Bódvaszilas - Boldogkőváralja (OKT-25)

A túra folyamán végig a K jelzést kell követnünk.

• Bódvaszilas vasútállomásáról aszfalton jutunk át Bódvarákóra.
• A faluból a Martonyi-kolostorrom közelébe emelkedünk.
• Leereszkedünk Tornabarakonyba.
• Egy dombhát túloldalán Rakacaszend a következő megállónk.
• Újabb dombtetőn át vezet az út Irotára.
• Irotáról átkaptatunk Felsővadászra.
• A domb túloldalán Nyésta következik.
• Rövidesen Abaújszolnokra érkezünk.
• Baktakéknek a szélső részét érintjük.
• Felkeressük a következő völgyben Fancsalt.
• Átgyalogolunk Encsen.
• Következő célpontunk Gibárt.
• Gibártól a Hernádot követve megyünk át Hernádcécére.
• Hernádcécéről indulva érintjük a boldogkőváraljai vasútállomást, végül Boldogkőváralján fejezzük be a szakaszt.

A túráról részletesen

Bódvaszilas - Tornabarakony

Bódvaszilast a déli irányba vezető iparvágányok nyomvonalán hagyjuk magunk mögött. A sínek keresztezése után balra fordulunk, majd száz méter után jobbra, egy mezőgazdasági útra térünk, ami jól járható és biztonságos hídon vezet át minket a Bódva felett. A túloldalon jobbra tartva szép réteken jutunk el a Juhász-patakhoz és a régi ipari vágányhoz, amin továbbhaladva a csonkagerincű Esztramos alá érkezünk. A hegyben egykor zajló bányaművelés tárta fel a Rákóczi-barlangot, amely egész évben látogatható. Az Esztramos-hegy tömbjét megkerülve érkezünk meg a Szalonnai-hegység lábához települt törpefaluba, Bódvarákóra, ahol megtaláljuk a Szabadság út 23. szám alatti ház kerítésén a fémdobozt a bélyegzővel. Végigmegyünk az egyutcás, elő- és oldaltornácos házakkal még bőven rendelkező községen, és a túlsó vége után 600 méterrel a romos házakat és az állattartó telepet elhagyva balra térünk.

Rövidesen egy igen hosszú és meredek kaptató következik, amelynek végén feljutunk a hegyhátra, a Balogh Pál parlagra. Innen rövid kitérőt tehetünk egy lejtős dózerúton Martonyi kolostorromjai mellé; az elágazásban találjuk az infótáblán lévő bélyegzőt. Az 1341-ben alapított Háromhegyi pálos templom- és kolostor rekonstrukciója az utóbbi években készült el.  Visszakapaszkodunk a hegyhát erdős, hullámzó tömbjére. Hamarosan eljutunk a Mile-hegy csúcsára (405 m), ahonnan lejtős utakon hagyjuk magunk mögött a karszt területét. A Slokk-tető fiatal fenyvesén túl kiérünk az aszfaltútra, ott jobbra fordulunk, s egészen Tornabarakonyig ereszkedünk. A török időkben elnéptelenedett falut később ruszin telepesek népesítették be, napjainkban azonban ismét alig lakják.

Tornabarakony - Rakacaszend

Meredeken lefutó utcáján a görög katolikus templomig megyünk. A templommal szemben, a parókia kerítésén találjuk a bélyegzőt. A településről kivezető úton rövidesen keresztezzük a Barakonyi-patakot, és a szántók és erdősor határán haladva a földúton felkapaszkodunk a Barakonyi-hegy gerincére. Útközben elhaladunk egy Mária tiszteletére épített kis „szentély” mellett, majd a magaslesekkel kísért, bekerített fenyves után hamarosan beérünk az erdőbe. Míg a Szalonnai-hegységet javarészt a triász mészkő és dolomit jellemezte, addig itt a Tornai-dombság felszínén főként a negyedidőszaki, fiatal üledékek dominálnak (agyag, homok). A gerincen a fenyvesben haladó földutunk több ágra szakad.

Balra tartva, a fás-bokros réttel kísért útról már látjuk a Rakacai-völgymedencébe települt Rakacaszendet. A faluban már csak egy bélyegzőhely van, a sarki vegyesboltnál (a másik egy családi háznál volt, de sajnos az idős tulajok, akik gondját viselték a bélyegzőnek, elhunytak). A Rakacán átkelve a község déli része felé tartunk. Egy magaslaton látható a már kívülről is szemet gyönyörködtető, műemlékvédelem alatt álló református templom, mely a XII. században épült, de az idők során sokszor átalakították. Bent még láthatjuk az eredeti festett famennyezetet és a középkori freskómaradványokat.

Rakacaszend - Felsővadász

A Kopasz-hegy (268 m) felé kitett, kopár oldalban haladunk. A fiatalos, bokros erdőrészlettel kísért földút többször kereszteződik. Felfelé haladva a lábunk alatt és az út mentén helyenként feltűnik a rakacai márvány világosszürke kőzete kisebb-nagyobb kavicsok, tömbök formájában. Elhagyva a jobbra eső György pada fenyvessel borított kiszögellését, nagyjából szintben érkezünk Isten-töltéséhez, ahonnan lefelé, a fiatalos menti földúton Kocsma-lápáig ereszkedünk. Innen dél-délkeleti irányban kiérünk a Kecske-pad szélére. Az elágazásban dél felé indulunk, aztán pár száz méter után a Boros-erdő fiatalosába vezető keskeny erdészeti útra lépünk, amelyből később földút lesz. Kiérünk a mezőkre, ahonnan már beláthatjuk Irota települését. Leereszkedünk a Vadász-patak völgyébe (ami mentén esős, sáros idő esetén szinte lehetetlen közlekedni), majd megérkezünk egy kis fahídon átkelve Irotára. A Cserehát szívében fekvő kis törpefalu látványossága a hagyományos népi építészeti formákat viselő házakon kívül a falu feletti dombon álló ikonosztázáról is ismert görög katolikus templom. A 2025 májusában kihelyezett új bélyegzőhelyet a Kézművesház melletti kéktúrás információs táblán találjátok.

A faluközponton át megindulunk a Vesszős-oldalban. Egy kerítés és egy erdősáv között kapaszkodunk fel, majd a kerítést tovább követve keletre, jobb kézről szántót kerülünk. Elérve az erdősávot jobbra kanyarodik földutunk, s enyhén emelkedve az erdősáv mentén beérkezünk a Cinceg-erdő területére. Innen már erdőben haladunk tovább, majd a Grajcár-tető előtti nyeregbe érve, megindulunk lefelé a szántóföldekkel övezett földúton, míg kiérünk a Felsővadászból észak felé tartó földútra. Ezen pár perc alatt bent is vagyunk a faluban. A bélyegzőlenyomatot az Ady Endre utca - Dózsa György utca sarkánál lévő Polgármesteri Hivatalnál szerezhetjük be. A felsővadászi, XVI. században épült kétszintes Rákóczi-kastély egy erődített várkastély volt. Kertjében páfrányfenyőt láthatunk.

Felsővadász - Baktakék

Felsővadászt a Hunyadi utcán hagyjuk el, de nem fordulunk délre a kastély után, mint eddig. Az utca földútba vált át, mezőgazdasági, majd erdős területen haladunk. Nyéstát északról, a Fő utcán érjük el. A templom előtt balra kanyarodunk, majd a település utáni keréknyomon gyalogolva a szántóföldek mellett beérünk a fák közé. A tetőn jobbra törik az út, aztán 100-150 lépés után balra ösvényre térünk, és a kaszálón, majd az erdősávon átvágva meglátjuk Abaújszolnokot. A bélyegzőt a Rákóczi út 4. szám alatti magánház kerítésén találjuk. 

A község felett a hosszan elnyúló szántó peremén haladunk, majd feljebb bokros, füves és fás területek váltják egymást. A fiatal akácosban a hegyhátra érve tovább egyenesen, majd az új építésű Katalin-kilátó mellett elhaladva kiérünk egy barackos-gyümölcsfás területre. A kerítés mentén párhuzamosan lefelé haladva hamarosan beérkezünk Baktakék házai közé, ahol is a Béke utca vezet le a központba. Itt balra egy rövidke kitérővel érjük el az önkormányzat épületének teraszán található bélyegzőt.

Baktakék - Boldogkőváralja

Ezt követően a községet elhagyva átvágunk a mezőkön. A zártkertek és a szántóföldek után a Tóbiás-tanya bekötőútján kiérünk az országútra. Ezer lépés után a dombon a jobbkanyarnál egyenesen indulunk tovább a földúton az erdőbe. A gerincen az aszfaltutat keresztezve leereszkedünk Fancsal főutcájára. A faluban a Tornyos sörözőben, illetve vele szemben egy magánház kerítésén is megtaláljuk a Kéktúra bélyegzőt. A községet egy gyümölcsösön átvágva hagyjuk el, majd a széles dombtetőről füves lejtőkön ereszkedünk alá. Hamarosan megpillantjuk Abaújdevecser épületeit. Főbb közlekedési útvonalat, az M30-as autópályát egy gyalogos-kerékpáros aluljárón keresztezzük Encs környezetében. A városba érve két bélyegzőhelyet is érinthetünk: rögtön az aluljáró utáni buszmegállóban, illetve a síneken átkelve és jobbra fordulva a vasútállomáson (500 m kitérő). Encsről Gibártra megyünk, itt bélyegezni a fő utcán található Vasmacska Bár bejáratánál lehet. Mielőtt elérjük a folyót, kis kitérővel megnézhetjük az 1903-ban épített ipari műemléket, a Gibárti Vízerőművet, amely előzetes bejelentkezéssel látogatható.

A hídon átkelünk a Hernádon, majd az országútról a vízerőmű emlékművénél letérünk egy csendesebb útra. Felkaptatunk a dombhátra, majd visszatérve az országútra,  az egyik hajtűkanyarban letérünk észak felé, és a földúton Alsócécére gyalogolunk, ahol a Petőfi u. 4. szám alatti ház kőkerítésén találjuk a bélyegződobozt. Végül a Szerencs-patakot harántolva átsétálunk Boldogkőváraljára, ahol a bélyegzőhelyet a falu határában a vasútállomáson és a faluba érve, onnan a kék L jelzésen kitérővel, a Boldogkői vár alsó pénztárának épületében találjuk meg. A vár – amelynek története a 13. századig nyúlik vissza – a Bodókő-hegy miocén andezittufájára épült. A várhegy meghódításával kezdetét veszik Zempléni-hegységi kalandozásaink.