Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Tematikus út

Vöcsök tanösvény (Péteri-tó)

Tematikus út · Dél-Alföld · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Péteri-tó
    / Péteri-tó
    Fénykép: Zöldkalauz, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Vöcsök tanösvény (Péteri-tó)
0 150 300 m km 0.5 1 1.5 2 2.5 3

A Kiskunsági Nemzeti Park területén található, mindössze 3,5 kilométer hosszú tanösvény a Péteri-tó körül vezeti végig azokat, akik kíváncsiak a környék élővilágára.

nyitva
könnyű
3,3 km
1:30 óra
7 m
7 m

A Kiskunsági Nemzeti Park működési területének jelentős része a Duna-Tisza közén található. A védett területeket tágas horizontú szikesek, hullámzó felszínű homokbuckavidékek, mocsarak, lápok, nedves rétek és a Tisza menti vadregényes ártéri erdők és holtágak jellemzik.

A Kiskunfélegyháza és Kistelek között félúton található Péteri-tó Természetvédelmi Terülten a szélvájta mélyedésekben szikes tavak alakultak ki. Ezek egyike a Péteri-tó is. Az eredeti szikes tó természetes partvonalát felhasználva alakították ki a táj mai arculatát meghatározó három egységből álló halastórendszert. A tavak vízutánpótlásukat már nem csak csapadékból, hanem a területet átszelő Dong-ér csatornából is kapják.

A tavak környezetében jellegzetes sziki növénytársulások: szikes mocsári vegetáció, sós rétek vakszik növényzete, szikfok és szikes pusztai növényzet jellemzők. A homoktalajú hátakra telepített nemesnyár- és akácerdő foltok helyenként a vizek széléig is lehúzódnak. A tó közelében található elszórt tanyákat kertek, szántók, szőlők, gyümölcsösök veszik körül. A tóparti, nagy kiterjedésű nádasokban gazdag madárvilág talált otthonra. A nádasok vízimadarak (kócsagok, gémek, kanalas gémek), a tószegélyi szikesek a sziki madarak (ludak, bíbicek) élőhelyei. A tó a tavaszi és őszi madárvonulások alkalmával fontos pihenő- és táplálkozóhely. A területen Magyarország összes gémfaja költ.

A szerző tippje

Mielőtt eindulunk, olvassuk el a tanösvény tájékoztató anyagát (lásd a linkek között). A terület megismerésének igazolásaként egy keresztrejtvényt is találunk az anyagban.

outdooractive.com User
Szerző
Dabis Silvius B.
Frissítés: 2017-08-29

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
91 m
Legalacsonyabb pont
85 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

A tanösvény védett területen halad, ezért néhány fontos szabályt be kell tartanunk, melyek a következők:

ne térjünk le a kijelölt útról!

a hulladékot gyűjtsük a hátizsákba, és otthon dobjuk ki!

ne szedjünk virágot és egyéb növényeket!

se hangoskodással, se egyéb módon ne zavarjuk az itt élő állatokat!

tüzet kizárólag a kijelölt tűzrakóhelyen szabad rakni!

ha kutyával jövünk, tartsuk végig pórázon!

Felszerelés

A túra kényelmes utcai ruhában végigjárható, nem tartalmaz technikai kihívásokat.

Javaslatok és linkek

A tanösvény saját tájékoztató anyaga

Kezdőpont

5. sz. főút, Péteri-tó leágazása (89 m)
Koordináták:
Geographic
46.592179, 19.917848
UTM
34T 417105 5160414

Végpont

5. sz. főút, Péteri-tó leágazása

Útleírás

Állomások:
1. Homoklabda vakondtúrásból
2. Vízi világ
3. A tó madárvilága
4. Zuzmók
5. A tavak környéki erdők
6. Nyomkereső

 

1. Homoklabda vakondtúrásból
A Péteri-tó Duna-Tisza közi Homokhátság ÉNy-DK irányú szélvájta tóláncolat egyik tagja. A terület földtani alapját jégkorszak végi, mára már elszikesedett lösz képezi. Tágabb környékét minden irányban futóhomok veszi körül. A tó kialakulásában a szél játszotta a legnagyobb szerepet. A tó az eredeti alakját az ÉNy felől előrenyomuló homok miatt változtatta. A homok vastagsága 2-3 méter, alatta iszapos lösz, csigás iszap található, ami a terület valamikori mocsaras jellegére utal. Az alapkőzeten kialakuló talaj fontos életfeltétele a rajta élő növényeknek, amelyek a tápláléklánc alapját képezik.

2. Vízi világ
A tiszta vizekben igen gazdag az élővilág. Az itt élő rovarlárvák, apró rákok, vízicsigák, férgek fontos táplálékai a csatornában és a tavakban élő gőtéknek, halaknak, madaraknak. A védett réti csík nevű hal az iszapban keresi táplálékát. A kétéltűek közül kora tavasszal és ősszel láthatjuk a tarajos és pettyes gőtét. A mocsári teknőst nádkévéken, zsombékokon napozva figyelhetjük meg. A vízben élő halakra a vöcskök, kócsagok, gémek vadásznak.Természetes környezetünket sokféle emberi hatás éri. Ezt bizonyos mértékig képes a természet elviselni, kivédeni. A szántóföldekről sok műtrágya, vegyszer mosódik a talajba, ami a bekerül a tavakba és a Dong-ér csatornába is. A vízben élő parányi élőlények faji összetételéből, mennyiségéből következtethetünk a szennyeződés mértékére.

Hazánkban minden kétéltű és hüllő védett!

3. A tó madárvilága

A Péteri-tó kedvelt élőhelye a vízimadaraknak. Értékes a nádasban kialakult gémtelep, melynek lakói a vörös gém, a nagy kócsag, a szürke gém, az üstökös gém és a kanalas gém. Tavasszal a nádirigóktól és a nádiposzátáktól hangos a környék. A nyílt vizeken gyakran kerül szemünk elé a búbos vöcsök, a szárcsa, a kárókatona. A tavon laza csapatokban ringatóznak a dankasirályok. A vadrécefajok is megtalálják életfeltételeiket e területen.

4. Zuzmók

A tiszta levegő alapvető éltetője a földi élőlényeknek és az itt levő életközösségeknek is. A levegő nagyrészt szintén emberi hatások miatt szennyeződik. Ez az oka, pl. a savas esők kialakulásának, ami sok helyen pusztítja hazánk erdeit is. A fákon és a talajon élő zuzmók a legérzékenyebbek a levegő tisztaságára. A zuzmók gombák és algák /moszatok/együttélésével jöttek létre. A gombafonalak felszívják a vizet, az algák pedig táplálékot készítenek. A talajon és a fákon telepszenek meg. Leggyakoribbak a szennyeződést jobban tűrő kéregzuzmók.

5. A tavak környéki erdők

A védett területen jól láthatjuk az ember jelenlétét. A tavak körül szikes legelőket, homoki szántókat, réteket, facsoportokat láthatunk tanyákkal, amelyek igazi kiskunsági hangulatot árasztanak. Természetes erdőtársulás nincs, de madártani szempontból fontos élő-, búvó és táplálkozási helyek a tanyákat övező szürke nyár ligetek és az Észak-Amerikából betelepített akácosok. A cserjék közül az egybibés galagonya, a fekete bodza, a vadrózsa a leggyakoribbak. Több felé erdei- és fekete fenyőt telepítettek.6. NyomkeresőA tavak környékén élő állatokra sokszor csak az általuk hagyott lábnyomaik vagy táplálkozási nyomaik árulkodnak. A környező réteken a mezei nyúl, és az őz keresi növényi eredetű táplálékát. Gyakori a keleti sün, az erdei cickány ritkább a mezei cickány, amelyeknek a gazdag rovarvilág biztosítja a táplálékot. Éjszakai rovarokat zsákmányol a korai denevér, és a kuvik. A nádasok jellemző rágcsálója a törpe egér. A gátakon fagyökerek között vagy avas nádkévék között üti fel tanyáját a róka. A környék fokozottan védett emlős állata a vidra.

Tömegközlekedéssel

A Szegedről induló 1100 vagy 5075 járatszámú buszokkal körülbelül 45 perc alatt közelíthető meg a helyszín. A Monostori csárda nevű megállóhelyen kell leszállni, ahonnan 400 méternyi sétát kell tennünk dél felé indulva.  

Megközelítés

Az E 75-ös (5. számú) főútvonal 127. kilométerénél, a Dongér-csatorna hídja mellett, nyugati irányba található. Az út mellett álló tanyasi iskolaépület udvarán található az első tábla.

Navigációért kattints ide!

Autóval

A bekötőutak szélén tudjuk biztonságosan leparkolni az autónkat. 

Navigáció Google Térképpel


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
3,3 km
Időtartam
1:30 óra
Szint +
7 m
Szint -
7 m
Körtúra Család- és gyerekbarát Növénytani érdekességek Állattani érdekességek

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!