Gázi Kászim pasa dzsámija

A dzsámi (ma már Gyertyaszentelő Boldogasszony templom) történetét már nem mindenki ismeri, így pár szóban érdemes megemlékezni róla. A török seregek először 1526-ban, a mohácsi csatát követően érték el Pécset, de ekkor „csak” feldúlták a várost; 1543-ban azonban már önként megnyitották a kapukat a beözönlő törökök előtt, akik így harc nélkül foglalták el az egykori Sopianae-t. Gyorsan berendezkedtek, igazi keleti várossá építették át Pécset: a templomokat mecsetekké alakították (illetve újakat is építettek), emellett türbék, fürdők épültek városszerte.

A mecset helyén álló Szent Bertalan tiszteletére szentelt templom a 13. század óta állhatott itt, a névadó ereklyéjét II. András hozta a keresztes háborúból visszatérve. A következő névadó, Gázi Kászim budai pasa az 1560-as években bonttatta le a templomot, és emeltette a helyére a ma is álló dzsámit, amely több mint száz éven keresztül szolgálta a muszlim lakosságot. Pécs 1686-os visszavételét követően – mint annyi más török vallási célú épületet – a dzsámit a jezsuiták vehették birtokba. Természetesen azonnal katolikus templommá alakították át; később több átépítési hullámon esett át.

Elsőként az északi oldalon a kápolna, a torony, a sekrestye és a kripta készült el, a déli oldalon pedig egy portikuszos bejáratot alakítottak ki. Ekkor még állt a minaret is, amit mintegy 60 évvel később bontottak el - a helyére egy zömök tornyot építettek. A jezsuita rendházat (a mai Nagy Lajos Gimnáziumot) egy boltíves átjáróval kapcsolták a templomhoz. Később ezt is elbontották – a szinte követhetetlen mennyiségű és mélységű átalakítást (és persze a templom teljes történetét) az altemplomban egy körülbelül 10 perces videó mutatja be a látogatóknak, amin jól sikerült 3D-s grafikák teszik befogadhatóvá a sztorit.

Az utolsó nagy átformálást 1939-ben végezték. Ekkor bontották el a barokk tornyot és lépcsősort, és illesztették hozzá a dzsámihoz a félkör alakú toldást. Az építész Körmendy Nándor terveinek megfelelően hangsúlyosan elkülönülnek a régebbi és az újonnan épült részek, de ezzel együtt is különleges hangulata van a belső térnek, amit a bejárattól egyébként az altemplomon keresztül közelíthetnek meg a látogatók. Az oltár a régi és az új épületrész metszéspontjában, a háttérben a török kori épülettel, és annak ötszáz éves motívumaival egészen különös, de lélegzetelállító látványt nyújt. A dzsámiban ma is megfigyelhető a Mekka felé tájolt Mihráb – felette pedig Jézus tekint a hívekre a keresztről.

Nyitvatartás

Nyári:

• hétfő - csütörtök: 9:00 - 17:00
• péntek: 10:00 – 19:00
• szombat: 9:00 – 17:00
• vasárnap: 13:00 – 17:00

Téli:

• hétfő - csütörtök: 9:00 - 17:00
• péntek: 10:00 – 17:00
• szombat: 9:00 – 17:00
• vasárnap: 13:00 – 17:00

A Dzsámi látogatásánál a miserendek és egyéb liturgikus programok befolyásolják a látogatási rendet.

Árak:

Jegyárak:

• Teljes árú: 2800 Ft
• Kedvezményes: 2200 Ft
• Csoportos, teljes árú: 2200 Ft/fő
• Családi: 5600 Ft/család
• 6 éves kor alatt ingyenes

További jegyinformációk a honlapon. 

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2025 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!