Naszály

Számtalan kisebb-nagyobb barlangja, szép kilátópontjai és a hegy északi lábánál kialakított, rendkívül népszerű kirándulóközpont miatt is érdemes megismerni a Cserhát legnyugatibb, 652 méteres kiemelkedését.

A Naszály csúcsán, ahova az utolsó néhány száz méteren erős kaptatóval jutunk fel, egy esztétikusnak nem mondható betonhenger áll, más néven geodéziai mérőtorony. Az állapota 2018-ra annyira leromlott, hogy tilos felmenni rá, és saját felelősségre sem ajánljuk - ráadásul amúgy is korlátozott a kilátás a tetejéről. Látjuk Budapestet, a kanyargó Dunát, és nem utolsósorban a Visegrádi-hegység vonulatát. Ezt a panorámát ősztől tavaszig élvezhetjük igazán, mivel nyáron a fák lombkoronája miatt nem teljes a körkilátás, például a Börzsöny nagyobb része takarásban van.

Sokak szerint azonban nem a csúcs a Naszály legszebb kilátópontja, hanem a kicsit lejjebb található, 534 méter magas Látó-hegy sziklás orma. Nevét nem véletlenül kapta: a természetes kilátóhely valóban páratlan panorámát ad Vác és a Duna felé, a háttérben a Visegrádi-hegység hegyeivel. A sziklaszirt peremén egy Szent Margitról elnevezett keresztet állítottak.

A Naszály északi lábánál, a Lósi-patak mentén fekszik a szépséges Gyadai-rét, amelyen áthalad a családok körében rendkívül népszerű Gyadai tanösvény is, és amelynek végigjárása során Hangya Dani segítségével megismerkedhetünk a környék élővilágával. A Szendehelyhez tartozó Katalinpusztai Kirándulóközpontból érdemes indulni, itt is bőven találunk elfoglaltságot a gyerekeknek.

A hegy főtömegét alkotó triász korú mészkövet és dolomitot már a 17. század óta bányásszák. A ma látható, hatalmas, többszintű sejcei kőbánya 1963-ban jött létre, területe 105 hektár. Mellette működik egy kisebb, 45 hektáros agyagbánya is. A mészkövet hol fúrásokkal, hol robbantásokkal fejtik ki a hegyből, majd az összetört nyersanyagot 3 kilométer hosszú szállítószalagon juttatják el a váci cementgyárba. A szakértő szerint még több mint száz évre elegendő nyersanyag található a bánya területén. Az udvarát értékes ásványlelőhelyként is számon tartják, évente néhány alkalommal kínálkozik hivatalosan lehetőség a gyűjtésükre.

Az erősen karsztosodott dachsteini mészkőből álló hegyben rengeteg üreget, barlangot vájt ki a víz. Ezek közül is a legismertebbek a Naszályi-víznyelőbarlang, a Nincskegyelem-aknabarlang és a Násznép-barlang. Mindhárom barlang védett, de míg az első kettő csak a Duna–Ipoly Nemzeti Park engedélyével látogatható, az utóbbi a kirándulók nagy kedvence. A Naszály csúcsától kicsit több mint egy kilométerre keletre a K jelzésről leágazó KΩ jelzés visz a meredek sziklafal aljában található üreghez. Három nagy és több kisebb terme van, ezek többsége szabadon látogatható, de a lezárt részekhez ugyancsak engedély szükséges. Időbeli korlátozásra is számítsunk, hiszen a telet itt átalvó, védett denevérek miatt a barlang szeptember 1. és április 30. között nem látogatható. 

Több legenda is kapcsolódik a Násznép-barlanghoz. Nevét a helyiek által megőrzött történet szerint onnan kapta, hogy a törökök elől menekülő kosdi násznép itt folytatta a lakodalmat - vagy csak egyszerűen ide menekült. Mások szerint egy földesúr fia és egy jobbágyleány házasodott össze itt a dühös apa elől menekülve. Ezekre a történetekre a korábban itt talált nagyszámú edénytöredékekből következtettek. Még izgalmasabb az a szóbeszéd, miszerint a 18. században a környéken garázdálkodó Jánusik és Ilcsik, ismert és hírhedt rablók itt rejtették el a kincseiket. 

Legendáknál maradva, a „Másfélmillió lépés Magyarországon" című sorozattal halhatatlanná vált Rockenbauer Pál emlékfáját a Naszály északnyugati lejtőjén, nem messze a hegyen áthaladó Kéktúra útvonalától találjuk, halála helyszínén.

A szerző tippje

Aki nem szeretne vagy nem tud felmenni a Naszály tetejére, annak ajánlunk egy autóval is megközelíthető kilátóhelyet: Vácról indulva a sejcei bánya alatt futó Gombás-dűlőről is élvezhetjük a Dunakanyar panorámáját.

Nyitvatartás

Árak: