Ali pasa dzsámija (Szent Rókus plébániatemplom)

A Szent Rókus plébániatemplom messziről nézve egy átlagos templom képét mutatja, ám közelebb érve, alaposabban szemlélve az épületet – főleg abban az esetben, ha az ember hátulról, a Rákóczi utca felől közelít – már feltűnik egy-két furcsaság. Egyrészt a templom alaprajza eltér a megszokottól, másrészt szamárhátíves ablakok utalnak a keleti kapcsolatra, harmadrészt az épület tájolása is érdekes, elsősorban a Zrínyi tér házaihoz viszonyítva.

Ahhoz, hogy utánajárjunk e rejtélyeknek, majdnem öt évszázadot kell visszamennünk az időben. Szigetvár elfoglalását követően a harcokban jelentős szerepet játszó janicsáraga, Müezzinzáde Ali kezdte építtetni a templomot – mint dzsámi. Ő maga elesett 1571-ben Lepantónál, de a dzsámi 1589-re elkészült, és egészen a „rekonkvisztáig”, azaz Szigetvár visszavívásáig muszlim hitélet zajlott benne száz éven keresztül.

A dzsámit előbb lőportárként hasznosították újra, majd idővel katolikus templommá szentelték, és kívül-belül átalakították. Az épület mellett álló minaret villámcsapás következtében dőlt össze 1715-ben, az előcsarnokot lebontották (a helyére épült a templomtorony), a négyszöglet alaprajzú épületet záró kupolát is elbontották, a szamárhátíves ablakokat barokkos jellegűvé alakították.

Szerencsére a templom 1980-as években történt felújításakor nagy hangsúlyt fektettek a török épületrészek megjelenítésének is, így kívül-belül felismerhetők a szamárhátíves ablakok, a templombelsőben a sarkokban sztalaktitdíszítések láthatók, miközben a kupolában egy barokk remekmű, Dorffmeister István freskója figyelhető meg, a szenteltvíztartó pedig az egykori török fürdőből származik (mosdómedenceként funkcionált eredetileg).

Nyitvatartás

Árak:

Belépődíj: 

• önkéntes adomány.

Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2025 februári tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!