Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

Hegy-völgy kör az Ágasvár vidékén

Gyalogtúra · Mátra-vidék · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Kilátás az Ágasvár oldalcsúcsáról
    / Kilátás az Ágasvár oldalcsúcsáról
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Mátrabérc szelídebb arca
    / A Mátrabérc szelídebb arca
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Megunhatatlan ösvény a Csörgő-patak mellett
    / Megunhatatlan ösvény a Csörgő-patak mellett
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az Ágasvári turistaház
    / Az Ágasvári turistaház
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Kéktúra a Mátrabércen, az erdőrezervátumon át
    / A Kéktúra a Mátrabércen, az erdőrezervátumon át
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátás a Newton-szikláról
    / Kilátás a Newton-szikláról
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szamár-kő
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás az ösvényről a Csörgő-völgyre
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csörgő-patakot kísérő ösvény
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mátrabérc
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Átkelés a Csörgő-patakon
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A fák mögött már az Ágasvár látszik
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hutahelyi-patak mellett
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zagyva völgyének túloldalán a Tepke gerince (Ágasvár)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csörgő-patak
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Newton-sziklához érve
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ágasvár tetején
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Felfelé az Ágasvárra
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nyikom az Ágasvárról
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedőben az Ágasvárról
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A gerinc vége felé az Ágasvár alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Érkezés a turistaházhoz
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Foton-rét (Ágasvári turistaház)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ágasvár felé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csörgőlyuk-barlang bejárata (ide a túráról csak kitérővel juthatunk el)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ágasvári turistaház
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Széldöntés nyomai az erdőrezervátumban
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Elhagyva Mátraszentistvánt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A patak áradásaival néha alámossa a partot
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mátraszentistvánhoz közeledve
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
300 450 600 750 900 m km 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Newton-szikla Szamár-kő (Mátra) Ágasvár Ágasvári kilátóhely Ágasvár Turistaház Hutahely (Mátra)

A Mátra egyik legizgalmasabb területén vezető útvonal felfedezteti a hegység nyugati részének elkeskenyedő, kilátásokat kínáló gerincét, de levezet a Csörgő-völgy zárt szurdokának erdőrezervátumába is. Útközben az ország egyik legkellemesebb fekvésű turistaháza mellett a Mátra évszázados gazdaságtörténeti emlékeinek nyomaival találkozhatunk, hiszen a völgyben malmok és huták hasznosították a terep adottságait.

nyitva
közepes
9,1 km
3:00 óra
306 m
306 m

A Mátra nyugati részére jellemző széles tetők ideális terepet nyújtottak falvak kialakulásához. Ennek ellenére a törökjárás után a hegységbe hozott szlovák telepesek elsőként a völgyekben, a patakok mentén találtak otthonra és láttak munkához. A stabil hozamú vízfolyások malmokat működtettek, a kivágott erdőket pedig a faiparon kívül a szénégetés és hamuzsírfőzés szolgálatába állították. Amikor az erdőirtások már a gerincekig értek, a telepesek a tetőkre költöztek, ahol a lankásabb, tarra vágott terep lehetőséget adott a legeltetéses állattartásra is.

A Mátrabérc, a hegység gerince Mátraszentistvántól nyugatra elkeskenyedik, sziklássá és élessé válik. Az ellenálló, vulkanikus sziklatömbök egyikéről-másikáról panoráma nyílik az északi tájakra is. A gerinc alatt a Felső-Mátra (így nevezik a nyugati, tetőket hordozó részt) vizeit összegyűjtő, nagy és magas fekvésű vízgyűjtője miatt olykor szeszélyes vízjárású Csörgő-patak völgye hasít bele a hegység tömegébe. A Mátrára kevéssé jellemző, körbezárt és hosszú völgyben erdőrezervátumként óvott területen túrázhatunk.

Körtúránkon a síparkjáról nevezetes Mátraszentistvánról startolva hosszan vándorlunk a gerincen. Néha lelátunk a Csörgő-völgybe, miközben egyre sziklásabbá váló terepen kapaszkodunk föl az Ágasvár csúcsára. Miután megcsodáltuk a Cserhátra és a Nyikomra nyíló panorámát, az Ágasvári turistaházhoz ereszkedünk. Ezzel még nem értük el útvonalunk legalsó pontját, hiszen innen a Csörgő-patak mellé szegődve vetjük bele magunkat a rezervátumterület legizgalmasabb részébe. Rövid, de látványos kapaszkodás után pedig visszaérkezünk a kiindulópontra.

A túra kétarcúsága biztosítja a megragadó élményt és egyedi hangulatot: a napsütötte, sziklás gerincet árnyas patakvölgyre cseréljük, ahol számos gázlón keresztezzük az andezitgörgeteges patakot. A közepes hosszúságú, de egyetlen meredekebb emelkedőn kívül könnyű túrának családdal is neki lehet vágni. (A megerőltető ágasvári kaptató pedig kikerülhető.)

A szerző tippje

  • Az Ágasvári turistaházban megszakítva a túrát eltölthetünk egy éjszakát a Mátra hegyei között. Ugyanitt nyáron sátrazhatunk is. Érdemes előre bejelentkezni, hogy biztosan kapjunk szállást.
  • Szintén Ágasváron ebédelésre is lehetőség nyílik.
  • Az ágasvári - igen meredek, de cserébe látványos - csúcsemelkedőt kikerülhetjük, ha a Szamár-kő előtt nem térünk le jobbra, hanem továbbsétálunk a turistaházhoz a K jelzés szintben haladó turistaútján.
  • Ágasvár alatt a P jelzésről jobbra kiágazó, PΩ jelzés ösvényen kitérőt tehetünk a Csörgő-lyukhoz, mely a Mátra kevés barlangjának egyike. A kis üreg bejárata le van zárva, a csapás pedig elég keskeny, meredek, és kidőlt fák is nehezítik a haladást, így fontoljuk meg a kitérőt! Egyenesen tovább haladva, ugyanezen a jelzésen jutunk vissza a P jelű ösvényre, melyen balra fordulva csatlakozhatunk vissza a csörgő-völgyi útvonalba.
outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
Frissítés: 2019-08-02

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Ágasvár, 789 m
Legalacsonyabb pont
559 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Pihenő

Ágasvár Turistaház

Biztonsági előírások

  • Az Ágasvárról lefelé vezető ösvény balesetveszélyes: a különösen meredek, murvás-csúszós, helyenként köves talajra csak megfelelő túracipőben vagy bakancsban lépjünk rá! Hóban vagy sáros időben csak tapasztaltak vágjanak neki!
  • A Csörgő-patak elsőre barátságosabbnak tűnhet, mint amilyenné válni tud: hóolvadás vagy hevesebb esőzések után komolyan megáradhat. Ilyenkor a gázlókon nehéz vagy nem lehetséges átkelni, hidak pedig nincsenek a völgyben.

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Javaslatok és linkek

Kezdőpont

Mátraszentistván, központ buszmegálló (708 m)
Koordináták:
Geographic
47.926654, 19.870769
UTM
34T 415645 5308765

Végpont

Mátraszentistván, központ buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • Mátraszentistvánt a K jelzésen hagyjuk el nyugat felé.
  • A Szamár-kő előtti elágazásnál a K▲ jelzésre térünk.
  • Átkelünk az Ágasváron, és a turistaháznál visszaérkezünk a K jelzésre.
  • A turistaház kertjének kijáratánál balra fordulunk a P jelzésre.
  • A Csörgő-völgybe a Z◼ jelzésen ereszkedünk be.
  • A Hutahelynél balra, a Z+ jelzésre váltunk.
  • Mátraszentistvánon az utolsó métereket a Z jelzésen tesszük meg a buszmegállóig.

A túra részletes leírása

Felsőhuta

Felsőhuta - így nevezték régen Mátraszentistvánt. A név egyszerre utal történetének két összefüggő aspektusára is: lent, a Csörgő-völgyben működött az a telep, ahová az 1700-as években, a (törökjárás után) szlovák telepeseket költöztettek. Az általuk létesített huta, azaz üveggyártást végző olvasztókemence (Hutahely) volt az első a hegységben. Az erdő fáit letermelő szlovákok szénégetéssel, hamuzsírfőzéssel és üveggyártással foglalkoztak, aztán amikor a fákat a gerincekig kivágták, felköltöztek a Mátra lapos tetőire, ahol már állattartásra és (korlátozottan) földművelésre is lehetőséget nyújtott a domborzat. Ekkor született Felsőhuta, Mátraszentistván elődje - mai nevét 1938-ban, István király halálának 900. évfordulója alkalmából kapta.

Ahogy sétálunk kifelé a településről, lényegében három különböző stílusú házküllemre lehetünk figyelmesek. Legnagyobb számban a Mátra sötét andezitjéből épített, hagyományos megjelenésű épületek mellett az elmaradhatatlan kádárkockák uralják a településképet. Ahogy kifelé tartunk Mátraszentistvánról, szembetűnő az alpesi stílusú, panorámás gerendaházak megjelenése a sípályákra néző hegyoldalban. A K jelzés eleinte tölgyek uralta vegyeserdőbe fúrja magát, egyelőre csak a talajon heverő sziklatömbök hívják fel a figyelmet a gerinc közelségére.

A Mátrabércen

Aztán egy erdészeti utat hordozó nyeregből kezdetét veszi az erdőrezervátumon keresztülkanyargó, vadregényes ösvényszakasz. A menedékes talajú tölgyes hangulatos csapása felvezet a keskeny, füves aljú gerincre, baloldalt egy tisztás enged korlátozott panorámát a Csörgő-völgyre. Kockásra szabdalódott, tekintélyes méretű sziklatömb hozza hírét a Mátrabérc egyik legélesebb részének - mögötte kettéágazik a turistaút. (Ha nem szeretnénk megerőltetni magunkat a meredek ágasvári kaptatóval, akkor balra, a Kéktúrán szintben érhetjük el az Ágasvári turistaházat.)

Newton és a Szamár

A jobbra induló K▲ jelű ösvényen egyből ki is nézhetünk a Newton-szikla tetejéről: a hegység északi előtere, dombsági hegylábfelszíne látszik, a messzeségben a Medvesvidék és a Heves-Borsodi-dombság tűnik fel, tiszta időben pedig a Bükk is felismerhető. A kőbe vésett, ismeretlen eredetű felirat („Newton hitétől mentsen meg az Isten") a szikla névadója. Az idézet származhat Kondor Béla 20. századi költőtől, de William Blake egyik versében (Boldogsággal, mely száll dombok felett...) is találni egy kísértetiesen hasonló sort.

Ellenkező irányban, fölfelé indulva egy újabb szirt, a Szamár-kő jön szembe. A hatalmas képződmény szemmel láthatóan kettős osztatú: alsó része, „talapzata" keskenyebb, mint a tetején buzogányszerűen kiszélesedő felső egység. Utóbbit a lávából szilárdult, méretes kődarabok alkotják, míg az előző finomabb szemű, tufás anyag, mely a robbanásos működés során lehullott, majd összesült törmelékből áll. A válogató erózió a puhább kőzetek lepusztításával kitakarta a sziklát, később pedig kikezdte annak kevésbé ellenálló, tufás alapját - ezért a buzogányalak.

Ágasvár

Különleges, sziklalépcsős ösvény veszi itt kezdetét: a gerinc annyira összeszűkül, hogy már csak egyszerre legfeljebb két, helyenként egy ember fér el rajta. A combizompróbáló kaptató tetején egy tisztás nyit kilátást a Felső-Mátra lejtői felől alacsonyodó Csörgő-völgyre és a hatalmas erdőségre. Tölgyesben követjük a szelíden hullámzó, páratlan szépségű tetővonalat, melynek talaja néhol kövekkel dúsul fel. Egy pontról láthatjuk a fák mögött Ágasvár sziluettjét, így szembesülünk vele, hogy izzasztó kapaszkodás áll még előttünk.

Kiszélesedő terepen, meglepően meredek emelkedőre hágva érjük el Ágasvár 789 méteres csúcsát. A tatárjárás után kis erősség ékeskedett a kúpszerű, jól védhető hegy tetőpontján, de mire a törökök megérkeztek, már romokban állt. A fák között a Zagyva völgyére látunk ki, az igazi panorámát azonban kicsit előrébb, egy sziklás kiszögellésen zsebelhetjük be - mely egyébként a hegy ikercsúcsa.

A fenyőárnyékos, hangulatos kilátóhely oldala falként szakad le, belőle sziklák meredeznek az erdő fölé. A Tepke teljes gerince mögött a Cserhát dombjai, a Börzsöny és a Visegrádi-hegység, tiszta időben Buda hegyei ismerhetők fel. Észak felé a Zagyva völgyének települései sorakoznak, hátterükben a Karancs magasodik. A fenyőágak között kiszúrhatjuk a Nyikom csúcsát, melyen masszív kilátótorony látszik.

Ágasvári turistaház

Egy kellemetlenül meredek, kőmorzsaléktól csúszós lejtőn ereszkedünk alá, ahol az Ágasvári turistaház és bájos rétje fogad. Az épület régebben vadászházként funkcionált, az 1920-as évek óta turista menedékhelyként üzemel. Az emeletes szállóépület a 1960-as évek elején készült. (Előfordul, hogy a bejáratnál zárt kapu fogad, ebben az esetben jobbra, a forduló Kéktúrát a kerítés sarkáig követve kerülhetjük az épületcsoportot.)

Ha kiélveztük a konyha nyújtotta lehetőségeket, induljunk tovább a Kéktúrán! A Foton-rét kis irtásától búcsúzva még a Csörgő-völgy oldalaira vethetünk egy pillantást, mielőtt megcélozzuk annak mélyét.

A völgy oldalában

A kapunál balra, lefelé hajló P jelzésen kisvártatva ismét bal felé vesszük az irányt. Nemsokára kiágazik a PΩ jelű ösvény, ami a Csörgőlyuk-barlang bejáratához vezet. Ha kitérőt tennénk, számítsunk nehezen járható, lejtős és akadályokban gazdag ösvényre! A 425 méter hosszú, riodácittufában kialakult barlang a Mátra leghosszabbja, tektonikus eredetű, és alsó szintjén egy kis forrás táplál időszakos tavat (ennek vize a Vándor-forrásban ér felszínt). A bejáratot otromba betongyűrű és vasrács zárja el, belőle hűs (téli hidegben meleg) levegő árad.

Folytatva utunkat, elágazáshoz érkezünk, innen egyenesen tovább kell követnünk a Z◼ jelzést. Ösvénnyé keskenyedő utunk kidőlt és az erdészet által félbevágott fákat kerülget - körbenézve számtalan vaskos törzs fekszik a földön. A szélszaggatta erdő már a rezervátum része, ahol a természet az úr, nincs emberi bevatkozás a rengeteg életébe. Az ösvény áthullámvasutazik egy kis oldalgerincen, és lefelé - immár újra szekérútként - lendül a patak mellé.

A Csörgő-patak gázlóin

A vadregényes völgy alján a beszédes nevű Csörgő-patak kerülgeti saját hordalékát, a tájképet természetszerű erdő teszi zegzugossá és festőivé. Néhol sziklás hegyoldal kísér, miközben többször is átkelünk a kis vízfolyás gázlóin. Egy tábla jelöli a valamikori Csörgő-malom helyét: a barátságosan csörgedező patak napjainkban sem szokott kiszáradni, és meglehetősen szeszélyes vízjárású. Egy-egy hevesebb felhőszakadás vagy hóolvadások után dübörögve söpör végig a völgyön, nem kímélve semmit, ami az útjába kerül - bár ezt nehéz elképzelni, nézzünk körül, és gondoljunk arra, mekkora erő kell a szerteszét heverő, óriási kőgörgetegek szállításához! Az egykori kallómalom fakalapácsaival a posztó lágyításában vállalt szerepet - a helybéliek hangja miatt csak „Jajmalomként" emlegették. Nem magában dolgozott a vidéken: a Mátra 17 kalló- és 26 vízimalom hazája volt a 19. században. Más feltételezések szerint ezen a helyen fűrészmalom üzemelt.

Követve a völgyaljon kanyargó ösvényt újabb kalandos patakátkelések követik egymást, mohos kőmezők vadítják a látványt, és rövidesen már a víz által alámosott magaspartot tapossuk. Kétségtelenül a turistaút leghangulatosabb részénél tartunk, amikor jobbra, a fák közt kis építményre lehetünk figyelmesek. Érdemes átkelni a patakon, és szemügyre venni a rossz állapotban lévő fatetővel védett kemencét. A Hutahely az 1700-as évek közepén a Mátra első hutájának helyszíne volt, azaz a térségbeli üveggyártásban játszott lényeges szerepet. Itt telepedtek le először a hegységbe költöztetett szlovákok. A kis bemutatóhelyet 2005-ben mosta el egy villámárvíz.

Vissza a tetőkre

A három völgy találkozásánál fekvő ponttól a baloldali, Z+ jelölésű ágon veszünk búcsút. Ha lehet, még mozgalmasabbá és vadregényesebbé válik a táj a Hutahelyi-patak mentén. Változó méretű, marcona kőtömbök hevernek mindenfelé, a meder fölött pedig kidőlt fák törzsei roskadoznak. A partot követő ösvény sajnos rövidesen átkel a patakon, és a kárpáti hangulatú völgytalpról megindít a kezeltebb erdő benyomását keltő lejtőnek. Egy cikkcakk alakú kanyar fölső ágában még megfigyelhetünk a fák alatt egy mohosra dermedt kőtengert, mely a jégkorszaki hűvös klíma idején széttöredezett lávaár maradványa. Végül idős bükkösben, széles erdei úton, a sípályák pásztáin keresztül gyalogolunk vissza Mátraszentistvánra.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Mátraszentistván, központ buszmegállót kell megcéloznunk, és a túra végén is ide érkezünk meg. A buszok Mátraszentimre, illetve Gyöngyös felől és felé közlekednek.

Megközelítés

  • K jelzés a buszmegálló utcáját keresztező Petőfi Sándor utcán halad, ezen bal felé kell indulnunk.
  • A túra végén a buszmegállóba vezet a Z jelzés.

Autóval

  • Mátraszentistván központjában, a Petőfi és a Vaskút utca találkozásánál, utóbbin parkolóhelyeket találunk a buszmegálló mellett.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Mátra turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

  • Bármely Mátra-térkép


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
9,1 km
Időtartam
3:00 óra
Szint +
306 m
Szint -
306 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!