Fallóskúti Mária-kegyhely

1947-ben egy hasznosi asszonynak, nevezetesen Sánta Lászlónénak megjelent a Szűzanya, és egy csodatévő, gyógyító erejű forrást mutatott neki. 1948 tavaszán Klára asszonynak újra jelenése volt, ekkor a Szűzanya azt kérte tőle, hogy kápolna épüljön a forráshoz. Sántáné ezek után hiába próbálkozott a hatóságoknál és az egri érseknél, nem lelt támogatókra, ráadásul közben kétszer is ideggyógyászati kezelésre küldték, ahol összesen 21 hónapot töltött. Végül a hívek adományaiból 1948. december 8-ára elkészült a kápolna és a benne elhelyezett Mária-szobor. A köveztekő években a forrást befoglalták, gyönyörű tűzzománcból készült stációkból keresztutat létesítettek hozzá, így idővel a zarándokok és természetjárók között is egyre népszerűbbé, országosan ismertté vált a kegyhely.

Az egyház 1987-ben vette át a területet, és ekkor kezdődött meg a zarándokhely fejlesztése. Az Erdők királynéja kápolnát 1990-ben szentelték fel, és készült ide Szűz Mária szobor márványból és szépen faragott székelykapu is. A hívek lelkes adománygyűjtéséből az ezredfordulón már állt a szabadtéri oltár, majd 2006-ban felszentelték a Béke királynője templomot is.

Fallóskút remetéje, Paszkál (Szél Sándor) 2011-ben hunyt el. A Galgahévízről származó, mélyen vallásos férfi egyedüli volt az országban, aki remeteként teljesített szolgálatot. Mindig szeretettel fogadta az ideérkezőket, szívesen mesélt életéről, a kegyhely történetéről. Ő tartotta életben az 1947-es jelenés legendáját is:
Klára asszony férje, László indulatos, iszákos ember volt, feleségét is többször megverte. Amikor a 34 éves nő előállt azzal, hogy jelenése volt, és arra kérte őt Mária, hogy keresse meg a forrást, hogy aztán ott kegyhelyet építsen, az agresszív férj felajánlkozott segítőnek, de egy baltát is vitt magával az erdei útra: gondolta, agyonüti megbolondult feleségét. Ám a helyszínen neki is megjelent az Erdők Királynéja, és megkérdezte: „Miért bántasz engem?" A férj szabadkozott, hogy dehogyis bántja őt, de a Szent Szűz elmagyarázta, hogy ahányszor a kocsmában verekszik, vagy feleségét bántja, neki okoz fájdalmat. A legenda szerint a férj jó útra tért, de Klára asszony küzdelmei nem értek véget, mert a kommunista államhatalom többször ideggyógyintézetbe záratta, hogy így kényszerítse őt, ne vigye véghez kegyhelyépítő terveit. Sánta Lászlóné azonban mindvégig szilárdan kitartott.

Nyitvatartás

• A forrás és a kegyhely szabadtéri része szabadon látogatható.

Szentmise minden szombaton és vasárnap 12 órától van, valamint ünnep- és búcsúnapokon.

Árak: