Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Szőlőhegyről gyümölcsöskertbe - vándorlás a göcseji dombok északi szegletében

Gyalogtúra · Zalai-dombság · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Vadvirágos Öreg-hegy, a bödei "szőlőhegy"
    / Vadvirágos Öreg-hegy, a bödei "szőlőhegy"
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tavasz a bödei Öreg-hegyen, vegyes erdőkép a gyömölcsösök szomszédjában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Minden göcseji „szőlőhegyen” akad még boronafalas „pince”, azaz présház
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kandikóról lefelé a Göcsejt átszelő országúton ereszkedünk
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kandikó csúcsa, a Göcsej teteje geodéziai toronnyal a kertek felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Parkerdő a zalalegerszegi TV-torony alatt, az Azáleás-völgy bejáratánál
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jellegzetes mozaikos göcseji táj Babosdöbréte határában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Karácsonyfa-ültetvényekkel minden falu határában találkozunk
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Dobronhegyről már feltűnik a zalaegerszegi TV-torony
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A zalaegerszegi TV-torony Bazita városrész felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kávási Szabó-hegy igazi mozaikos „szőlőhegy” házakkal, kertekkel, pincékkel
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A puha üledékbe vágódó út vezet fel a Jánkahegyre
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zala megye két arca: olajipar és gyümölcsöskertek a megyeközpont határában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kávási zsúppfedeles boronaházak a 19-20. század fordulójáról
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 350 300 250 200 150 100 20 15 10 5 km Jánkahegyi-kilátó (Zalaegerszeg) Bazitai TV-torony (Zalaegerszeg)

Gyümölcsfák, szőlőhegyek, boronaházak, fűzfaligetek - minden jellegzetes göcseji elemet érintünk túránkon a kertek rendezett kultúrtájától az öreg bükkös erdőkig. A túra csúcspontján, a szántóföldben tetőző Kandinkó 304 méter magas csúcsán áthaladva a Göcsej kapuja, Zalaegerszeg látványa uralja a tájat furcsa kettősségével: a tájra jellemző dombháti lakóházas kertekkel és az ipar színterével, a messziről kikandikáló TV-toronnyal és a városszéli olajfinomítóval. A Göcsej tengelyén végighaladó útvonalon szinte végig a P jelzést követve, kilátópontokkal és erdős hátakkal tarkítva a zalai tájhasználat egy jellemző szeletét tapasztaljuk meg testközelből.

nyitva
könnyű
Hossz 23,5 km
6:05 óra
496 m
524 m

A Göcsej északi szegletén járunk, a Zala völgyének középső szakasza fölött, ahol a jellemző formavilágot az agyagos, homokos üledékbe vágódó folyó, patakvölgyek, és a köztük kiemelkedő dombhátak alkotják. Az alacsony térszín meglepő változatosságot rejt, hiszen az ország egyik legcsapadékosabb területén vágódnak be a térség meghatározó vízfolyásai a kiemelt, puha folyóvízi üledékekbe. Északon és keleten keretet ad a Zala folyó és a Felső-Válicka, köztük a Szentmihályfai-patak északra, míg a Cserta dél felé gyűjti össze a Göcsej vizeit. Az agyagos, mocsaras völgyek nem kedveztek a gazdálkodásnak, közlekedésnek, így a települések és az utak döntő része a dombhátakra, domboldalakra szorult. A termőföldeket az erdőtől elhódítva, helyi szóval elkerítve a laposabb térszíneken alakították ki, eleinte fadöntéssel és égetéssel, később parlagoltatással megteremtve a kellő termőréteget.

A nedves, agyagos talaj kedvezett viszont a gyümölcsösök kialakításában - nem véletlenül híres e vidék a temérdek saját gyümölcsfajtájáról. A legnépszerűbb körtéből több mint 400 őshonos fajta ismert a Göcsejből, de alma és szilva is szép számmal akad. Tavasszal sziromfodros díszébe öltözik a táj a virágzó gyümölcsösökben, ősszel a termésükkel teli fák tarkállanak végig a dombhátakon. Szinte minden falunak megvan a szőlőhegye, sok helyen több is, ahol a szőlők mellett a gyümölcsös volt mindig is a megélhetés meghatározó alapja. A pálinka és az ecet a test és a lélek gyógyításának legfőbb eszköze volt. Szinte minden háznál volt aszaló, megőrizve a gyümölcsöt télre, de a rengeteg gyümölcsfajta a folyamatos érést szolgálta tavasz végétől tél elejéig. Szőlőhegyenként szelektált fajták alakultak ki az évszázadok során, amivel a szegényes gabonatermést mindig ki tudták egészíteni.

Ezen termőre fordított dombhátakat fűzzük fel a kávási boronaházaktól a zalaegerszegi Jánkahegyig olyan hangzatos vidékeken, mint a bödei Öreg-hegy, a Szent Mihály hegye, Dobronhegy és Babosdöbréte. Kevés erdőt is keresztezünk Böde körül és a zalaegerszegi TV-torony alatt, melyek a hajdan híres zalai bükkerdők foltszerűen megmaradt hírmondói.

A szerző tippje

  • Ha hosszúnak ítéljük meg a túrát, útközben több alkalom kínálkozik kiszállni, buszra szállni: a Milejszeg, perlászlóhegyi úti; a Babosdöbréte, bejárati úti; a Zalaegerszeg, TV torony vagy az Aranyoslapi forrás megállóhelyeknél.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-07-08
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
300 m
Legalacsonyabb pont
147 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A túra felénél egy kilométert a Göcsejen átvezető országút szélén kell sétálnunk. Menetiránnyal szemben, az út szélére lehúzódva tegyük meg ezt a szakaszt!

Kezdés

Kávás, autóbusz-forduló (177 m)
Koordináták:
DD
46.860818, 16.709585
DMS
46°51'38.9"N 16°42'34.5"E
UTM
33T 630308 5191116
w3w 
///pürésít.passz.karom

Végpont

Zalaegerszeg, autóbusz-állomás

Útleírás

Itiner:

  • Kávásról a harangláb és a tájház érintésével a Szabó-hegyre a P+ jelzés mentén érünk. 
  • A kávási Szabó-hegytől végig a P jelzést követjük a túra végéig.
  • A zalaegerszegi (bazitai) TV-toronyhoz teszünk száz méteres kitérőt a P▲ jelzésen.

A túráról részletesen

Kávás hét "szőlőhegye"

A kávási haranglábtól, a falu központjából indulunk a P+ jelzésen a nyugatra felettünk emelkedő Szabó-hegyre. A település túl szegény volt ahhoz, hogy templomot emeljen, így a vidékre jellemző harangláb köré gyűltek a hívek misére. Több faszerkezetű harangláb is leégett, amíg a ma is látható kőépítmény elkészült a II. világháború kitörése előtt. Ezen időszak mentalitását őrzi a díszítés: harcoló honvédek állítanak emléket az I. világháború áldozatainak a homlokzaton.

A Zala völgye felé indulunk a főutcán, amiről az első keresztutcánál egy meredek lépcsősor indul balra a domboldalra. A kávási boronaút ismertető táblái kísérnek a falu felett körbe, amiből megismerjük a jellegzetes göcseji táj kialakulását, a település múltját. Rögtön a kaptató elejénél érintünk két szépen felújított boronafalú lakóházat a 19. és a 20. század fordulójáról. A fehérre meszelt, zsúptetős épületek egyikében kapott otthont a falu tárgyi emlékeinek gyűjteménye, az eredetileg is itt élt lakók életképeivel. A térség jellegzetes építészeti stílusa a kifogyhatatlan erdőségek faanyagát vette alapul. Általában tölgyfarönkökből csapolták össze a falakat, amit beagyagoztak és vastagon meszeltek, az épület tetejét zsúppal fedték. A gondosan ápolt gyep is jellemzője a portáknak, ami a házak körüli gyümölcsösök árnyékában, a csapadékos klímán szépen fejlődik.

A meredek domboldalon hamar felérünk a tetőgerincre, ahonnan a Zala folyó völgyét, a környező vidéket látjuk. Kávást Rómához hasonlítja a helyi szájhagyomány, hiszen ez a település is hét dombra épült. A környező kiemelkedések mindegyikén találunk pár házat, több szőlős- és gyümölcsöskertet, ami a hagyományos gazdálkodás meghatározó színtere volt. A szőlőtermelés fáradtságos munkája a helyben pincének nevezett présházakban érlelődött borrá. Egy ilyen újjáépített boronafalas pince mellett kaptatunk fel, ahol láthatóak a hagyományos szőlőtermesztés kellékei. Az épületben találunk bálványos prést, hangulatos teraszán átérezhetjük a régi világ nyugalmát, a társadalmi élet kedvelt színterének romantikáját. A hagyományosan szőlőkaróra futatott "gyalogszőlők" soraiban a filoxéravész óta jellemzően direkttermő fajtákat ültetnek. A kötött, agyagos talaj különösen kedvezetett a gyökértetűnek, ami kipusztította az addig termesztett állományt. A Balaton-mellékinek is nevezett, de egészen a Muraközig húzódó Zalai-borvidék lassan éledt újra, csak a 2000-es évek elején ismerték el önálló borvidéknek. Jellemzően olaszrizling, rajnai rizling, zöld veltelini és chardonnay terem a zalai szőlőhegyeken, de innen fedeztek fel és mentettek meg ősi magyar fajtákat, mint például a bőtermő pintes.

A Szabó-hegy gerince becsatlakozik a Zala folyó völgye felett húzódó dombhátak vonulatába, amin a P jelzés is kanyarog Salomvártól Zalaegerszegig. Innen mi is a P jelzést követjük túránk végéig, ami a kávási dombhátakat elhagyva, a falu délkeleti szélén lekanyarodik Böde irányába, a Szentmihályfai-patak völgyébe.

A bödei határban, a Göcsej belső területei felé

Éles jobbkanyarral fordulunk a szántókkal nyitott dombhátról a telepített akácos, fenyves erdőben dél felé, és egyenletes ereszkedéssel érkezünk a völgy peremére szorult házakhoz. Hosszan húzódik a Szentmihályfai-patak lapos öntésterülete kelet-nyugati irányban, éger- és fűzfaligetekkel keretezve a legelők, szántók sorát. A Petőfi utca kanyarulatában elhaladunk a település haranglába mellett, amit az időtállóság miatt cseréppel fedtek. A sportpálya mellett keresztezzük a patakot, ami a Göcsej északi részének vizeit egyesíti, nagy ívben kerülve a tájegység legmagasabb pontját, ahova mi is tartunk.

A falut délkelet felé hagyjuk el az Öreg-hegyre tartó aszfaltút mentén, ami meredeken hág a dombtetőre, a gyümölcsös- és szőlőskertek fűzéréhez. A bödei "szőlőhegy" egy kilométeren húzódik déli irányban, a nyitott kertekből már rálátni a szomszédos hegyoldal fenyőkkel és tölgyekkel vegyes bükkösére. Az út egy éles balkanyarral érkezik az erdőbe, ami az öreg fák zárt lombkoronájával árnyas erdei hangulatot ad a következő kilométeren kanyargó dózerútnak. A zalai dombok érdekessége ez a bükkfák dominálta erdőtársulás, ami a csapadékosabb, hűvösebb klímán képes volt alacsonyabb magasságban, dombvidéken is megmaradni a jégkorszak utáni térhódítása óta.

Éles váltással érkezünk következő dombhátra, Szent Mihály hegyére, ahol a szomszédos település, Zalaszentmihályfa kertjei sorakoznak. Ezek szélét érintjük csak, mivel hamarosan csatlakozunk a Göcsej belső területeire vezető országúthoz, ami a tájegység legmagasabb pontján vezet keresztül. Itt már szántóföldek húzódnak a lapos dombtetőn, amiből szürreális módon egy 20 méter magas betongyűrűkből felépített geodéziai mérőtorony kandikál ki. Az ország pontos térképezésében játszottak szerepet ezek a betontornyok, sajnos azonban jelenleg kihasználatlanul áll a betonépítmény a térség magaslati pontján. Bár felvezet egy belső lépcsősor a tetejére, vasszerkezete és pallódeszkái már végnapjukat élik. A toronyba felmenni tilos is, de mindenképp életveszélyes. A dombtető nyitottságával egyébként is panorámát kínál: északra alattunk a szentmihályfai-patak völgye nyitja a rálátást az északi területekre, ahol a Zala völgye felé is ellátni. Délre ritmikusan hullámzó táj húzódik a látóhatárig erdőkkel, szántókkal, településekkel borítva a dombtetőket.

Az aszfaltos országutat követjük innentől egy bő kilométeren keresztül kelet felé, amiről először Milejszeg, majd Dobronhegy felé kell letérnünk. A forgalmas szakasz után felüdülés újra a gyümölcsösök közé visszaérkezni. Dobronhegy az árpád-kortól jegyzett, jellegzetes göcseji település, ami a dombtetőkre felkapaszkodó házak és kertek laza szerkezetéből áll össze. A balázsfai kápolnát is érintjük az erdősült gerincen, ami a helyi közösség hitéletét volt hivatott összetartani. A 20. század elején épült kápolnát 2008-ban újították fel. A környék gazdái tartanak itt búcsút májusban, Szentháromság vasárnapján.

A kápolna után élesen kanyarodunk lefelé a domboldalon. Kelet felé feltűnik a messzeségben Zalaegerszeg jellegzetes épülete, a gigászi TV-torony. Utunkat állja azonban a Pálosfai-patak mélyre vágódó völgye, ahova fokozódó meredekséggel, a puha homokos, agyagos üledékbe ékelődő szekérúton érkezünk. Ligetes tó és karácsonyfa ültetvények mellett keresztezzük a völgyet, aminek túloldalán már Babosdöbréte házai között kapaszkodunk felfelé a takaros porták között, újra a dombok hátára. A település a 12. század óta bizonyítottan lakott, nevét a területet birtokló Debrétei nemesi családtól kapta. A falu a török hódoltságot erősen megsínylette, templomát és népességének jelentős részét elvesztette, miután Milejszeghez, majd Nagylengyelhez tartozott. A megyeszékhelyé váló Zalaegerszeg közelsége miatt viszont fejlődése napjainkig töretlen.

A két világháború között épült templom mellett balra, majd a temető alatt jobbra kanyarodunk, és a tágas völgyteknő peremén hagyjuk el a települést. A sekély völgy fűzfaligetei között messze látunk dél felé, ahol a göcseji mozaikos táj alkotja a Pálosfai-patak völgyének keretét. Innentől főként dombtetőket követve haladunk. A szántók és akácosok láncolatába egyre több kert és ház vegyül, a dűlőút is egyre forgalmasabbá válik, érezhető a megyeközpont közelsége.

A kilátótoronytól a városig

A következő dombhátról már ismerősként tűnik fel a zalaegerszegi TV-torony, ami a vegyes erdő felé nőve uralja a környéket. A bazitai utat keresztezve parkerdőben érkezünk a betonkolosszus lábához. Egy nyúlfarknyi kitérőt kell tennünk a P▲ jelzésen, hogy a testközelből is lássuk a tornyot, kilátószintjére feljuthassunk. Érdemes a kitérőt beiktatni, hiszen a toronyból a Göcsej nagy részét, a Zala folyó és a Felső-Válicka völgyét, Zalaegerszeget láthatjuk madártávlatból. Kis szerencsével igen tiszta időben az Alpok vonulatai is feltűnnek a Zala és Vas megye dombhátai felett a nyugati látóhatáron.

 A torony alatt a P jelzéshez visszatérve megyünk tovább. Egy tölgyfaligetes erdei házikó mellett kanyarodunk le a dombtetőről, majd egy nagyobb kanyart leírva, bükkök között ágazunk le a dózerútról egy csapáson. Hangulatos erdőben érkezünk a patak nélküli szárazvölgy talpára, itt már öreg tölgyesben. Keresztezzük a Budavölgyi utat az Erdőgyöngye étteremnél, és egy kanyarral a patakot övező parkerdőben ráfordulunk az utolsó dombhátra. A tölgyes után a dombtetőn sűrűn települt városrészbe érkezünk a Jánkahegyen, ahol a kiemelkedést követve hosszan hullámzunk északi irányban a város központja felé. Alattunk a Válicka völgyében a térség elsőrendű iparát képviselő olajfinomítókat, hatalmas fémtartályokat látunk sorban a völgytalpra telepítve. Útközben érintjük a településrész haranglábját és kálváriáját, ahonnan már a lakótelepek és a nagytemplom is feltűnik.

A megyei kórház mellett érjük el a belvárost, jobbkézre a Dózsa- majd a Béke-liget parkját keresztezünk. A vasútállomáshoz még a Dózsa-ligetben kell visszakanyarodni dél felé pár száz métert. A Béke-liget végén balra térve a Bíró Márton, majd a Stadion úton érkezünk a buszpályaudvarra.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Kávás, autóbusz-fordulótól indul a túra, ahova Zalaegerszeg és Zalalövő közötti buszjárattal jutunk.
  • Vonattal a Zalaszentgyörgy, vasúti megállóhelyre tudunk legközelebb utazni.
  • A túra végén a Zalaegerszeg, autóbusz-állomáson szállhatunk tömegközlekedésre.

Megközelítés

  • A túra buszmegállóból indul, majd egy másik buszmegállóban ér véget.
  • Ha Kávásra vonattal érkezünk, a buszmegállóhoz a kávási bekötőúton jutunk (1,7 km).

Parkolás

  • Káváson az autóbusz-fordulónál és a zalaegerszegi autóbusz-állomás mellett is tudunk parkolni.

Koordináták

DD
46.860818, 16.709585
DMS
46°51'38.9"N 16°42'34.5"E
UTM
33T 630308 5191116
w3w 
///pürésít.passz.karom
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Őrség és Göcsej turistatérkép (Cartographia)

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Kényelmes öltözet, bejáratott lábbeli (túracipő, futócipő, szandál), étel és innivaló, tájékozódáshoz Természetjáró app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
23,5 km
Időtartam
6:05 óra
Szintemelkedés
496 m
Szintcsökkenés
524 m
Tömegközlekedéssel elérhető Oda és vissza Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Evés-ivás lehetőség Növénytani érdekességek Egészséges környezet Kutyabarát

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp