Aknatorony-kilátó

A kilátás

A 16 m magas kilátó rácshálós burkolatot kapott, ezért tériszonyosok is bátran látogathatják, a magasság mérsékelten érzékelhető a felső teraszon is. A sűrű háló miatt ugyanakkor a panorámát egészében nem igazán lehet befogadni, inkább a különböző irányok egyes részleteiben érdemes elmerülni, körbejárva a legfelső szintet.

Keleti és déli irányban a legtartalmasabb a látvány, a Duna túloldalán a Helembai-hegység egyetlen púpjával és a Börzsönnyel kezdődik a hegyek hosszú sora. Dorog és a Palatinus-tó mögött a Pilis sziklás oldalait a Pilis-tető erdős fala követi. Dél felé fordulva a Pilis és a Budai-hegység között hullámzó Zajnát-hegyek sora következik, tőlük jobbra már a Nagy-Szénás csoportja emelkedik Pilisvörösvár kőfejtőinek hátterében.

A kilátóban és környékén folyamatosan hallható a szomszédos mészkőbánya zúgása, aminek udvarára is rálátunk. Mögötte a Nagy-Gete háta tornyosul a dombok fölé. Északon a Kisalföld szlovákiai síkja fölé a Bátorkeszi-hát hullámai emelkednek, kitűnik környezetéből az esztergomi bazilika hatalmas épülete. Tiszta időben a Börzsönytől északra fekvő Selmeci-hegység csúcsai is felismerhetők.

A kihelyezett QR-kódok segítségével megismerhetjük a kilátó történetét és Dorog nevezetességeit. A torony éjjel-nappal nyitva van, a lépcsők világítása gombnyomásra kapcsol fel. A kilátót viharban a villámlás veszélye miatt tilos látogatni.

Bányászliftből jelkép

Három évtizeden keresztül a ma Dorog felett, jól látható helyen álló tornyot a tárnákba igyekvő bányászok és a bányát működtető műszaki személyzet használta nap mint nap.

Az építmény nagyjából száz éves, az 1920-as években készült, a Dorog melletti 6-os, majd 7-es akna tornyaként használták, végül az 1954-ben megnyitott tokodaltárói 16. számú akna liftjeit működtette. Jelenlegi helyére 1981-ben, a dorogi szénbányászat megindulásának 200. (és a település első okleveles említésének 800.) évfordulóján szállították át azzal a céllal, hogy „környezetéből kiemelkedve a minden irányból érkezőnek hirdesse Dorog nagyközség bányász jellegét.” A torony felállításának sötétebb momentuma, hogy egy 1929-ben (a kálvária átadása után 1 évvel) emelt kápolna helyére került, amit az emlékmű elhelyezésének kedvéért felrobbantottak. A kőkeresztet viszont ugyanekkor rendbe hozták.

Sokáig csak látványelemként, bányászmementóként szolgált, a 2024-ben elkezdett, 2025-ben befejezett, európai uniós forrásból végzett átalakítás során az eredeti szerkezet megőrzésével szereltek rá lépcsőket, legfelül panorámaterasszal egészítették ki. Kapott egy kiesésgátló burkolatot és éjszakai világítást is, bár jelzőfényekkel a kezdetektől fogva fel volt szerelve. (A város felőli oldalra rögzített díszkivilágítást csak ünnepnapokon kapcsolják fel.)

A kilátó környezete

A kilátó környezete térkövezett, mellette padok és asztalok állnak, a város felőli oldalon egy okospadnál tölthetjük a telefonunkat (vezetékesen vagy vezeték nélkül). Ennek köszönhetően wifi is van a toronyban, így a QR-kódok könnyedén megnyithatók. A kálvária tetején panorámakép segít azonosítani a panoráma elemeit.

A torony melletti pihenőhelyen látható egy tábla, amely ismerteti a Dorogi séta állomásait – a városismereti útvonalon nevezetes pontokat, köztük a kilátót kell felkeresni, és a Reimann Bányászattörténeti Múzeumban megvásárolható teljesítési lap kitöltésével, majd leadásával igazolhatjuk a teljesítést.

A kilátót megnyitása óta az Országos Kéktúra is felfűzi; a kálvária stációi közti gyalogút szintén a felújítás részeként készült el.

A Dorogi-szénmedencében a 18. század végén indult meg a barnaszénrétegek kitermelése, amely nagyrészt az 1990-es évek elejéig, az utolsó fejtésben egészen 2003-ig tartott.

Nyitvatartás

Egész évben, éjjel-nappal szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes