Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

Rögről rögre a Gerecsében

Gyalogtúra · Keleti-Gerecse · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Visszatekintés a Nagy-Getére a Hegyes-kőről
    / Visszatekintés a Nagy-Getére a Hegyes-kőről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Hegyes-kő a Getéről nézve
    / A Hegyes-kő a Getéről nézve
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kinyílik a táj a Gete közelében
    / Kinyílik a táj a Gete közelében
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Tokod fölött a Hegyes-kőn
    / Tokod fölött a Hegyes-kőn
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Hegyes-kő csúcsa előtt
    / A Hegyes-kő csúcsa előtt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Szemben következő célpontunk, a Hegyes-kő
    / Szemben következő célpontunk, a Hegyes-kő
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a Nagy-Getéről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Eleinte elég egyhangú az erdő
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gete-hegyen (a Nagy-Gete oldalcsúcsán) kinyílik a táj
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Visszapillantás a Pilis felé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alacsony rögsorozat a Getétől nyugatra
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás Tokodra, túránk végcéljára
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egyre szebb az erdő a Getére menet
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lankás dombvidék a Nagy-Gete alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Elhagyva a Nagy-Getét
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az esztergomi bazilika, a Helembai-hegység és a Börzsöny a Hegyes-kőről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hegyes-kő előtti, rosszul jelzett szakasz
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Getén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedés a Nagy-Gete meredek oldalában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tokod, Hősök tere
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fenyvesfolt a Getén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hegyes-kő alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Dorog utcáin
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Előttünk a Hegyes-kő várszerű orma
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 450 600 m km 2 4 6 8 10 Nagy-Gete Hegyes-kő

A Gerecse panorámás, szigetszerű bérceire kapaszkodunk, melyekről a lankás dombvidéki tájra, illetve a Dunakanyar nyugati kapujára nyílik pazar panoráma.

nyitva
közepes
11,4 km
3:40 óra
495 m
503 m

A Gerecse üledékes kőzetekből felépülő rögvidék. A kőzettestek a tektonikai erők hatására eltörtek és egymáshoz képest besüllyedtek, vagy más esetekben kiemelkedtek. Az így született medencék és sasbércek csoportja építi föl a Dunazug szétaprózott hegységét, a Gerecsét. A meredeken felszökő bércek szerény magasságuk ellenére emlékezetes kilátóhelyeket kínálnak, hiszen környezetük fölé élesen és szigetszerűen csúcsosodnak. Míg a hegység nyugati része zártabb és magasabb, északkeleten már csak egy keskeny rögsor követi a Duna vonalát. Felkapaszkodunk a Nagy-Getére, majd gyors ereszkedés után a Hegyes-kő sziklaszirtjét ostromoljuk meg, ahonnan csodálatos dunakanyari panoráma tárul elénk.

Az eleinte nem túl szép erdőben, később sokkal kellemesebb, köves ösvényű rengetegben haladó túraútvonal két nagyszerű kilátásáért nem kell különösebben nagyot küzdenünk, ha kelet, azaz Dorog felől vágunk bele a menetelésbe. Bár folyamatosan, néhol meredeken emelkedünk, alapvetően egyenletes kaptatással érkezünk meg a 456 méteres csúcsra. Annak nyugati oldalában szokatlanul merész, csúszós csapáson ereszkedünk le, hogy végül egy völgyön átkelve a Hegyes-kő alacsony ormára hágjunk. A túra zárásaként rövid gyaloglással a szomszédos Tokodra térünk be.

A szerző tippje

  • Mindenképpen kelet felől érdemes indítani a túrát. A Nagy-Gete nyugati oldalán igen kimerítő, a magyar viszonyokhoz képest szokatlanul fárasztó ösvény tekereg föl. Jobban járunk, ha ezen lefelé haladunk.
  • A Gete és a Hegyes-kő közötti K+ jelzés szántóföldeken átvezető szakasza nehezen követhető, lényegében jelzetlen turistaút. Itt mindenképp ajánlott a Természetjáró app használata.
  • A Nagy-Gete után, ha elfáradtunk vagy megfogyatkozott az időnk, a K jelzést követve betérhetünk a közeli Tokodra, kihagyva ezzel a Hegyes-kő kitérőjét.
outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
Frissítés: 2019-06-26

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Nagy-Gete, 456 m
Legalacsonyabb pont
119 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Kezdőpont

Dorog, vasútállomás (126 m)
Koordináták:
Geographic
47.723159, 18.732951
UTM
34T 329989 5288020

Végpont

Tokod, Hősök tere (buszmegálló)

Útleírás

Itiner

  • Dorogról a K jelzést követjük a Nagy-Getéig.
  • A Getéről a K jelzésen ereszkedünk a Sörház-völgybe.
  • A völgyben balra, a rosszul jelzett K+ jelzésre térünk.
  • Méterekkel később jobbra, emelkedő ösvényre váltunk.
  • A földek szélén haladunk, aztán egy vadlesnél egyenesen átvágunk a parcellát délnyugatról kísérő földútra.
  • A földúton jobbra térünk; a csatlakozó K jelzésen érünk a Hegyes-kő alá.
  • Jelzetlen, de kitaposott, rövid ösvényen kaptatunk föl a Hegyes-kőre, majd jövünk le róla.
  • A K jelzésen visszaindulva, azt lefelé követve gyalogolunk vissza Tokodra.

A túráról részletesen

Úton a Getére

A mai szemmel túlzó méretű dorogi vasútállomás vágányhálózata egykor komoly teherforgalmat bonyolított: ahogy városi sétánk során többször is látni fogjuk, a település történelmét és arculatát áthatja a szénbányászati múlt. A Dorogi-medencében a 18. század végén indult a kitermelés, majd a 19-20. században Budapest felfutó igényeit kiszolgálva a korábbi kis falu méretes iparvárossá nőtt. A bányászat 20. század végi bedőlésének nyomaival lépten-nyomon találkozunk, ahogy a hegyek felé vesszük az irányt. A vasúti aluljáróból kijőve jobb felől az egykori bányavállalati székház szépen felújított épülete fogad, a körforgalmon átkelve pedig régebbi, falusi jellegű házsor kísér.

Elérjük Dorog szélét, egy használaton kívüli iparvágány gazba vesző sínpárján átlépve elhaladunk egy vegyipari üzem mellett, majd erdőben gyalogolunk tovább - pontosabban egy korábbi bányagödör oldalán felnövekvő, gazos akácosban. Napsütötte szakaszunkról aztán végre tényleg a fák alá érünk, ahogy utunk meredeken emelkedni kezd. Egyre idősebb és mutatósabb rengeteg vesz körül, csak röviden érintjük egy villanyvezeték pásztáját. Bár az idős erdő miatt nem érzékeljük, de közel kerülünk Csolnok utcáihoz, amikor egy elágazásban jobb felé folytatjuk immár szelíd emelkedőnket.

A Gete-hegy

Ismét keresztezzük a távvezeték folyosóját, és ezzel lényegében a Nagy-Gete keskeny, nyugat-keleti irányban elnyúló és lealacsonyodó rögének vágunk neki. Köves ösvényen kaptatunk. Az erdészeti feltáróutak elkerülik ugyan a bércet, de a színezőelemként megjelenő fenyők a korábbi erdők leirtásáról, és újabbak mesterséges ültetéséről árulkodnak. Rövidesen a fő csúccsal nem összekeverendő Gete-hegy apró púpjára toppanunk; a jelzett úttól balra térő ösvényen a kereszttel ékesített kilátópontra sétálhatunk. A sziklagyep panorámája főként a Zsámbéki-medence felé hullámzó dombvidéket tárja elénk, de a széleken feltűnik a Pilis, a Budai-hegység, illetve a Nagy-Gerecse is.

A Nagy-Getétől már csak kb. 50 méter szintkülönbség és másfél kilométer távolság választ el - ezt továbbra is köves ösvényen csökkentjük. A kis sasbérc gerincén járunk, a kitettség miatt gyakran szeles erdőben. Mintegy 20 percnyi kényelmes hegymenet végén érünk az első ránézésre gazos tetejű, méretes kereszttel is ellátott csúcsra.

A Nagy-Getén

Nyugati lejtőjén, mely a sárkányrepülősök és siklóernyősök körében is népszerű startpont, lejtős tisztás bújik meg a fák szorításában. Felszínre bukkan a hegység fő tömegét adó triász mészkő is. Tekintetünket a földről persze érdemes a magasba emelni: az egész Gerecse rögvidéke belátható innen. Előttünk a dombnak tűnő, mégis jól kivehető letörésekkel határolt Hegyes-kő, mögötte tovább a Kő-hegy, a Bajót fölé magasodó Öreg-kő, és a háttérben a Nagy-Gerecse bálnahátszerű, adótornyos tömbje bújnak ki egymás mögül. Tőle délre a hegyvidék alacsonyabb hátai és bércei sorakoznak; kiemelkedik még környezetéből a Tatabányát takaró Halyagos. Feltűnik a Vértes alacsony szélső platója is. A csúcson rövidesen kilátó épül - nem ez lesz az első műtárgy a Getén, hiszen állt már itt II. világháborús bunker is. Ennél is érdekesebb, hogy a hegyen rendezték Magyarország első szervezett síversenyét 1908 januárjában.

A Kéktúra lefelé indul: belépve a fák közé sziklás, meredeken lejtő ösvény állít elénk kihívást. Figyeljünk a lépteinkre, hiszen nem nehéz megcsúszni! A hegy tövében fenyvest keresztezünk, melynek túlvégén, az Öreg-kő kis nyúlványán ismét feltárul a föntről csodált panoráma, ezúttal azonban már Tokod és a Duna síkja is megmutatkozik. Egyre közelebb vagyunk a Hegyes-kőhöz, de lassan a fák alá érünk, ezért eltűnik szemünk elől a sok fehér sziklaborda, melyre rövidesen felkapaszkodunk.

Úttalan utakon a szántók között

Egy rövid szakaszon a Sörház-völgy szűk patakmosása mellé szegődünk bal felé. Följebb a völgyben még kis horgásztavat is kialakítottak (kb. 3-5 perc kitérő). Rövidesen azonban jobbra, fák közé hív a K+ jelzés ösvénye, melyen jelzéseket ne nagyon keressünk - a Hegyes-kőig rosszul, helyenként egyáltalán nem jelölt úton haladunk, ezért támaszkodjunk GPS-ünkre, főként a mezőgazdasági táblák között bolyongva! Apró, löszös fennsíkra lépünk, melynek homokos oldalába számtalan vízmosás vágódott mély árokkal. Kis parcellák és erdőkordonok közt kanyargunk, eleinte a föld peremén. Később, egy vadlesnél a szántón egyenesen át, délnyugatnak kell tartanunk, hogy a túlsó földutat vegyük célba - ezen jobbra fordulva már nem fogunk eltévedni. Balunkon a Gerecse dombsági része, szemben a Hegyes-kő sziklapadsora gazdagítja a látványt.

A Hegyes-kőn

Csatlakozik jobbról az Országos Kéktúra nyomvonala, egy utolsó emelkedővel pedig a sziklabérc déli oldalára kerülünk. A jelzett út egyenesen folytatódik, ám a jól kitaposott, eltéveszthetetlen ösvény a mészkőlejtőre hág. Megéri fölkapaszkodni a nyári hőségben a fehér kőzet fényvisszaverő képessége miatt igen forró lejtőn: nagyszerű körkilátást élvezhetünk föntről. Északon a Duna völgye és túloldalán a Bátorkeszi-hát szőlősoros dombjai mögött olykor feltűnik a Madaras és a Selmeci-hegység vulkanikus tömege is. A közeli látnivalók közül a Börzsöny hatalmas erdőtája uralja a látványt, előterében pedig a Helembai-hegység dunai sziklasora, valamint az esztergomi bazilika kecses ívei vonzzák a tekintetet. A Pilis és a Visegrádi-hegység is azonosítható (előbbi dél felé is kibukkan a hatalmas Nagy-Gete túloldalán), ahogy a Budai-hegységet is látni lehet. Nyugaton a Gerecse rögvidéke hullámzik: a Kő-hegy mögött a bajóti Öreg-kő, a Nagy-Gerecse, a Halyagos és a Vértes sorakoznak, ahogy térképpel a Somlyót is könnyű megkeresni. Tokod a lábunk előtt hever. Szembetűnő a környék bányászmúltja; számos ipari épület tolakodik a Dorogi-medence alacsony házai közé.

Az ereszkedés Tokodig rövid és gyors. A K jelzésen balra visszaindulva hamarosan elágazik az út. Ismét a bal irányt, egy benőtt ösvényt kell választatnunk. A Kéktúra hosszan halad a sűrűben, majd kiér a Tokod fölötti nyílt lejtőre. Balra a Hegyes-kő árnyas mészkőlépcsői, szemben a föntről is megcsodált távlati panoráma kísér, ahogy a házsorok közé érünk. A rövid mellékutcáról egy kanyar után az Egyház-völgy patakja mellé, majd a Hősök terére jutunk, ahonnan busszal hagyhatjuk el Tokodot.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Dorog vasútállomására a Budapest - Esztergom vasútvonal járataival érkezhetünk.
  • A Dorog, városháza buszmegállóból is indíthatjuk a túrát.
  • A Tokod, Hősök tere buszmegállóból elsősorban Dorog és Esztergom felé távozhatunk a túra végén.

Megközelítés

  • A túra mindkét végpontját érinti a jelzett turistaút (K jelzés).

Autóval

  • Autónkat a dorogi vasútállomás parkolójában hagyhatjuk. Ide a túra végén tömegközlekedéssel is visszatérhetünk.
  • Ellenkező irányú bejárás esetén Tokodon a Hősök terén találunk parkolóhelyeket.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Gerecse, Vértes, Velencei-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

  • Bármely Gerecse-térkép


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
11,4 km
Időtartam
3:40 óra
Szint +
495 m
Szint -
503 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Földtani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!