A Naszály északkeleti oldalában találjuk a Cserhátvidék legrégebben ismert, egyben egyik leglátványosabb szabadon látogatható sziklaüregét, melyhez több legenda is fűződik.
A 652 méter magas Naszály csúcsától mintegy 1200 méterre, az Országos Kéktúra nyomvonalának közelében, a Csurgó-bánya nevű felhagyott kőfejtő mellett, egy függőleges sziklafalban lelünk rá a legendás barlang bejáratára. A Naszály triászban keletkezett, jól karsztosodó dachsteini mészkőből felépülő sasbérce számos kisebb-nagyobb üreget rejt, de kétségtelenül ez az egyik leglátványosabb, ami részben szabadon látogatható.
A helyszín
A hegy északkeleti letörésén 510 méteres magasságban nyíló Násznép-barlang 225 méteres hosszával a – Naszályi-víznyelőbarlang és a Nincs kegyelem-aknabarlang után – a hegy harmadik leghosszabb barlangja. A természetes sziklafalon nyíló, nagyméretű bejáratának és a három egymást követő kupolás termének köszönhetően a barlangot ősidőktől fogva ismerte és használta az ember.
Az 1910-es évek végén folytatott ásatások eredményeiről Kadić Ottokár számolt be: az első teremben ősállatok csontjait, valamint kőkorszaki és bronzkori edénytöredékeket találtak.
Az anno nagy aktivitással működött, mostanra inaktív forrásbarlang első terme közvetlenül a tágas, 13 méter hosszú és három méter magas száda után található, 15 méter hosszú, 15 méter széles, és meglehetősen száraz. A terem alját vastagon borítja kőtörmelék. A második terem nagyméretű, 8×10 méteres, alját vastag guanóréteg fedi. A harmadik terem mennyezetében lévő, felfelé tartó kürtők gömbüstökhöz hasonlóan végződnek. A gömbüstös formák a barlang falain máshol is gyakoriak.
A megkülönböztetetten védett barlang kisebb részét bárki szabadon megcsodálhatja, de téli időszakban – amikor az üreg denevérek szálláshelyéül szolgál – inkább mellőzzük a látogatást!
Név és legenda
A hagyomány szerint a barlang a 20. század elején végzett ásatásokkor talált sok állatcsont és rengeteg cserépdarab után kapta nevét, hiszen: „itt valami nagy lakomának kellett lennie”. A népies nevén Násznép lyukaként is emlegetett üregről úgy tartja a szájhagyomány, hogy valamikor valóban egy násznépnek szolgált menedékül, akik a portyázó török elől bújtak ide, majd biztonságban érezvén magukat, tovább folytatták az ünnepi lakomát. A barlangnév eredetét egyébként a néphagyomány több történelmi korba helyezve is magyarázza. Kincsásók is több alkalommal kutattak benne, mert azt hitték, hogy a 18. században ezen a vidéken is garázdálkodó, hírhedt Ilcsik és Jánošík rablók ide rejtették el zsákmányukat.
Nyitvatartás
| hétfő | 00:00–24:00 |
| kedd | 00:00–24:00 |
| szerda | 00:00–24:00 |
| csütörtök | 00:00–24:00 |
| péntek | 00:00–24:00 |
| szombat | 00:00–24:00 |
| vasárnap | 00:00–24:00 |
Egész évben szabadon látogatható, de a téli időszakban legyünk tekintettel a telelő denevérekre, és maradjunk a barlangon kívül!
Árak:
Ingyenes
Tömegközlekedéssel
- Ősagárdról indulva a Rákóczi utca megállónál kell leszálni.
- Kosdról indulva az Erdészház megállónál kell leszálni.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- Ősagárdról az Országos Kéktúra K jelzését követve, majd a KΩ jelzés 140 méteres letérésén érhető el a barlang (5,9 km, 315 m szintemelkedés).
- Kosdról a Z↺ úton, majd az Országos Kéktúra K jelzéseit követve, végül a KΩ jelzésen érhető el a barlang (3,2 km, 357 m szintemelkedés).
Parkolás
- Ősagárdon a játszótérnél érdemes parkolni.
- Kosdon a Bányatelepen található kosdi pihenőnél érdemes parkolni.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
A klasszikus körtúra esszenciáját a különleges, 23 méter hosszú függőhíd adja – emellett víznyelők, denevérek lakta barlang, madaras és kincskereső ...
Ezen a szakaszon felhágunk cserháti vándorlásunk első és legnagyobb hegyére, a Naszályra, és látnivalóinak megtekintése után nekiveselkedünk a ...
A Börzsöny és a Mátra között szelídebb domborzatú vidékre kalauzol a Kéktúra: a Cserhát nyugati fele igazi dombsági táj. Komolyabb magasságot csak ...
A klasszikus körtúra esszenciáját a különleges, 23 méter hosszú függőhíd adja – emellett víznyelők, denevérek lakta barlang, madaras és kincskereső ...
Ezen a szakaszon felhágunk cserháti vándorlásunk első és legnagyobb hegyére, a Naszályra, és látnivalóinak megtekintése után nekiveselkedünk a ...
A Börzsöny és a Mátra között szelídebb domborzatú vidékre kalauzol a Kéktúra: a Cserhát nyugati fele igazi dombsági táj. Komolyabb magasságot csak ...

Felhasználói kérdések