Sóstói Múzeumfalu

A Sóstói Múzeumfaluban megismerhetjük a nyírségi szegény- és középparasztok, illetve kisnemesek 19-20. évszázadi szokásait: hogyan éltek, mivel foglalkoztak, mit ettek, milyen népszokásaik voltak. Valódi portákat telepítettek át ide a környékről: a teljesség igénye nélkül van tiszabecsi, tarpai, anarcsi, paszabi, jánkmajtisi porta és persze tirpák tanya is. A házak mellett a hozzájuk tartozó gazdasági épületek, sőt a kapuk is eredetiek.

A faluból persze nem hiányozhatnak a közösségi élet terei sem, mint például az iskola, a szatócsbolt, a kocsma és a borbélyüzlet, de betérhetünk egy korabeli fényképész műtermébe vagy egy nyomdába is. A képzeletbeli faluban találunk még kovácsműhelyt, szárazmalmot, a műhelysoron pedig patikát, suszter- és kalaposműhelyt és mézeskalácsost. A „település” temetője is rendhagyó, hiszen az összes, a megyében élő felekezet temetkezési szokásait bemutatja, sőt egy igazi kuriózumot, a szatmárcsekei csónak alakú fejfákat is felfedezhetjük.

A faluközpont éke a patics- (tehát vessző)falas református templom és a fából készült harangtorony, amelyek a többi épülettel ellentétben rekonstrukciók. Előbbi eredetije 1820-ig állt a kárpátaljai Kisdobronyban, a 15 méter magas haranglábat pedig az 1937-ig létezett tivadari torony fényképei és vázlatai alapján rekonstruálták. Ha szeretnénk még messzebb visszarepülni az időben, akkor az uradalmi Magtár mögötti területen egy Árpád-kori településrészen is bóklászhatunk, ahol a 10-13. század jellegzetes háztípusait és egyéb építményeit ismerhetjük meg.

Különleges napok

A Sóstói Múzeumfalu állandó kiállításai mellett időszakos tárlatok is vannak, ha pedig igazán autentikus élményt szeretnénk, akkor érdemes „jeles napokon” érkezni. A skanzen munkatársai ilyenkor korabeli viseletben várják a látogatókat, a változatos programok mellett pedig számos mesterség elevenedik meg, sok dolgot próbálhatunk ki vagy kóstolhatunk meg. A múzeumfalu jeles napjai a hagyományos paraszti évkörhöz kapcsolódnak: nyitóeseménye március 15., majd jön a húsvét, május elseje, pünkösd, Szent Iván éjszakája, az új kenyér ünnepe (augusztus 20.), pásztorünnep, Márton-nap, s végül a falusi advent, amelyet már a nyitva tartási szezonon kívül tartanak.

De ha nem ezen napokon látogatunk ide, akkor is akad minden napra egy-egy érdekes mesterség, amelyet a skanzen különböző helyszínein mutatnak be, és ki is lehet próbálni – ilyen például a fazekasság, a szövés, a nemezelés vagy épp a gyertyamártás, sőt még azt is megmutatják, miként végezték régen az asszonyok, lányok a nagymosást.

Nyitvatartás

• 2026. január 1. – március 14., illetve 2026. december 1. – december 31. között a múzeumfalu területe sétálójeggyel látogatható, de az épületeket, kiállításokat zárva tartják.
• 2026. március 15. – április 30.: keddtől vasárnapig 9:00–17:00
• 2026. május 1. – szeptember 30.: keddtől vasárnapig 10:00–18:00
• 2026. október 1. – október 31.: keddtől vasárnapig 9:00–17:00
• 2026. november 2. – 2026. november 29.: keddtől vasárnapig 8:00–16:00

Árak:

• Teljes árú belépőjegy: 2800 Ft/fő
• Kedvezményes árú belépőjegy: 1400 Ft/fő
  • 6-26 év közötti diákok (érvényes diákigazolvány felmutatása mellett)
  • 62-70 év közötti nyugdíjasok
• 70 év feletti belépő: 300 Ft/fő
• Csoportos belépőjegyek (15 fő felett):
  • felnőtt: 2600 Ft/fő
  • kedvezményes belépőjegy: 1200 Ft/fő
• Nagycsaládos belépőjegy: 7000 Ft
  • 2 szülő + 2 hat évnél idősebb gyermek; minden további gyermek: 300 Ft/fő
• Sétálójegy: 500 Ft/fő
  • egyéni látogatóknak, nyitvatartási időn kívül

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2026. februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!