Tihanyi bencés apátság

A Tihanyi-félsziget látnivalója a messze földön híres, távolról is csodás látványt nyújtó, műemléki védelem alatt álló tihanyi bencés apátság. I. András király 1055-ben alapította a Szent Mária és Szent Ányos tiszteletére felszentelt templomot. A Pannonhalmi Főapátság levéltárában féltve őrzik a monostor alapító oklevelét, amely a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyar szórványemlék. Az oklevél alapvetően latin szövegében a következő magyar mondattöredéket olvashatjuk: "feheruuaru rea meneh hodu utu rea" (Fehérvár felé vezető hadi út). 

Az apátság a 13. századtól kezdve oklevelek kiállítására jogosult hiteleshely volt. Amikor I. András király 1060-ban meghalt, kívánsága szerint testét a monostor altemplomában helyezték örök nyugalomra, sírja ma is az eredeti helyén áll. Az altemplom több átalakításon is átesett, felújították, padlózatát felszedték, falairól leverték a vakolatot. A 18. században falképekkel díszítették, majd 1889-ben Lotz Károly irányításával a korábbiak helyére új falképeket festettek. 1955-ben eltávolították a falfestményeket, így azóta ismét régi formájában láthatjuk az altemplomot. I. András király mindössze egy kereszttel díszített sírlapja az altemplom közepén található.

A 11. században épült egyenes szentélyzáródású, keletelt templomhoz dél felől szabályos kolostornégyszög csatlakozott, a középkori épületrészekből azonban mára néhány kőfaragványon és az épen maradt altemplomon kívül semmi sem maradt. A tatárjárás nem tett kárt az apátságban. A monostor életébe a törökök megjelenése hozta az első nagy fordulatot, ekkor épült meg a kolostort körülölelő erődítmény. A szerzetesek 1534-ben elhagyták a kolostort, az erődített építmény a balatoni végvárrendszer fontos láncszemévé vált. A következő másfél évszázadban a törökök hiába próbálták elfoglalni a tihanyi erődítményt, sorra kudarcot vallottak, ám a szerzetesi élet minden nyoma eltűnt Tihanyban az idők során.

Az apátság 1674-ben nyerte csak vissza eredeti rendeltetését, ám 9 évvel később az egész épület leégett egy tűzvész során. A 17-18. század fordulóján a Habsburgok parancsba adták a magyarországi várak lerombolását. Amikor 1702-ben a várat felrobbantották, a templomot is súlyos károk érték. A templom és a kolostor újjáépítéséhez 1719-ben kezdtek neki, az építkezéshez felhasználták a lerombolt vár köveit is. A Wittwer Márton karmelita építész tervei szerint épült apátság 1735-re készült el, de a következő évben ismét leégett. Az 1740-ben kinevezett Lécs Ágoston apát építtette ismét újjá a bencés kolostort és templomot, amelyek mai megjelenésüket 1754-ben érték el.

A templom fából faragott, aranyozott szobrait és teljes belső berendezését Stulhoff Sebestyén faszobrász és műbútorasztalos készítette 1754-1779 között. A nagy barokk templom és két, 35 méter magas tornya mára Tihany jelképévé vált.

Amikor 1786-ban II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, köztük a bencést is, így a szerzeteseknek el kellett hagyniuk a kolostort, csak egy maradhatott közülük, aki a plébániai feladatokat elvégezte. A szerzetesek csak 1802-ben tértek vissza az apátságba.

A templomot 1889-ben felújították, ekkor készültek a belső teret díszítő festmények is; Deák-Ébner Lajos, Lotz Károly és Székely Bertalan festette meg a boltozat egy-egy egységét. 1950-ben ismét feloszlatták a szerzetesrendet, a monostorban eleinte szociális otthon, később múzeum kapott helyet. A könyvtár 18. századi berendezését a rend 1786-os feloszlatásakor eladták, a könyvek az 1950-es feloszlatáskor eltűntek.

A bencés szerzetesek 1990-ben tértek vissza Tihanyba, a kolostort 1994-ben kapták vissza az államtól. 1992 és 1996 között restaurálták a templom oltárát, festményeit. A kolostor teljes körű felújítása 1996-ban kezdődött. Az apátság 2012 tavaszán vált önálló perjelséggé, akkor mindössze kilenc szerzetes lakott a monostorban, akik Tihany és több környéki település lelkipásztori szolgálatát végezték, emellett lelkigyakorlatokat és kulturális programokat szerveztek. Az apátságban az elmúlt években kiállításokat, koncerteket, különféle rendezvényeket is tartottak. A templom két tornyában 3 harang van, az északnyugatiban az 1670 kg-os nagyharang, amely a Balatonfüredi járás legnagyobb harangja. A délkeleti toronyban a 431 kg-os középső- és a 227 kg-os kisharangot találjuk. Ez utóbbi villamosítva van, mégsem használják rendszeresen.

Az apátság múzeuma a ma is rendházként működő épületben kapott helyet. Ebben a kolostorban töltötte 5 napos fogságát 1921-ben Magyarország utolsó uralkodója, Habsburg IV. Károly király és Zita királyné, mielőtt hajóra szálltak volna, hogy megkezdjék száműzetésüket Madeira szigetén. Az uralkodó iránti tiszteletből hozták létre a IV. Károly emlékszobát. A templomon keresztül juthatunk el a múzeumba, ahol időszaki kiállításokat is tartanak. Az állandó kiállítás a "Tihanyi Bencés Apátság és népei" címet viseli, ezt bejárva képet kaphatunk a szerzetesi és népi életről 1055-től egészen napjainkig. A Belső-tótól északra találjuk az egykori apátsági pince és présház együttesét. Az apátságtól nem messze, a Csokonai ligetben építették fel a tihanyi apátság fogadóépületét, amit Porta Pacis (Béke kapuja) névre kereszteltek 2011-es átadásakor. A dombba vájt épület legnagyobb része a föld alatt található, a felszínen csak egy letisztult formájú betonépületet látunk. A föld alatt konferenciateremként is használható mozitermet, információs pultot és illemhelyet is találunk, és itt lehet jegyet venni az apátsági múzeumba is. Az épület 2015-ben építőipari nívódíjat kapott középület kategóriában.

Az apátsághoz vezető lépcsősor mellett láthatjuk Varga Imre I. Andrást ábrázoló Az alapító szobra című alkotását.

Nyitvatartás

A TIHANYI BENCÉS APÁTSÁGI MÚZEUM LÁTOGATÁSI IDEJE:

2021. november 1. – 2022. március 31.:

• Hétfő - szombat: 10:00 -16:00
• Vasárnap és ünnepnapokon: 11:15 - 16:00

2022. április 1. – 2022. április 30.:

• Hétfő - szombat: 10:00 - 17:00
• Vasárnap és ünnepnapokon: 11:15 - 17:00

2022. május 1. – 2022. szeptember 30.:

• Hétfő - szombat: 09:00 - 18:00
• Vasárnap és ünnepnapokon: 11:15 - 18:00

2022. október 1. – 2022. október 31.:

• Hétfő - szombat: 10:00 - 17:00
• Vasárnap és ünnepnapokon: 11:15 - 17:00

Árak:

A TIHANYI BENCÉS APÁTSÁGI MÚZEUM belépőjegyei 2022 május 20-ig:

• Teljes árú: 3100 Ft

• Diák, nyugdíjas: 1950 Ft

• Családi jegy 2 felnőtt+2 gyermek (18 év alatti): 8600 Ft

Az árak szezonálisan eltérőek, ezekért kattints az apátság honlapjára!

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2025 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!