Szemlő-hegyi-barlang

Alig pár száz méterrel a Duna felett, a házakkal sűrűn beépített Ferenc-hegy oldalában találjuk hazánk egyik leglátogatottabb barlangját, a kristályképződményekkel gazdagon telehintett Szemlő-hegyi-barlangot. A Pusztaszeri út 35. szám alatt található fogadóépületből egy mesterséges táró vezet a bő két kilométer ismert járattal rendelkező, örökké hűs barlangba, ahol betonjárdán fedezhetjük fel a kényelmesen bejárható járatokat, a folyosók és termek falán látható kristályképződményeket.

A fogadóépületet a 2010-es években felújították, ásványkiállítást rendeztek be, és barlangászeszközöket, a barlangi mentők munkáját bemutató tárlatot alakítottak ki a barlangi túrák váróterében. A barlang felszíni védőterülete parkosított, de itt statikai okokból egyébként sem érdemes építkezni. Ide került a magyar barlangászok és hegymászók szimbolikus temetője, ahol a rokonok és barátok leróhatják kegyeletüket a hegyekben maradt elődökre, bajtársakra emlékezve.

Kristálykérgek világa

Az eocén nummuliteszes mészkőben keletkezett barlangi járatok egy északkelet-délnyugat csapásirányú töréshálózat mentén fejlődtek ki, azaz a barlang szerkezetét a hegységet kialakító földtani erők határozták meg, míg kialakulásáért a termálvíz oldó, tágító hatása felelős. Ezt a bejárat közelében, az Örvény-folyosó mennyezetén látható gömbüstök bizonyítják, amiket jelenlegi ismereteink szerint a felfelé áramló hévizek oldottak a mészkőbe. Ugyanakkor a falakon található kristályok is egy bizonyos vízszint alatt koncentrálódnak, azaz a barlangot egykor kitöltő, túltelített vizes oldatból váltak ki a jellegzetes kristályképződmények.

A barlang felfedezésekor a borsókövek mennyisége és fejlettsége volt a legmegdöbbentőbb a kutatók számára. A gömbszerű kristálykéreg szerteágazó formákat, karfiolra emlékeztető kőrózsákat alkot. Cseppkövet azonban alig találni a barlangban, helyette az egykori barlangi tó felszínén kivált kalcitlemezek halmozódtak fel sok helyen, illetve néhány kitüntetett ponton az egymásra hullt, kúpszerűen tornyosuló kalcitlemezek barlangi „karácsonyfát" alkotnak. Jellemzőek még a tűszerű aragonitkristályok, a hófehér gipszkristályok és agyagásványok is, de a kalcit hegyi tejnek, montmilchnek nevezett, képlékeny bevonata is megtalálható a barlangban. A járatok néhol nagyobb távolságra kiszélesedő hasadékok, aljukat elkeskenyedő törmelékhalom alkotja, tetejüket legtöbbször gömbüstök zárják.

Kutatás és hasznosítás

A barlang felfedezése érdekes történet: eleinte kőfejtő működött a helyszínen, amiből az első világháború után fejlődésnek indult város építkezéseit látták el. A bányászok a mélybe vezető hasadékot találtak, amit a BETE Barlangkutató Szakosztálya tárt fel 1930-ban. Először Futó András és Sebős Károly járt a barlangban, majd a szakosztály új elnökével, Kessler Huberttel megbontották az egyik agyagos szűkületet, ami mögött közel 1 kilométernyi járatot fedeztek fel, hihetetlen kristálygazdagsággal. A következő évtizedekben szakaszosan tárták fel a jelenleg ismert 2200 méternyi járatot, amelyek végpontja, a Közgyűlés-terem a bejárati szintnél 44 méterrel található mélyebben. Az elsőként felfedezett egykilométeres szakaszt 1986-ban nyitották meg a közönség előtt, itt alakították ki a világítást és a betonjárdát, amelyről a legnagyobb termeket, az Óriás-folyosó kristályokkal gazdagon díszített részét tekinthetjük meg.

A légzőszervi megbetegedésben szenvedőknek terápiás célból foglalkozásokat tartanak a barlangban, és még egy 50 méteres függőleges tárót is kialakítottak a kiépített szakasz legbelső terméhez, viszont a tervezett liftet és a szállót nem építették meg.

A barlang levegőjét vizsgálva összefüggést mutattak ki a Rózsadombhoz közeli, a Duna szintje közelében található Molnár-János-barlanggal és a szomszédos József-hegyi-barlanggal, ezért feltételezik ezek összeköttetését. Ennek megfelelően a Dunától a Ferenc-hegyig húzódó hegyoldalban kialakult barlangok a hegyvidék kiemelkedésével összefüggésben egy rendszert alkothatnak, bár az összekötő járatokat nem ismerik.

Nyitvatartás

hétfő	10:00–17:00
szerda	10:00–17:00
csütörtök	10:00–17:00
péntek	10:00–17:00
szombat	10:00–17:00
vasárnap	10:00–17:00

A vezetett túrák óránként indulnak. Első túra: 10:00, utolsó túra: 16:00.

 

Árak:

Belépők

• alaptúra, teljes árú: 3900 Ft/fő
• alaptúra, kedvezményes: 2800 Ft/fő
• kombinált jegy (a Pál-völgyi-barlangba is érvényes), teljes árú: 5900 Ft/fő
• kombinált jegy, kedvezményes: 4600 Ft/fő

Csoportos és egyéb kedvezményekről a barlang honlapján informálódhatsz.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2026 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!