Aranymonostor Látogatóközpont (Bugac)

Szélesvásznú filmélmény

A látogatóközpont közelében több mint tíz éve folyó ásatás leletanyagát nem túlzás a szenzációs jelzővel illetni, a régészeti feltárások pedig számos ponton átírták azt, amit az Árpád-korról eddig tudtunk. A létesítményben az előkerült különleges tárgyak segítségével elevenednek meg a 12-13. századi Pétermonostora mindennapjai.

De még mielőtt a kiállítás felé vennénk az irányt, ráhangolódásként megnézhetünk egy 13 perces filmet arról, hogy Pétermonostora település milyen fontos szerepet töltött be a 12-13. századi Magyar Királyság életében, illetve az ország Európán belüli gazdasági és kulturális szerepéről. Az élmény attól is különleges, hogy a filmet valóban széles vászonra, 180 fokban vetítik ki elénk. Később egy másik vizuális élmény is vár ránk, VR-szemüvegekkel, virtuális valóságként láthatjuk a tárgyalt kort egy francia utazó szemén keresztül.

Egy Árpád-kori „metropolisz"

Erre a területre I. András uralkodásának idején, 1050 körül telepíthették az első lakókat. 1130 körül monostort alapítottak, a maga korában jelentős méretűnek számító háromhajós bazilikával. Az egykori Pétermonostora az 1200-as évek elején élte fénykorát, a Duna-Tisza köze gazdasági és szakrális központja volt. A közel 2 km hosszú és 7-800 m széles, városias településen kétezer ház állhatott, többszintes, abban a korban modernnek számító épületekkel, a lakók száma a háromezret is elérhette.

Hogy miért pont e helyen alakult ki ez a korabeli mércével mérve és kis túlzással élve igazi metropolisznak számító település, annak legfőbb oka, hogy itt haladt át a Szeged és Pest vonalában vezető, nemzetközi hadi-és kereskedelmi út, ami a 10-11. századtól kezdve egészen a 19. századig fontos volt.

Az Árpád-kori várost 1241-ben a tatárjárás pusztította el, a népesség egy része elmenekült, de sok embert kegyetlenül lemészároltak a hódítók. 

Az „aranyfolyosó” titkai

A kiállításnak az „aranyfolyosó” ad helyet, amelynek csillogó fala a kor a dicsőségét és gazdagságát tükrözi. A vitrinek körül megjelenik az égetett fa is, a tatárjárás pusztítását szimbolizálva.

A látogatóközpont állandó kiállítása tele van izgalmas tárgyakkal, amelyek mindegyikének megvan a maga története. Hogy az élmény minél teljesebb legyen, a tárlat csak szakvezetéssel látogatható. Látogatás előtt érdemes telefonon érdeklődni a tárlatvezetések indulási időpontjáról és telítettségéről.

Az itt kiállított tárgyak segítségével megelevenednek a sok száz évvel ezelőtti hétköznapok és emberek, láthatjuk magunk előtt az ideérkező nemzetek képviselőit, az átutazó vándorokat, a nagyhangú kereskedőket, a ki tudja, hová tartó zsoldosokat, a helyieket, felnőtteket és gyerekeket egyaránt. Pétermonostora fontos kereskedelmi szerepét a kiállított pénzek bizonyítják: a Magyar Királyság területén használt, III. Béla korabeli érmék mellett számos külföldi pénzérme is előkerült innen, például bizánciak, a Szentföldről, illetve német, angol és francia nyelvterületről származók, de még hamis pénzeket is találtak. Nyüzsgő kereskedőváros lenyomatai a mérlegek és a szép számmal fellelt mérlegsúlyok – ezekből több mint négyszázat találtak az ásatáson. Többszörösét annak, amennyi korábban az egész Kárpát-medencéből előkerült.

A kiállításon nem egy, nemzetközi szinten is kiemelkedőnek számító leletet láthatunk. Ezek egyike igazi korabeli luxustermék: egy szíriai cseppes pohár, amihez hasonló Európában is csak egyetlen egy darab van. De vannak itt a középkor leghíresebb zománcipari városából, a francia Limoges-ból származó zománcremekek, hegyikristály-berakású, agancsból faragott evangéliumi fedőlapok, Köln környékéről származó ereklyetartó vagy szentföldi zarándokjelvények.

Munkában a régészek

A különleges élmények a látogatóközpont falain túl is folytatódnak, ugyanis a régészeti ásatások most is zajlanak, mi pedig látogatóként bepillanthatunk a kulisszák mögé. Egy pár száz méter hosszú sétányon, a Szentek útján lehet eljutni az ásatási helyszínre, ahol maguktól a régészektől tudhatunk meg izgalmas részleteket.

Az ásatás helyszínén a feltárt sírok mellett a település egykori kolostorkomplexumának maradványait is megnézhetjük. A hatalmas, kéttornyú, háromhajós, félköríves, szentélyzáródású bazilikát és a hozzá kapcsolódó premontrei kolostort 1130 és 1150 között emelték. A város központjában már a 13. században lekövezett főtér volt, aminek maradványain még az egykor itt közlekedett kocsik nyomai is kivehetők.

A régészek tavasztól őszig dolgoznak, de a látogatóközpont közelében hamarosan elkészül egy régészeti élménysátor, ahol télen is ízelítőt kaphatunk az ásatási munkálatokból.

Nyitvatartás

Délelőtt 10:00 órától 12:00 óráig előzetes bejelentkezés alapján fogadnak csoportokat.

Az aktuális nyitvatartásról az Aranymonostor Látogatóközpont Bugac Facebook-oldalon lehet tájékozódni.

Árak:

• Felnőtt teljes árú jegy (18 éven felülieknek): 3500 Ft
• Nyugdíjas, diák, pedagógus jegy: 2500 Ft
• Egyszülős családi jegy (1 felnőtt + 1 gyerek): 5000 Ft
• Kis családi jegy (2 felnőtt + 1 gyerek): 8000 Ft
• Nagy családi jegy (2 felnőtt + 3 vagy több gyerek): 9000 Ft
• Csoportos jegy (min. 15 főtől): 2000 Ft

Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2026 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!