Rádiháza – Palin (DDK-05)

Itiner :

A túra folyamán végig a K jelzést kell követnünk.

• Rádiháza és Lispeszentadorján között erdőkkel borított zalai dombok közt megyünk.
• Áthaladunk a magyar olajipar bölcsőjén, Bázakerettyén.
• Műúton, és látványos tava mentén érjük el Kistolmácsot. Itt van a Csömödéri Állami Erdei Vasút egyik végállomása.
• Kis zalai falvak, Borsfa, Valkonya, Obornak, Homokkomárom között hullámvasutazunk a dombságban
• Hosszúvölgy után leereszkedünk a Principális-csatorna völgyébe, Nagykanizsa északi külvárosában, Palinban ér véget a szakasz.

Részletes leírás:

Rádiházától ismét gyorsul a ritmus, magasabbak a dombok, ismét 250 méter fölé emelkednek és a táj is tagoltabb. Ménesistálló mellett megyünk fel a szép szőlőhegyre és gondozott szőlőskertek és présházak között megyünk a dombtetőn, majd még egy kis emelkedővel érünk föl a szakasz legmagasabb pontjára a Zsidó-hegyre (287 m) majd leereszkedünk Szentpéterföldére. Itt Dél-Zalában már búcsút intünk a dombtetőre épült szereknek, szegeknek, az ország más területeihez hasonlóan, völgyek alján , medencékben épült zártabb beépítésű falvak következnek. A dél-zalai falvak fekvése is szép, erdős dombok között a túra mentén szántóföldekkel alig találkozunk, néhány kisebb szinte parcellának tűnő foltot leszámítva. Mindent az erdő ural, az erdőgazdálkodás. Szentpéterfán van a számtalan mellékvonallal rendelkező Csömödéri Állami Erdei Vasút egyik rakodója. A vasúthálózat teljes hossza 109 km. Öt szárnyvonallal rendelkező és egy személyszállítással is rendelkező fővonalból áll Lenti és Kistolmács között. Szentpéterföldét elhagyva ugyan kétségeink támadhatnak, hogy ezeken az egyáltalán nem párhuzamos síneken közlekedik vonat, de nem kell meglepődni, hogy ha mégis feltűnik egy fával megrakott szerelvény. Kb. egy kilométeren a vasút mellett halad a kéktúra egy nem régiben felújított erdészeti úton és kis tavak mellett lévő pihenő mellett térünk be az erdőbe. Az idős tölgyek között megyünk fel a hátra majd le és megint fel, ahogy ezt már megszokhattuk, és tovább háborítatlan erdőn csöndben és madárdallal kísérve kilométereken keresztül Lasztonyára, ahol ismét keresztezzük a kisvasút fővonalát a Kálmánházi erdészlak vasúti megálló mellett. Lasztonya után egy kilátót érintve jutunk el a Tokhal-forráshoz, ahonnan Lispeszentadorjánba megyünk le. A falu 3 korában különálló községből áll Szentadorjánból, Erdőhátból és Lispéből. A műúttól ismét felkapaszkodunk a dombhátra egy szőlőhegy érintésével és néhány kilométer után megpillantjuk Bázakerettyét.

Azt hogy Dubait nem a Perzsa-öböl menti Bázakerettyének hívják két dolog akadályozta meg. Az egyik a Vörös Hadsereg bevonulása és az azt követő államosítás, a másik, a lényegesebb hogy a biztató kezdetek után mégsem találtak olyan sok olajat. Így most inkább egy dombok között megbúvó  román ipari centrumnak tűnik  szedett-vetett beépítettségével, társasházak közötti olajszivattyúval és fateleppel. Ne legyünk igazságtalanok, mert Bázakerettye rejt igazi szépséget is. A ’30as években Papp Simon geológus vezetésével találtak kőolajat, majd a felfedezést után megalakult a Magyar-Amerikai Olajtársaság RT. (MAORT), ami sok fantáziát látott a környék lehetőségeiben.  („Nem kínlódok szénnel, fával, sütök, főzök MAORTgázzal.”  1941-es reklámszöveg) A tisztviselőknek építettek egy amerikai típusú - ma talán lakóparknak neveznénk - telepet. Ha lehet hasonlítani, akkor a budapesti Gázgyári-lakotelep típustervei szerint épített családi házakra emlékeztetnek. A kor amerikai mintájára uszodát is építettek melléjük, ami ma feszített víztükrű medenceként üzemel. Az árnyas hatalmas régi fák között lévő épületegyüttes nem a túraútvonalon helyezkedik el, de érdemes kitérni és egy pillanatra elidőzni amellett, hogy milyen lett volna ha. De nem lett, mert megérkezett a 4. Ukrán Front és a MAORT tisztviselői vagy haza- illetve elmentek az Egyesült Államokba vagy örültek, hogy nem viszi őket senki sehová. A bélyegzőhely a B-24 nevű kocsmában van aminek portálja felett az amerikai B-24 típusú repülő freskója virít. ’43-44-ben az amerikaiak a zalai olajmezőket kitüntetett figyelemmel kísérték, értsd 90 repülőből álló légiflottát küldtek 1944 júliusában Lispe és Bázakerettye bombázására. Hálából a kocsma B-24 nevet viseli. Nem tartozik a kéktúra leírásához, de dióhéjban: az itteni olajmező a ’80-as évekre kimerülő félben volt, a ’90-es évek elején megalakult a MOL és a cég amit lehetett az infrastruktúrából megtartott, így a helyiekben nem alakult ki az a rendszerváltás körüli trauma, mint pl. a borsodi szénbányászok között. Elfogyott az olaj, hát elfogyott. Dubaiban is el fog, de nekik meg nincs kisvasútjuk.

Bázakerettyét déli irányban hagyjuk el a műút és a kisvasút mentén és megyünk a vasút végállomása mellet elhaladva a Kistolmácsi-tóig. Ez a Béci-patak duzzasztásából jött létre, csendes pihenőhely étteremmel, pihenővel. Kistolmács déli végénél, keletnek fordulunk és elindul az igazi hullámvasút. Innen a Nagykanizsához tartozó Palinig keletnek megyünk az észak-déli völgyeken merőlegesen kelünk át, tehát föl-le, föl-le. A talaj itt már nem annyira agyagos, lösszel és homokkal kevert. Szép tölgyeseken és bükkösökön megyünk keresztül, vaddisznó kondától senki ne ijedjen meg, én sem ijedtem meg tőle, de mire a fényképezőgépemet beállítottam a legkisebb malac is betrappolt a bozótba. A dombhátakon szőlőskertek helyezkednek el, vörösbarna avarszőnyeg kicsi kicsi falvak. Borsfa, Valkonya, Obornak, Homokkomárom után a hullámok laposodnak Hosszúvölgy és Zsigárdmajor után szinte síkságon keresztezzük a Principális-csatornát és érkezünk meg a Nagykanizsához tartozó Palinba.