Esterházy-kastély (Fertőd)

Fertődnek két igazán jelentős turisztika csábereje van: a Fertő tó és az Esterházy-kastély. Maga a város csak 1950-ben jött létre, korábban két község, Eszterháza és Süttör állt itt. Esterházy Pál 1681-ben vásárolta meg Süttört és környékét, így került a család kezébe a terület.

A mai kastély elődjét, az U alakú, sarródi vadászkastélyt 1720-ban Esterházy József építtette fel. Ez a kastély ugyan Süttör határában volt, de területileg Sarródhoz tartozott. A kastély történetében az igazán meghatározó személy Esterházy „Fényes“ Miklós József herceg volt, aki 1762-ben építőmestereket fogadott fel az épület átformálására, bővítésére.

Az új kastélyegyüttest Hefele Menyhért és Jacoby Miklós valószínűleg közösen tervezték és építették. A herceg folyamatosan építkezett, és a kastélyhoz tartozó cselédek és itt dolgozó kőművesek letelepítésével 1765-re létrehozta az épületegyüttestől nyugatra Eszterháza települést, ami ma Fertőd másik részét alkotja. Az 1766-ra elkészült kastély méretében és pompájában méltó párja volt a bécsi schönbrunn-i kastélynak vagy a párizsi versailles-i kastélynak.

Az elkészült kastélyban 1770-től kezdve folyamatosan tartottak nagyszabású Esterházy-vigasságokat. Ilyenkor operákat mutattak be, vadászatokat, fényűző lakomákat, táncestélyeket és tűzijátékokat tartottak a vendégsereg szórakoztatására. Itt töltött napjai az ifjú Goethét is megihlették: ő „Esterházy-tündérbirodalom”-ként emlékezett meg az ünnepségekről. Nagyvonalú élete, pompás összejövetelei miatt ragadt rá a hercegre a „a pompakedvelő” vagy „a fényes Miklós” elnevezés. Az egyik vigasságon maga Mária Terézia királynő, német-római császárné is részt vett. Az itt lakó Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenysége révén a 18. század végére az ország egyik fő kulturális központja lett a kastély, amelyet „Magyar Versailles”-nak is neveztek. A színművészet, zene és képzőművészet központja később újabb érdekességgel gazdagodott: a hercegi udvar hangversenymestere az európai hírű Joseph Haydn lett. A zeneszerző két évtizeden át lakott Eszterházán és állt a család szolgálatában.

1778-ban Esterházy Miklós 1200 saját katonájával tábornagyként háborúskodott II. József császár mellett Bajorországban, ezért a császár elrendelte, hogy a jövőben az Esterházy család minden férfi tagját hercegi rangra emeljék. A kastélyban ma is fenntartanak egy lakosztályt az Esterházy család számára, azaz jelenleg Esterházy Antal hercegnek.

A kastély a II. világháború után került állami tulajdonba, ezt követően elhanyagolták, fénye megkopott. 1946-ban Kertészeti Középiskolát és Kollégiumot hoztak létre a kastély egyik szárnyában. A 2000-es években kezdődtek meg felújítási munkálatai, ma már majdnem olyan, mint hajdanán, az Esterházy család idejében.

A 126 szobával bíró kastélyban ma kortörténeti kiállítást tekinthetünk meg, júniustól szeptemberig pedig minden héten komolyzenei hangversenyeknek is a részesei lehetünk a több száz éves falak között. A barokk muzsika szerelmeseinek az Eszterházi Vigasságok című rendezvénysorozatot kínálják. A dísztermet, zenetermet, újjáépített operaházat, Sala Terrenát (nyári hűsölőt), kínai szobát, szalonokat, kápolnát és fogadószobákat járva az ember visszarepül az 1700-as évekbe, és szinte látja maga előtt ahogy a hercegi család tagjai itt élik mindennapjaikat. A korhűen berendezett, a család stílusát tükröző bútoroknak kis része az Esterházyak idejében is a kastély része volt, de többségük más kastélyokból és palotákból került ide.

A Mária Terézia-szobaként emlegetett lakrész érintetlen állapotban maradt meg az uralkodónő 1773-as látogatásától egészen a II. világháborúig. Az épület nyugati szárnyában kapott helyet a híres Esterházy-képtár. Az itt valaha volt közel 650 festmény között több igen értékes darabot is találtak. A legjelentősebb, Raffaello Santi Esterházy Madonnája ma a Szépművészeti Múzeumban látható.

A kastélyegyüttes részeként megmaradt épületek között szerepel az egykori gazdasági igazgatóság épülete, az egykori Muzsikaház (ami ma múzeum és polgármesteri hivatal), a hajdani lovarda épülete, a szálloda és vendéglő épülete, a főépület főbejáratával szemben található két őrségi épület, a volt Marionett színház épülete és a Kelemente-patak festői szépségű, a kastély fertőszéplaki tengelyében lévő hídja. A kastély körül a korra jellemző parkot láthatunk, amelyen szerteágazó ösvények indulnak a kápolna és több kegyszobor irányába. A kastély hangulatos díszudvarára részletes kidolgozású kovácsoltvas kapun keresztül juthatunk be. A kastély főépülete és két szárnya öleli körbe az udvart, amelyben több szökőkút és szobor is helyet kapott a kacskaringós elrendezésű kertek mellett. A díszkert végében szabadon álló lépcsők vezetnek az épület középső részében lévő díszterembe.

Nyitvatartás

• kedd-vasárnap: 10:00-17:00 
• hétfőn zárva

Kastélytúra - csak vezetéssel!

Árak:

A kiállítások kizárólag tárlatvezetéssel látogathatók, vezetés magyar, angol és német nyelveken kérhető.

Teljes kastély:

• felnőtt: 9900 Ft
• diák/nyugdíjas: 4950 Ft

Kastély középrész:

• felnőtt: 7900 Ft
• diák/nyugdíjas: 3950 Ft

Nyugati patkószárny:

• felnőtt: 2500 Ft
• diák/nyugdíjas: 1250 Ft

Belvedere kilátópont:

• felnőtt: 1500 Ft
• diák/nyugdíjas: 750 Ft

 6 éves kor alatt minden helyszín ingyenes

Egyéb túrákról és jegyárakról itt tájékozódhatsz.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2024 januári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!