Szent Péter és Szent Pál Székesegyház (Pécsi bazilika)

Már a római időkben is jelentős város (Sopianae) állt a mai Pécs helyén. A kereszténység akkori elterjedtségéről manapság leglátványosabban a Dóm előtti tér alatt feltárt ókeresztény sírkamrák árulkodnak, de a régészeti leletek ennél is több mindent árulnak el a hozzáértőknek – akár másfél évezreddel ezelőtti időkről is mesélnek.

A Pécsi egyházmegyét 1009-ben alapította Szent István. Ekkor már állt itt egy székesegyház, amelynek altemploma a 4. századból, azaz a római időkből származott. Erről a templomról nem sokat tudni, egyes elképzelések szerint a római kori temető egyik kápolnájából alakíthatták ki. Ez is magyarázata lehet annak, hogy Orseolo Péter (minden bizonnyal első) uralkodása idején új székesegyház építésébe kezdtek – ami hamarosan, 1064-ben le is égett egy tűzvészben.

A mai épület története sem kevésbé izgalmas, mint elődeié. Valószínűleg a 11. század végén kezdték építeni, és 1140-1180 között fejezhették be. Ahogy az a hasonló korú templomok esetében megszokott, az eredetileg román stílusban, a 12. században épült szent hely sok át- és hozzáépítést élt meg – mellékhajókkal, kápolnákkal egészítették ki, számos gótikus elem került bele a 14. században. A török idők sokáig tartottak Pécsett: 1543 és 1686 között állt uralom alatt a város, ekkor a székesegyház nyugati részét, a Corpus Christi-kápolnát dzsáminak használták, a többi részében pedig élelmiszert, hadianyagot raktároztak.

Mire rendbehozták volna a templomot, újabb károk érték a Rákóczi-szabadságharc idején. Mai formáját a 19. század végi restauráláskor nyerte el, melynek célja az Árpád-kori székesegyház megidézése volt. Emiatt a barokk oltárokat, padokat, székeket eltávolították, ezzel pótolhatatlan veszteséget okozva – cserébe viszont 1887-ben üzembe helyezték az Angster Orgonagyárban készült új hangszert.

A templomba belépve lenyűgöző tér fogadja a látogatót: kék és arany színekben játszanak a falak, a fakazettás mennyezetet a tizenkét apostol képe díszíti, a főhajó közepén áll a sátortetős főoltár. Érdemes időt szánni a részletek megcsodálására is, hiszen a Jézus Szíve- és a Corpus Christi-kápolnát Lotz Károly, míg a Mária-kápolna falait Székely Bertalan freskói díszítik.

Az altemplomban található Janus Pannonius síremléke. A püspök-költő földi maradványait 1991-ben találták meg, majd 2008-ban, a tetem eredetének bizonyítása után temették el itt újra.

Nyitvatartás

A Székesegyház nyitvatartása 2020-ban:

2019. október 1. - 2020. április 30.:

• hétfő - szombat: 9:00 - 17:00
• vasárnap: 11:30 - 17:00

2020. május 1. - 2020. szeptember 30.:

• hétfő - szombat: 9:00 - 17:00
• vasárnap: 11:30 - 17:00

A Székesegyház és a Dzsámi látogatásánál a miserendek és egyéb liturgikus programok befolyásolják a látogatási rendet, melynek figyelembevételét kérik.

Árak:

Egyéni jegyek:

• Teljes árú: 1900 Ft
• Kedvezményes árú: 1300 Ft

Csoportos jegyek:

• Teljes árú: 1500 Ft
• Kedvezményes árú: 1000 Ft
• Családi jegy: 3500 Ft

 Egyéb jegykombinációk és szolgáltatások árai a honlapon találhatók.

• A jegyár tartalmazza a belépést a főhajóba, az altemplomba, a Jézus Szíve- és Mária-kápolnába és a toronyba
• Belépés 6 éven aluliaknak ingyenes
• Kedvezményes jegy a jogosultságot igazoló dokumentum felmutatásával váltható. (Diákigazolvány, nyugdíjas igazolvány, pedagógus igazolvány)
• A családi jegy maximum 5 főre érvényes. 4 fő látogatása esetén minimum egy gyereknek/diáknak, 5 személy látogatásánál 2 gyereknek/diáknak kell lennie.
• Az 5 fő feletti családnál nagycsaládos igazolvánnyal rendelkezőknek további kedvezményeket tud nyújtani a szolgáltató.
• A csoportos jegy 10 főtől érvényes (15 fő felett 1 kísérő ingyenes, 30 fő felett 2 kísérő ingyenes)
• Fogyatékkal élők részére a belépőjegy ingyenes.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2020 októberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!