösvölgy gyakran zsúfolt.

Koordináták

DD
47.557926, 18.940277
DMS
47°33'28.5"N 18°56'25.0"E
UTM
34T 345048 5269223
w3w 
///mézes.mélyen.zöldalma
Mutasd a térképen
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A Budai-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
közepes
Hossz
11,6 km
Időtartam
3:25 óra
Szintemelkedés
340 m
Szintcsökkenés
387 m
Legmagasabb pont
452 m
Legalacsonyabb pont
211 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 2 Útpontok
  • 2 Útpontok
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp