Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide
Kilátóhely

Viktorin-sétány

Kilátóhely · Dunakanyar, Visegrádi-szoros · 141 m · Ma nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Visegrád és a Dunakanyar a Viktorin-sétányról
    Visegrád és a Dunakanyar a Viktorin-sétányról
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség

Hazánk első „turistaútját” Viktorin Józsefnek köszönhetjük, aki a sétány megépítése mellett megmentette az enyészettől a visegrádi vár romjait, egyre több érdeklődőt vonzva a környékre – így ő tette le a Dunakanyar turizmusának alapköveit.

Merre kanyarog a híres ösvény?

Magyarország első turisztikai céllal létrehozott útvonalát 1871-ben alakították ki a vulkáni hegyen trónoló visegrádi vár és a település központja között. Habár az irányt mutató fatáblákba mára jócskán beleharapott az idő vasfoga, mégis érdemes felkeresni a szép panorámákkal tűzdelt ösvényt, és megismerkedni létrejöttének nem mindennapi, kalandos, egy ember óriási elszántságát bemutató történetével.

Maga az útvonal Visegrád központját elhagyva a Kálvária utcán vág neki az emelkedőnek az Országos Kéktúra K jelzése mentén, majd a kálvária első stációja előtt balra, jelzetlen ösvényre tér. A stációkkal párhuzamosan haladó, hegyoldalban szintező út több helyen pazar panorámát nyit az alattunk nyújtózó Visegrádra, a Dunakanyarra, a folyó túlpartján pedig Nagymaros házaira és a mögöttük magasba szökő Börzsöny hegyeire. Néhol padok várják a pihenni, gyönyörködni, elmélkedni vágyókat.

A szép kilátást adó helyszínről továbbsétálva éles jobb-, majd balkanyarral, intenzív emelkedővel csatlakozunk ismét a K jelzéshez. A vár alatt egy Y elágazásba érünk; itt választhatunk, hogy a sétány két oldalága közül melyiken megyünk tovább. A bal oldali, jelzetlen ösvényen a Viktorin-emlékmű és egy újabb kilátópont érintésével a vár nyugati csücskéhez jutunk, a jobb oldali K jelzésen pedig a vár bejáratához érünk.

Marketingből jeles – avagy a sétány kialakításának kalandos története

1866-ban a szlovák születésű, római katolikus plébános, a történelemért rajongó Jozef Karol Viktorin Visegrádra került, és keresztül-kasul bejárta a környéket. Feltételezte, hogy az egykor dicső vár maradványai megvannak valahol, így előszeretettel keresgélt a település fölé magasodó hegyen. A siker nem maradt el: egy természet által visszafoglalt területen rábukkant a romokra. A fellegvárat és a hozzá tartozó Salamon-tornyot nagyon gyatra állapotban találta: a faragott kövek jó részét a lakosság már elhordta építési anyagnak, a maradékot magasra törő gaz verte fel, a falakat szinte teljesen láthatatlanná tette a területet visszafoglaló természet.

Tudta, mekkora érték rejlik a pusztuló épületegyüttes maradványaiban, és tisztában volt a helyszín jelentőségével is, így elhatározta, hogy megmenti az enyészettől – sőt a figyelem középpontjába állítva pénzt szerez a régészeti feltárásra és a felújításra is. Azt tűzte ki céljául, hogy minél több emberhez eljuttassa a vár hírét, és ezzel támogatókra leljen a romok felújításához.

Első lépésként elhatározta, hogy egy gyalog és lóval is jól járható utat építtet a várig, hiszen az érdeklődőknek, a kutatóknak és a felújítóknak csak úgy lehet megmutatni a helyszínt, ha az viszonylag egyszerűen megközelíthető. Nehézséget jelentett az is, hogy az alsó- és felsővár közötti erdő kincstári tulajdon volt, emiatt óriási kerülőt kellett tenni. Hogy jó példával járjon elöl, egyik saját telkét Viktorin a köznek ajándékozta, majd másokat is az ügy mellé állított, akik pénzt vagy önkéntes munkát ajánlottak fel. Nemsokára elkészült a sziklás meredélyre vezető, a vár keleti oldalába tartó, kilátópontoktól hemzsegő ösvény – sőt, annyi felajánlás érkezett, hogy a sétányt pihenőpadokkal és tájékoztató táblákkal tették komfortosabbá, élményszerűbbé. Mivel futotta rá a forrásokból, az útvonalat a vár alatt oldalazó ösvénnyel egészítették ki, hogy a romokat a Duna irányából, a nyugati oldalról is meg lehessen közelíteni. Ez a mai felső, jelzetlen szakasz, ami az emlékműhöz vezet.

Aki minden követ megmozgatott a várért

Viktorin látta, hogy a felfedezett, megtisztogatott romok vonzzák az érdeklődőket, de nem érte be ennyivel. Hiába állította maga mellé a környék tehetős villatulajdonosait, a vár felújításához még így is rengeteg pénz hiányzott. Úgy gondolta, hogy egy nagyszabású rendezvény még ismertebbé tenné a helyszínt, ezért 1869-ben a vértanúságot szenvedett Zách Klára tragédiájának emlékére hatalmas, aranyozott vaskeresztet állíttatott a várhegy oldalának jól látható sziklacsúcsára. A felavatásra nemzeti ünnepélyt szervezett, Arany János Zách Klára című balladáját maga szavalta el a helyszínen), az esemény híre pedig bejárta a sajtót. A vár ügyéről már az egész ország értesült.

Egy éven belül Viktorin megkereste a kultuszminisztert, aki ugyan csak szóban tett ígéretet a romok rendbetételére, a pap egy ügyes ötlettel a sajtóban is leközöltette az elhangzott szavakat. Kifogyhatatlan lendületével befolyásos embereket, építészeket, régészeket állított maga mellé. Türr István altábornagy egy nívós rendezvényen 100 Ft-ot ajánlott fel a vagyonából (akkoriban ez óriási összegnek számított), hozzájárulva a romok megmentéséhez, majd megkérte a körülötte levőket, hogy lehetőségeikhez mérten ők is csatlakozzanak. Végül a Magyar Tudományos Akadémia is beállt a támogatók közé. Ahogy gyűlt a javításra szánt összeg, fokozatosan felmérték a bozóttól megtisztított falmaradványokat. Az ásatások során rengeteg (később múzeumba került) lelet került a felszínre, amelyekből a régészek következtetni tudtak az eredeti állapotokra.

A százéves évforduló és a névadó

A Zách Klára-emlékmű felavatásának százéves évfordulóján, 1969-ben a terület kezelője, a Pilisi Parkerdőgazdaság felújította az útvonalat, és kialakítója előtt tisztelegve Viktorin-sétánynak keresztelte el. A sétány felső végén, a vár alatti sziklákon pillanthatjuk meg (akár a Duna túloldaláról is) a jellegzetes V alakú emlékművet, amelyet az évfordulón állítottak a Zách Klára-emlékmű mellé.

De ki is volt ez a nagyszerű ember? A szlovák Viktorin József (1822 Zavar -1874 Buda) nemcsak római katolikus plébánosként, hanem íróként, nyelvészként, történészként is tevékenykedett; munkássága nagyon sokoldalú. Gyermekként szegény körülmények között élt, kitűnő tanuló volt, tudatosan papnak készült. Egyházi munkássága mellett gyakran fogott irodalmi és közéleti vállalkozásokba is saját költségén. Célja a szlovák nyelv ápolása és egységesítése volt, leghíresebb munkája a szlovák nyelvtan rendszerbe foglalása. A visegrádi temetőben helyezték végső nyugalomra. Munkásságát nemcsak Visegrádon, hanem Magyarországon és Szlovákiában is számtalan emléktábla őrzi.

Nyitvatartás

Ma nyitva
vasárnap00:00–24:00
hétfő00:00–24:00
kedd00:00–24:00
szerda00:00–24:00
csütörtök00:00–24:00
péntek00:00–24:00
szombat00:00–24:00

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes

Szabó Eszter profilképe
Szerző
Szabó Eszter
frissítve: 2022-12-16

Tömegközlekedéssel

  • A Budapest és Esztergom között közlekedő buszokról a Visegrád, Nagymarosi rév buszmegállóban érdemes leszállni.

Megközelítés

  • A buszmegállóból déli irányban megyünk 50 métert, majd balra térünk a Rév utcára, ahonnan a K jelzések már a sétány útvonalára vezetnek.
  • Ha végigjárjuk a sétány útvonalát, a túlsó (keleti és nyugati) végeihez 2 km-es sétával jutunk (kb. 200 m szintemelkedéssel), a kálvária aljánál balra, a jelzetlen útra térve.

Parkolás

  • A buszmegálló mellett, a vár felőli oldalon, a nagymarosi révvel szemben nagy, kiépített parkolót találunk.
  • A sétány másik végén, a fellegvár bejárata előtt is találunk egy nagy, kiépített parkolót.
  • Visegrádon a parkolás fizetős.

Koordináták

DD
47.788114, 18.972884
DMS
47°47'17.2"N 18°58'22.4"E
UTM
34T 348171 5294740
w3w 
///nagyik.biciklis.körlevél
Navigáció Google Térképpel

Környékbeli ajánlatok

Terepfutás · Visegrádi-hegység
Villám futás a Villámokon
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 7,4 km
Időtartam 1:29 óra
Szintemelkedés 403 m
Szintcsökkenés 403 m

Vannak, akik több hétvégét is eltöltenek Visegrád környékén túrázva, kirándulgatva, hogy felfedezzék nevezetességeit, látnivalóit. Fogadjunk, hogy ...

Szerző: Németh Ádám,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Visegrádi-hegység
Visegrád ostroma
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 7,1 km
Időtartam 2:25 óra
Szintemelkedés 346 m
Szintcsökkenés 346 m

Visegrádi történelmi épületei között, elragadó természeti környezetben vezet ez a kirándulás. Nem csupán a vár, a kilátó vagy a városszéli villák, ...

4
Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Visegrádi-hegység
Kerekesszékkel az Apátkúti-völgyben
ajánlott túra Nehézség közepes
Hossz 8,9 km
Időtartam 4:00 óra
Szintemelkedés 187 m
Szintcsökkenés 187 m

Erdők ölelte, hangulatos, de szilárd burkolatú úton fedezzük fel Visegrádról indulva a környék népszerű kirándulóhelyét.

Szerző: _ MTSZ,   MTSZ - együttműködő szervezetek
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 22,6 km
Időtartam 6:45 óra
Szintemelkedés 795 m
Szintcsökkenés 795 m

Buja erdőben előbukkanó, sötét andezitóriások, zárt rengetegekre nyíló kilátások és a völgyében sziklabordákat kerülgető, kőgörgeteges patak ...

4
Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség S2 közepes nyitva
Hossz 23,4 km
Időtartam 3:30 óra
Szintemelkedés 557 m
Szintcsökkenés 557 m

Kevés kilométert számláló, de annál élvezetesebb kör, ahol a történelmi emlékektől a természeti szépségeken át a sportos suhanásig mindenben lehet ...

1
Szerző: Németh Ádám,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Visegrádi-hegység
Keresztül a Visegrádi-hegységen
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 20,2 km
Időtartam 6:00 óra
Szintemelkedés 579 m
Szintcsökkenés 574 m

Az útvonal felfűz mindent, ami a Visegrádi-hegységre jellemző: mély, szurdokszerű völgyet, sötét andezitsziklákat, a Duna kanyarjára néző panorámát ...

2
Szerző: Magyar Természetjáró Szövetség,   Magyar Természetjáró Szövetség
Vízitúrák · Dunakanyar, Visegrádi-szoros
Családi vízitúra a Szentendrei-Duna-ágon
ajánlott túra Nehézség közepes
Hossz 26 km
Időtartam 6:00 óra
Szintemelkedés 0 m
Szintcsökkenés 0 m

Remek időtöltést kínáló vízitúra azoknak, akik kedvelik a nyugodt mozgású vizeket és a gazdag infrastruktúrát kínáló kikötési pontokat.

Szerző: Rózsa Edvárd,   Magyar Természetjáró Szövetség
Többnapos gyalogtúra · Börzsönyvidék
Nagymaros – Nógrád (OKT-17)
ajánlott túra Nehézség közepes Szakasz 17 nyitva
Hossz 40,3 km
Időtartam 13:00 óra
Szintemelkedés 1 740 m
Szintcsökkenés 1 630 m

A Kéktúra 17. szakasza átvezet a vadregényes Magas-Börzsöny hatalmas erdővidékén, felkapaszkodik annak legmagasabb csúcsára, de ellátogat a ...

13
Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség

Mutass mindent

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 8 Közeli túrák
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp