Huták és kegyhelyek Mátraszentimre mellékén

Itiner

• Mátraszentimréről a Z◼ jelzést követjük a Csörgő-patak völgyében.
• A völgy túlvégén balra fordulunk a Z jelzésre, mely Fallóskútig vezet.
• Fallóskúton balra térünk a lila ᵯ jelzésre.
• Újra bal felé követjük a Z● jelzéseket.
• A kegyhely kapujától egyenesen megyünk tovább a K● jelzésen Mátraszentimréig.
• Mátraszentimrén jobbra fordulunk a Z◼ jelzésre, ami a falu főutcájára vezet.

A túra részletes leírása

Ötházhuta

1900-ban öt felsőhutai család a lapos magas-mátrai tetők egyikéről átköltözött egy másikra. Ők alapították meg Ötházhutát. A falut 38 évvel később, István király halálának 900. évfordulóján Mátraszentimrére keresztelték. Önkormányzatilag ma az összes magas-mátrai település hozzá tartozik. Közülük ez a legnagyobb, legnépesebb, és talán ez van a legjobb formában is. A buszmegálló mellett, központjában több kis vendéglátóhely várja az érkezőket. A turisztikai feltárás csak a trianoni határváltozások után vette kezdetét, előtte olyannyira félreeső része volt ez az országnak, hogy az 1909-ben keletkezett, (többek közt) Hanák Kolos jegyezte turistakalauz így érezteti elzártságukat: „E kis falukban természetesen nagy esemény egy-egy turistacsapat elszállásolása. Összegyűlnek a fiatalok, öregek: előkerül a harmonikás, és kész a bál. Akad, ki jól ismeri a régibb magyar nótákat és dalolgatnak." Állítólag Mikszáth Kálmán sorra kérdezte képviselőtársait, merre található Galya-tető, de még a gyöngyösiek sem tudták megválaszolni.

A főútra merőleges, szűken induló kis utcán startolunk, a Z◼ jelzés lesz a társunk a következő órában. A falut elhagyva kisvártatva kerítés jelenik meg jobbról: a kis állatparkban háziasított lakók élik mindennapjaikat. A felső kerítés melletti ösvény egy nagyobbacska vadleshez vezet, mely igazából kilátó. Tetejéről útvonalunk egyetlen, s egyben egyedi panorámája figyelhető meg. A Csörgő-völgyre látunk rá; az Ágasvár és a Mátrabérc nem enged kitekintést a Mátrából.

A Csörgő-völgyben

A Teréz-hegy oldalsó nyúlványán, a Rothadt-bércen ereszkedik a turistaút fenyvessel sötétített vegyeserdőben. Bükkösbe jutva ellaposodik a terep, és a Nárád-patak partján rövid sétát téve érkezünk a hutahelyhez. A patak által elmosott, megszaggatott kis tetőépítmény, illetve alatta a pici kemence fontos gazdaságtörténeti emlék: az 1700-as években itt épült a Mátra első üveghutája. A betelepített szlovákok a környező lejtők fáiból főzték az üvegkészítés alapanyagát, a hamuzsírt, mígnem a könnyen elérhető alapanyagból kifogyva végül a magasabb, lapos tetőkre költöztek.

Vadregényes, emlékezetes szépségű ösvényszakasz veszi kezdetét, amikor a hangjáról elnevezett Csörgő-patak partját követjük. Az alámosott partfal, illetve a völgytalpon heverő, méretes kőtömbök árulkodnak a vízfolyás ádázabb arcáról is: egy-egy extrém esőzés vagy hirtelen hóolvadás után dübörögve, kíméletlenül rohan végig a völgyön, látványosan átformálva annak képét. Erdőrezervátumban, változatos erdő takarásában vezet a turistaút; az alig háborgatott, természetszerű rengetegben az utóbbi évtizedben újra felbukkant a hiúz is. Egy ponton kis tábla hívja fel a figyelmet arra, aminek szabad szemalapmel sajnos már semmi jelét nem leljük: a bővizű patakon posztót lágyító kallómalom működött egészen a '30-as évekig. A 19. században összesen több mint 40 kalló- és fűrészmalom dolgozott a Mátrában. Nekik köszönhetően a térség komoly ipari kapacitással bírt, mígnem a gyárak leváltották ezt a régi technológiát.

A völgy és a gerinc között

Még néhányszor átkelünk a patakon, majd a turistaút a Mátrabérc lejtőjére kapaszkodva harántol tovább nyugat felé. Szél szaggatta erdőben érünk az Ágasvári turistaház alá. Rövid, kb. 10-15 perces kitérővel kereshetjük fel az étkezésre is lehetőséget nyújtó kis menedéket. Útvonalunk azonban lefelé indul a Z jelzésen. (Kalandos kerülőt tehetünk, ha a Z jelzésről átváltunk P● jelzésre. A meredek csapás meredélybe vált, amikor már a lekopott P● jelek vezetnek a Csörgő-szurdok felé. Legyünk óvatosak ezen a szakaszon, hiszen a sziklás ösvényen könnyű elcsúszni vagy megbotlani, ami komoly sérüléssel is járhat a csupasz, szabdalt sziklafelszínen.)

Először a Vándor-forrást mellőzzük - vize a hegyoldal magasabb részén nyíló Csörgő-lyuk alsó terméből jön, ahol a beszivárgó csapadék kis tóvá gyűlik össze. Leérünk a part közelébe; balról a csobogó, nagy vízállásnál dübörgő hang jelzi a meder sziklaszűkületét (melybe nem vezet turistaút). A Csörgő-szurdok egy rövid, de annál látványosabb kanyon, melyet a sötét, impozáns sziklák és a mederben szétszórt kőtömbök varázsolnak igazán vaddá. Bár a függőleges falakat vastagon lepi be a mohatakaró, azért a kőzet sajátosságai jól kirajzolódnak: a heves robbanásokat produkáló tűzhányó-működés eredményeképpen jelentős mennyiségű szórásanyag került a levegőbe, mely a földre hullva a hatalmas hőtől összesült sziklatömböket formált. A hordalékával lassú fűrészelést folytató patak alámossa a falat, melynek eltérő méretű darabjai támasztékukat vesztve, illetve az aprózódás következtében szép lassan aláhullnak a mederbe. A mindössze 4-5 méter széles folyosóban áradásai idején magasra hágó patak az amúgy is sekély, sziklás talajból kicsomagolta a fák gyökereit - a fokozottan védett szurdok látványa festői a maga zord valójában.

Vissza a magasba

Bal felé, a Z jelzésen búcsúzunk a Csörgő-völgytől. A Fiúsom-patak völgyében mászunk vissza a Magas-Mátra tetőszintjére. Az eleinte sűrű fiatalos idővel eltűnik az ösvény jobb oldaláról, és a méretes irtások függönyként nyitják szét a növényzetet. Nem sok szépséget rejteget a völgy, még akkor sem, amikor ismét összezárul a lombkorona körülöttünk. Végül széles szállítóút kanyarodik be Fallóskútra.

Fallóskút

Az évtizedekkel ezelőtti hangulatot árasztó, kellemes üdülőtelepülés közigazgatásilag Mátraszentimréhez tartozik, álmatag utcáin jellemzően alig-alig mozdul valaki. A falu neve a közeli Vállós-kút nevéből eredeztethető: az ide települt szlovákok vagy németek ejthették eképpen. A lila ᵯ jelű turistaút egyből balra fordít, és a falu felső szélén bazársorhoz érkezik. A fák alatt méretes zarándokhely rejtőzik, mely hívők ezreit csábítja ide az ország legtávolabbi tájairól is. A betonjárdával kiépített rövid séta végén térjünk be a nyitott székelykapun, és ismerkedjünk meg közelebbről a mutatós kegyhellyel!

A legenda szerint 1947-ben egy hasznosi asszonynak megjelent a Szűzanya, és gyógyító forrást mutatott neki, majd egy későbbi jelenésben arra kérte, épüljön kápolna a vízfakadáshoz. Az egyház és a kommunista kurzus nem támogatta az ötletet, ellenben az asszonyt ideggyógyászati kezelésre küldték. Azonban a hívek adományaiból rövidesen elkészült a kápolna, melyet 2006-ban az Erdők királynéja templommal egészítettek ki. 2011-ig itt élt az ország egyetlen hivatásos remetéje. Fallóskút ma országosan ismert, sokak által látogatott zarándokhely.

Vissza a startponthoz

Egy kis tisztásra vezet a K● jelzés, ahol balra indulva megcélozzuk Mátraszentimrét. A lapos tetőt borító szálbükkös igazi magas-mátrai hangulatot áraszt. A turistaút szintben, némileg aztán lefelé tartva átkel a Gedeon-patakon, s végül rövid kaptatóval, villanyvezeték léniáját metszve éri el Mátraszentimre szélét. Innen a Z◼ jelzés jobbra tartó ágán, üdülők gyűrűjében érkezhetünk a falu központjába.